Pár napja egy listával összefoglaltam néhány karácsonyi ajándék tippet. Konkrét termék javaslatokkal tele vannak a különféle szaküzletek honlapjai és a szaklapok fizetett hirdetései. Szerintem – mint általában – nincsenek univerzális receptek, amik mindenkinél, vagy legalább minden fotósnál bejönnének. Ajándékozni pedig – ha már minden áron ragaszkodunk hozzá – olyasmit érdemes, amire a másiknak tényleg szüksége van, vagy biztos, hogy jelent számára valamit, és örömet fog neki okozni. Ebben pedig, különösen a fotózásban sosem lehetünk biztosak, amikor másnak vásárolunk.
Az univerzális tanácsadást leginkább az hiúsítja meg, hogy a fotósoknak több szintje van, ami nem feltétlen jelent valós hierarchiát (egyáltalán nem biztos, hogy egy profi több vagy jobb egy amatőrnél), viszont egészen mások lehetnek a megközelítéseik, az igényeik, és ezáltal ugyanarra a fotós ajándékra is máshogyan reagálnak. Könnyen lehet, hogy egy adott termék, amit ajándékozunk élete álma valakinek, de ugyanakkor lehet, hogy már van neki, sőt az is lehet, hogy azért nincs, mert nem is tudná mire használni (vagy mert az ismerete / igénye nincs meg rá, vagy mert nincs olyan eszköze, amihez használni tudná).

Mielőtt ezt a bejegyzést írni kezdtem, próbáltam felkutatni az évekkel ezelőtt látott cikket, ami az ihletet adta így ünnep előtt. De sehol nem találom. Talán sok más Internetes tartalommal együtt örökre a digitális enyészet áldozatává lett. Pedig szívesen belinkeltem volna. Minden esetre írtam egy teljesen újat, sőt mindjárt több írás is lett, hogy ne nyúljon olyan hosszúra. Miután előző bejegyzésben felsoroltam pár remek tippet, hogy mit lehet érdemes venni az ismerősöknek, gyorsan írok pár ellenérvet is. Szerintem a korábbiak nem is olyan jó ötletek. Legalábbis sok környezeti tényezőnek kell kedvezően állni ahhoz, hogy jól igazán süljön el egy “fotós ajándék”.

Ahány ház, annyi szokás, a fotózásban, és a műszaki cikkek területén pedig általánosan is érvényes, hogy ahány ötlet, annyi szabvány. Így aztán a legtöbb fotós eszköz nem jó csak egyik vagy másik géphez – vagy még ahhoz se. De még ha jó is hozzá, akkor sem biztos, hogy szüksége van az embernek rá – gyakran még akkor sem, ha évek óta álmodozik róla, hogy legyen olyanja. Ezért szerintem fotós csak úgy érdemes valakinek ajándékba venni, ha pontosan tudjuk, hogy mi az, és hogy ő olyat akar, és az jó is a készülékéhez.
Ezzel viszont ott kezdődnek a gondok, hogy még akkor sem lehetünk teljesen biztosak az eszköz kompatibilitásban, ha értünk valamennyire a gépekhez, és ismerjük a típuskoat. Nem misztifikálni akarom a fotózást, de míg kereskedelemben dolgoztam, sok csalódott vásárlóval találkoztam, aki nem értette, miért nem lehet egy SD kártyás gépbe CF kártyát tenni, vagy hogy miért nem megy fel a Nikon objektív a Canon gépre, (vagy fordítva) és örök kedvenc problémánk, hogy  egyesek szerint DV kazettához is létezik (valójában nem) adapter kazetta, hogy VHS videóban le lehessen játszani, csak mikor vettem pont nem olyat adtak (mert nem létezik). Szóval jobb, ha a komolyabb ajándékokat az veszi magának, aki használni fogja. Ha ez volt az álma, akkor értékelni fogja egy borítékban az erre szánt pénzt is, főleg ha rá is rajzoljuk, hogy mire szánjuk. (Tudom, snassz dolog pénzt adni, de a fotós holmik elég drágák, inkább adjuk oda az árát, vagy kísérjük el megvenni, minthogy januárban kelljen rajta görcsölni, hogy hogy cseréltetjük ki olyanra, amit használni is tud a gépéhez.) Viszont az árakat célszerű alaposan belőni, mert csúnyán mellé lehet nyúlni – főleg a “lemaradt egy nulla” típusú hibákkal.

A magam részéről leginkább arra hajlok, hogy könyveknek örüljek legjobban, legyen szó fotós könyvről, vagy bármi másról. Persze itt sem árt, ha sikerül eltalálni az ízlésemet, amihez ismerni kell. Kaptam már ajándékba alapismeretekről szóló könyvet, ami annak ellenére nagyon érdekes és élvezetes olvasmány volt, hogy nem sok újdonságot tudtam meg belőle. De kaptam már olyan könyvet is, amit ki sem nyitottam, mert vagy már olvastam korábban, vagy  csakmert nem érdekelt a témája. Persze fotózás kapcsán fontos megemlíteni, hogy a szakkönyvek mellett lehetőség van számos fotóalbum megvásárlására is, amik mind tele vannak szebbnél szebb képekkel. Szakmai szempontból tanúlságosak is lehetnek, de még a laikus számára is kellemes lehet ezeket lapozni (csak sajnos ezek a legdrágább ajándékok).
Itt talán érdemes lehet szóba hozni, hogy a könyvutalvány tűnik a legpraktikusabb megoldásnak, akkor viszont akár pénzt is adhatunk, ami kevésbé határolja be az elköltési lehetőségeket. Tudom, hogy ez nem népszerű, és nem is túl elegáns,  Én például előszeretettel vásárolok antikvár könyveket, és fotó eszközökben sem feltétlenül az utalványt kibocsátó nagyáruházakat részesítem előnyben, így sem a könyv, sem egyéb vásárlási utalványt – különösen a kultura utalványt – nem favorizálom. Persze ha már megvan, netán pont ezt kaptunk a munkahelyen, még mindig jobb mint valami olyat venni, ami nem tetszik a másiknak. Legjobb pedig talán a közös vásárlás lehet, ami nem csak arra jó, hogy az ajándékozást letudjuk, és biztos ne fogjunk mellé, de  arra is, hogy együtt töltsünk némi időt ismerőseinkkel.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!