Képek a Facebookon
Rendszeresen felvetődik még komolynak tűnő helyeken is érvként az a népszerű szerzőjogi tévhit, hogy ha egy képet egyszer a netre (pláne Facebookra, vagy más közösségi oldalra) feltöltöttél, azzal bárki szabadon csinálhat bármit. Márpedig ez nem így van, de mégis kell foglalkozni vele.
Gyakori tévedés
A képtolvajok leggyakoribb alaptalan kifogásait soroló listámon is előkelő helyen szerepel az a tévhit, hogy ami egyszer felkerült a netre, azt bárki szabadon használhatja. Természetesen ez nem így van, a képek (és egyéb alkotások) szerzői jogai mindig a jogtulajdonost, alap esetben az alkotót illetik. Az ő joga eldönteni, hogy ki mire használhatja a művét és ezen az Internetre feltöltés ténye semmit sem változtat.
Sületlenségeket írt a Facebook képviselő
A Facebook cáfolata: “A levélben adott tájékoztatás téves. Feltételeink világosak azt illetően, hogy a felhasználó megőrzi a Facebookra feltöltött tartalom, így a fotók szerzői jogait is. A feltöltéssel csak arra kap engedélyt a Facebook, hogy a szabályzatunk szerinti módon használjuk azt, beleértve a felhasználó által kiválasztott közönséggel való megosztást.
Továbbá tiltjuk olyan tartalom feltöltését, ami sérti mások szerzői jogait. Ha egy jogtulajdonos úgy gondolja, hogy egy Facebookon megosztott tartalom sérti a jogait, akkor jelentheti azt nekünk. Jelzés esetén intézkedünk és akár törölhetjük is a tartalmat a Facebookról.”
Legutóbb néhány napja robbant ki kisebb botrány az angol nyelvű fotós oldalakon (PetaPixel, Phoblographer, stb), amiért egy képlopásos panaszra állítólag a Facebook egy kereskedelmi(??) képviselője azt válaszolta, hogy a kép feltöltésével a felhasználó átruházta a jogait, most már bárki bármit csinálhat vele. A Facebook persze gyorsan cáfolta, hogy így lenne és megerősítették, hogy alkalmazottjuk tévedett, hiszen a FB szabályzata szerint is mindenki megőrzi szerzői jogait.
Képtolvajok alaptalan mentségei
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
Jogos ökölszabály a neten
Függetlenül attól, hogy a szerzői jog védi a netre feltöltött képeket és azokat jogszerűen senki sem használhatja fel, a gyakorlat azért nem mindig van a törvényekkel összhangban. Pont azért, mert sokan rosszul tudják, vagy nem is érdeklik őket a törvények és mások szerzői jogai, visszaélések mindig lesznek a netre feltöltött képekkel (és más alkotásokkal is). Emiatt még a jogászok is sokan úgy gondolják, hogy érdemes az ilyen helyzetekre előre felkészülni. Az ökölszabályként javasolt megoldások eltérnek. Van, aki azt javasolja, hogy ne tölts fel a netre semmi számodra értékeset, csak olyasmit, amiről már kvázi lemondtál és nem zavar, ha mások is használni fogják. Mások azt tanácsolják, hogy csak olyan kis felbontásban tölts fel képeket a netre, hogy azokat ne legyen érdemes semmire felhasználni – ez persze megkérdőjelezi azt is, hogy neked érdemes-e feltöltened és különösen a mai technológiák mellett tűnik ez értelmetlen megoldásnak, amikor (lassan?) egy monitoron megjelenő képhez nagyobb felbontásra van szükség, mint ahhoz, hogy egy újságban megjelenjen nyomtatásban.
Facebook szerzőjogi tanács:
“Ha nem vagy benne biztos, hogy jogod van feltölteni a Facebookra, akkor inkább ne töltsd fel. Szerzői jogvédett tartalom engedély nélküli feltöltése törvénysértés. Ha már posztoltad, akkor töröld a Facebookról!”
Védekezési módszerek
Megint mások (köztük a legtöbb hír- és képügynökség és én is) inkább vízjelezik a képeket, ami csökkenti ugyan az élvezeti értéküket, de sok esetben elrettentő erejű lehet, vagy legalább a forrásmegjelölés nem marad el, ha mégis felhasználják a képet. Sajnos ideális vízjel nincs, a vízjel is olyan mint a biciklilakat, vagy az ajtózár. Amelyik hatásos, az nagy és zavaró, amelyik nincs útban, az meg nem is véd igazán. Ha a vízjel diszkréten meglapul egy sarokban, akkor nem csak észrevenni nem biztos, hogy fogják, de bizonyos méretezésben, vagy áttömörítések után akár olvashatatlan is lehet. Arról nem is beszélek, hogy akár valaki levágni, vagy leretusálni is próbálhatja. Léteznek megoldások a képek letöltése ellen, de ezeket is mindet meg lehet kerülni és hiába vannak láthatatlan vízjelek, amik nem látszanak a képen és akár több áttömörítést is kibírhatnak, viszont pont az a védelmi funkciójuk vész el, hogy megelőzzék a kép felhasználását. Ezek a láthatatlan vízjelek inkább csak arra jók, mint a nyomkövető egy ellopott telefonban. Talán könnyebben megtalálhatod vele, hogy ki vitte el és hol van, de aztán ugyanúgy csak a jogra hagyatkozhatsz, mintha semmi védelmet nem alkalmaztál volna.
Gondold át a feltételeket
Attól, hogy általában nem szoktak visszaélni a szerzői jogokkal, azért érdemes mindig érdemes megnézni, hogy a képeket hova és milyen feltételekkel tölti fel az ember. Egyes fórumok, közösségi oldalak, képmegosztók és más oldalak esetén lehet olyan opció, sőt akár alapértelmezés is lehet különféle jogátruházás, vagy joglemondás. A legtöbb közösségi oldal csak az oldalon történő megjelenítéshez kér (és kap a feltöltéssel automatikusan) jogokat, de egyes oldalak, vagy éppen fotópályázatok, különösen önkéntes munkák máshogyan is rendelkezhetnek, ezért érdemes elolvasni és értelmezni a (néha trükkösen megfogalmazott) feltételeiket feltöltés előtt. Sok képmegosztó oldalon választhatók különféle szabadságfokú Creative Commons licencek, ami alapvetően jó kezdeményezés, de szintén kellemetlenségeket jelenthet, ha valaki átgondolatlanul oszt meg ezekkel képeket és nem gondolja át, hogy milyen hatásai is lehetnek. Ugyanez igaz a Wikipédiára, ahol kizárólag a legszabadabb Creative Commons licenc alatt oszthatók meg képek, vagyis minden kép feltöltésével automatikusan szabadon használhatóvá válnak a képek bárki számára (bár a készítőt ebben az esetben is meg kellene jelölni, de sokan erről megfeledkeznek (vagy szándékosan elhagyják).
A saját utad magadnak kell megtalálnod, de nem árt odafigyelni és tudatos döntést hozni róla, hogy mit miért csinálsz.
