Forrás: Fortepan/Facebook
A Fortepan közölte a szomorú hírt, hogy az éjszaka egy raktártűz elpusztította az UVATERV digitalizálás előtt álló analóg képeinek jelentős részét. A dobozokba rendezett negatívokat a tulajdonos kérésére a Fortepan képmetnő csapat nem vitte el a cég telephelyéről, hanem helyben dolgoztak a fotóanyag feldolgozásán. Most, hogy a képek zöme megsemmisült, már csak menteni próbálják a menthetőt és miközben örülnek, hogy legalább az anyag egy kis részét sikerült digitalizálniuk, bánkódnak, hogy a többivel még nem végeztek, és egy rászét már nem is lehet majd pótolni.
Szerencsére úgy fest, hogy elég sokan jelentkeztek segédkezni a képmentésben és így a fotók egy része megmenekülhet.
Kár azon agyalni, hogy mi lett volna, ha előbb végeznek a képek digitalizálásával, vagy ha legalább a képek egy részét máshol tárolják. A történteken már nem lehet változtatni. Ugyanakkor fontos levonni a tanulságokat, hogy máshol ne forduljon elő hasonló.
“Ne tartsd az összes tojásod egy kosárban!” – mondás
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az archiválás egyik legfontosabb alapelve, hogy minél több helyen tároljuk az adatainkat, annál nagyobb az esélye, hogy nem tudnak egyben elveszni. Analóg képekkel nehezebben megvalósítható a több példányú és több helyen történő tárolás, de még így is minimalizálható a kár, ha nem a teljes archívumot egyetlen helyen tárolják, hanem több helyen, így akár tűz, víz, betörés, vagy bármilyen más csapás sodorja őket veszélybe, valószínűleg nem fog egyszerre bekövetkezni több helyen is ugyanaz a baj. Digitális fotók esetében persze sokkal könnyebb a teljes archívumot több példányban különböző helyeken tárolni, ma már leginkább az Internetre kötött szervereken, ha úgy tetszik, akkor a felhőben.
Az is fontos szempont lehet, hogy az archívumhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Ez további körültekintő szervezést igényel és egészen más fajta adatbiztonsági szempontokat is felvet, de a biztonságos és lehetőleg megosztott tárolás ebben az esetben sem elhanyagolható.
Természetesen mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a digitalizálás megoldás minden problémára, vagy hogy csak digitálisan kellene tartani a képeket. Csak azt hogy többlet lehetőséget nyújt az analóg képek digitalizálása, egy újabb formátumot, aminek más jellegűek a tárolási lehetőségei épp úgy, mint a veszélyei. Hiszen a digitális adatok éppúgy megsemmisülhetnek.
Az RTL Klub híradó összeállítása a fotómentésről:
A Fortepan beszámolója a Facebookon:
kedves mind
Pálinkás Zsolt most hívott, az Uvaterv garázsában áll a könnyeivel küszködve. Tegnap, egy elektromos zárlatnak köszönhetően az Uvaterv fotóarchívuma megsemmisült. Nagyon közel voltunk ahhoz, hogy ez a páratlan gyűjtemény megőrződjön és látható legyen. Hónapok óta válogattuk a negatívokat, a cég kérésére a helyszínen. Többeteknek említettem milyen áldatlan körülmények között, egy hetvenes években épült toronyépület szuterenjében, felhalmazott évtizedes kacatok között tárolják (vagyis tárolták) a negatívokat. Több mint százezer síkfilmről volt szó, a cég 1949-től dokumentálta a tevékenységét. Tegnap, egy óra alatt, megsemmisült az Uvaterv ötven éve, benne a Duna-hidak, a metrók, az Úttörővasút, a Ferihegyi repülőtér, az összes magyarországi főutak és autópályák, buszállomások, villamos remizek, szervízállomások dokumentációjával. Sosem fogjuk látni az 56-os forradalom utáni újjáépítés lenyomatait, a budapesti szanálások, aluljáró-építkezések, foghíjbeépítések és lakótelep-tervek anyagait.
Ha kicsit gyorsabbak vagyunk és nem törekszünk alapos válogatásra, technikai felkészülésre, ha kicsit erőszakosabbak vagyunk és elhozzuk a filmeket, ha kicsit nagyobb a szerencsénk, ha
Most nem tudom mi lesz, Zsolt a helyszínen próbálja menteni a menthetőt, az elégett dobozokból kép-részleteket kiemelve, az oltóvízben szétázott tasakokat valahogy konzerválva, de leginkább is elkeseredve, összetörve.
A magyar építészet-történet ötven éve, és több tucat kiváló alkalmazott fotográfus életműve tűnt el egy nappal ezelőtt.
Iszonyatos dühöt érzek.
Tanulság, mert kell legyen.
- örülök, hogy a cég 1965 utáni történetének egy részét már digitalizáltuk és mégha csak töredékes formában is, de látható lesz a Fortepanon.
- Nem tudok mást mondani, mint hogy digitalizálni és megosztani kell minden fotókincset. Közgyűjteményeknek, magánszemélyeknek és intézményeknek, mindenkinek, aki történeti értékű fotográfiákat gondoz, vagy örökölt meg. És mi ebben szívesen segítünk
t.m.
