Akinek használták már képét az engedélye nélkül, az többnyire találkozott már mindenféle kifogással, hogy miért nem jogsértő, amit műveltek. Persze attól, hogy mindenre van kifogás, a törvény még mást mond, de határozottan (vagy akár nagyképűen) blöffölő képtolvajok képesek megtéveszteni a szerzői jogban nem kellően tájékozott fotósokat. Itt egy gyűjtemény a leggyakoribb kifogásokból és a jogi magyarázat, hogy miért nincs igazuk.
Sok olvasó keres meg saját szerzőjogi problémáival, akiknek általában igyekszem segíteni, így az írásba igyekeztem nem csak saját tapasztalataimat, hanem mások élményeit is beledolgozni.

Az angol nyelvű PetaPixel és nyomán magyarul a FotóSarok is megírta a tíz legnépszerűbb kifogást, amivel a szerzői jogsértők szoktak mentegetőzni, illetve azt is, hogy miért nincs igaza a jogsértőnek.
Én is ebből az írásból indultam ki, de mivel elég sokat foglalkozom a blogon szerzői joggal, ezt a cikket inkább csak alapnak tekintettem és teljesen újraírtam ahelyett, hogy lefordítsam. A magyar szerzőjogi törvény (érdemes elolvasni) és az amerikai szabályozás legtöbb alapeleme közös, bár a jogalkalmazásban és egyes részletekben lehetnek eltérések.

Nem is egy jó kép, nincs benne semmi művészi, ezért nem védi a szerzői jog
Gyakran érvelnek vele, hogy egy tucatképet nem véd a szerzői jog. A törvény azonban nem ilyen általános. Szó szerint úgy fogalmaz, hogy: “A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”
A törvény annyit köt ki, hogy az alkotásnak egyedinek kell lennie, de azt nem az engedély nélküli felhasználó dönti el, hogy mi számít egyedinek. Alap esetben minden fotót egyedinek kell tekinteni, vitás esetben pedig majd a bíróság megmondja, ha mégsem úgy lenne. Márpedig, ha nem egy üres fehér lapot fényképeztél, aligha lesz olyan a kép, amiben semmi egyedi jelleg nem lelhető fel.

A képet az Interneten találtam, tehát szabad bármire használni
Attól, hogy valami megjelenik az Interneten és bárki számára elérhető, még nem válik közkinccsé, csak elérhetővé. Ahogyan egy köztéri szobrot sincs jogotok hazavinni, csak mert kitették az utcára, ugyanez a helyzet a képekkel is.
Attól, hogy technikailag le tudjátok szedni a netről és máshova képesek vagytok feltenni, attól jogilag még nem szabad megtennetek. Pontosan azért vannak a törvényeink, hogy ne az erő (erősebb kutya), hanem az akarat döntse el, hogy kinek mit szabad a másik alkotásaival.
A szerzői jog a készítés pillanatától megilleti a készítőt és halála után még országonként változó mértékben, többnyire 50-70 évig fennáll. Ezidő alatt csakis a szerző engedélyével lehet bármit kezdeni a képpel, amit pedig ő nem e gedélyez, azt tilos.

A Google képkereső találta, ezért ingyen használható
Bár vannak, akik szoktak azzal viccelődni (sőt talán van aki még komolyan is gondolja), hogy “Nekünk a Google képügynökséggel van szerződésünk”, ettől még a Google és az összes többi Internetes kereső is csak kereső szolgáltatást nyújt. A tartalom felett nem rendelkeznek, és azokkal a megtekintésen kívül semmi mást nem tehettek. Bármilyen felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges – a kereső viszont hatalmas segítség lehet benne, hogy megkeressétek a jogtulajdonost, hogy engedélyt kérhessetek tőle.
Sőt ha megnézitek, akkor erre a Google a képtalálatok mellett fel is hívja a figyelmet: “A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnak”. Sőt egy ideje már a jogtulajdonos közvetlen elérhetőségét is linkelik, ha a képek feltöltéskor megfeleően lettek beállítva.

A Facebookon találtam és ott minden szabadon használható
Sokan hiszik máshogy, de a közösségi oldalakon levő képeket ugyanúgy nem lehet felhasználni, mintha bárhol máshol találod a fotót az Interneten – sőt akkor sem, ha egy CD-n találod, akár az utcán.
A Facebook felhasználói szerződése aztmondja, hogy “Minden általad feltöltött tartalom felett te rendelkezel”, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy “Mi tiszteletben tartjuk mások jogait és tőled is ezt várjuk. Nem tölthetsz fel olyan tartalmat, vagy cselekedhetsz olyan módon, ami sérti mások jogait, vagy a törvényeket bármilyen módon.” Vagyis csak olyan képeket tölthetsz fel a Facebookra, amit te készítettél, vagy erre a készítőtől engedélyt kaptál.
Ezeket mások a like (tetszik), share (megosztás), embed (beágyazás) és egyéb a rendszer által biztosított lehetőségekkel megoszthatják (ezek módját és mértékét a Személyes beállításoknál szabályozhatod), de senkinek nincs joga a képeidet (vagy bárkimásét) csak úgy lementeni és bármilyen módon használni. Ez pedig nem csak a Facebookra, hanem a legtöbb más közösségi oldalra is igaz. Sőt más által készített képet a készítő engedélye nélkül fel sem tölthetsz a közösségi oldalakra.

Nem volt copyright felirat vagy vízjel a képen
Ettől még védi a szerzői jog, attól a pillanattól, hogy a kép elkészült. Nem árt jelezni, hogy a jogaidat védeni és érvényesíteni is akarod, de ha nincs feltüntetve és nincs a képen vízjel, az sem változtat a jogsértés tényén. Ha nincs feltüntetve, hogy bármire használhatod a képet, akkor kérj engedélyt, különben megütheted a bokádat vele.
Ha a leparkolt kocsidat nem zárod be (és még a fotó felszerelésed is benne hagyod), az komoly hiba, mert megkönnyíted vele a tolvajok dolgát. Sok ismerősöm úgy gondolja, hogy ezesetben csak magadra vethetsz, és ebben van is valami. De ettől még ugyanúgy törvénysértést követnek el, ha ellopják. Még csak enyhítő körülményt sem jelent, hogy volt-e rajta lakat, vagy sem. Ugyanez a helyzet a szerzői joggal kapcsolatban is.
Kiegészítés: Mint azzal külön írásban foglalkozom, 2018. augusztus 7-én az Európai Unió Bírósága is állást foglalt a kérdésben, megerősítve az itt évekkel korábban leírtakat, miszerint a szerző engedélye szükséges az utánközléshez és egyáltalán nem befolyásolja ezt a tényt, hogy tesz-e közzé a kép mellett bármilyen szerzői jogvédelemről szóló tájékoztatást.

Nem lesz belőle hasznom, csak a weboldalamra/blogomra/Facebookra használom
A szerzői jogsértés tényén nem változtat, hogy származik-e hasznod belőle. A fizetendő kártérítés országonként eltérő lehet, de engedély nélküli felhasználással mindenképpen szerzői jogot sértés.
Ha viszont van a jogsértésből anyagi hasznod, akkor az mindenképpen súlyosbító tényező, és ilyenként növeli a fizetendő kártérítés mértékét.

A képen rajta volt a fotós neve/logója/elérhetősége, neki ez reklám
Ez nem is reklám a fotósnak, de ha őt ezzel az érvvel meg tudod róla győzni róla, hogy adjon engedélyt, akkor használhatod a képet. Az engedélye nélkül viszont hiába gondolod reklámnak, az nem ad felmentést a jogsértés alól.
Ha viszont eltávolítod a képen feltüntetett forrásmegjelölést, vagy vízjelet (vagy csak ráteszed a sajátodat is), az súlyosbítja a szerzői jogsértés mértékét és nagyobb kártérítést vonhat maga után.

Odaírtam a fotós nevét, ez hirdetés neki
A törvény előírja, hogy a fotós nevét fel kell tüntetni. Ez nem kegy, reklám, vagy fizetség, hanem kötelező. Sőt erről a jogról még csak lemondani sem lehet. Az alkotó személye elkülöníthetetlen az alkotásától. Akkor is, ha fizetsz a képért, és akkor is, ha nem. Az engedélye nélkül pedig semmilyen módon nem használhatod.
Mindegy, hogy a képen, vagy alatta van a fotós neve, az neki nem reklám, hanem jár. A legtöbb esetben emiatt nem lesz neki több megrendelése, vagy pénze – de ha mégis, az sem változtat semmin. A legtöbb embernek fel sem tűnik, hogy egyáltalán oda volt valami írva, de ha észreveszik, akkor sem szokták tudni, hogy mi volt az, vagy kié a kép.

Nem az egész képet használtam, csak egy részét/átalakítottam
A szerzőjogi törvények az egész mű felhasználását pont ugyanúgy védik, mint a mű egységét. Így nem csak a teljes alkotás felhasználásához kell engedély, hanem arra is, hogy a képet bármilyen módon átalakítsd, módosítsd, vagy csak egy részét használd fel. Sokan (különösen grafikusok) azt hiszik, hogy ha egy kicsit változtatnak a képen, az már új művet szül és akkor szabadon használhatják, de ez nem igaz. Bármilyen módosításához ugyanúgy kell a szerző hozzájárulása, mint az eredeti mű felhasználatához.

Nem a fotót használtam, én rajzoltam/festettem újat a kép alapján
Azzal, hogy lerajzolsz/festesz egy fotót, ugyanúgy egy szerzőjogi alkotást hasznász fel és alakítasz át, mintha csak egy részét módosítanád. Valóban egy új alkotás születik, de ez egy már létező, más által készített alkotás felhasználásával történik, ehhez pedig szükség van az eredeti alkotás készítőjének enegedélyére. Hogy pontosan hol húzódik a határa a szolgai másolásnak vagy a kreatív átalakításnak és hol kezdődik a teljesen önálló alkotás, azon hosszasan lehet vitatkozni, de jobb előre tisztázni a jogtulajdonossal, mint utólag vitatkozni.

Betartottam az idézés szabályait, így használhatom a képet
Képek esetében az idézés nem értelmezhető fogalom, fotót nem lehet idézni. Egy szövegnél, zeneműnél, vagy filmnél idézés, ha egy rövid részletet megfelelő forrásmegjelöléssel felidézel. Viszont képeknél erre nincs mód. Vagy az egész képet használod fel, ami a fotó felhasználása és ezért a jogtulajdonos engedélye kell hozzá, vagy egy részletét használod, ami a fotó módosításának minősül, ehhez pedig szintén a készítő, vagy képviselőjének engedélye szükséges.

Rajta vagyok a képen, így én is használhatom
Sokan hiszik, hogy így van, de ettől még nincs igazuk. A rólad készült kép a fotós alkotása, ezért a szerzői jogokkal minden esetben a fotós rendelkezik. A képmáshoz fűződő szenmélyiségi jogaid minden esetben csak addig terjednek, hogy a fotó elkészítését és megjelenését (bizonyos helyzetekben) engedélyezheted, vagy megtilthatod, de még erre sincs minden helyzetben jogod (ezt Magyarországon a PTK szabályozza).
Ha olyan helyzetben vagy, hogy van beleszólásod, akkor tárgyalhatsz róla, hogy a kép felhasználásáért vagy akár pénzért cserében adsz csak engedélyt a fotó elkészítésére/felhasználására, mint amiből a modellek élnek – a fotós meg eldöntheti, hogy neki megéri-e, hogy ilyen feltételekkel lefotózzon téged, vagy sem. Mielőtt azonban te bármilyen képet felhasználnál, mindenképpen kell a fotós engedélye, függetlenül attól, hogy téged ábrázol, vagy sem.
Ha te vagy a megrendelő, akkor is a fotós rendelkezik a kép szerzői jogaival, csak amikor őt alkalmazod, akkor a megbízás keretében megállapodtok róla, hogy milyen módon és mértékben és milyen munkadíj fejében szerzel felhasználási jogokat.

Az én rendezvényemen készült a kép, jogom van hozzá
Attól, hogy te szervezed a rendezvényt, a képek felett még nem szerzel automatikusan jogokat. Magán rendezvény esetén megtilthatod, vagy engedélyezheted a fotózást. Megteheted, hogy a fotózási engedély feltételéül szabod, hogy a képeket átadják neked a fotósok, ők pedig mérlegelni fogják, hogy ezt megéri-e elfogadniuk, vagy inkább nem is fotóznak a rendezvényen. Utólag viszont nem működik a dolog, ha engedélyezted a fotózást és nem kötötted ki, hogy a képeket meg kell kapnod, akkor nincs semmilyen jogod a képekre.
Egyre gyakoribb vita ez a koncertszervezők és sajtófotósok között, ami miatt egyre több zenekart és koncertet (Ke$ha, Lady Gaga, Janet Jackson, LGT, stb) bojkottálnak az elfogadhatatlan feltételek miatt. Nem biztos, hogy érdemes erőltetni, de ez a te döntésed.

“Nem kell feltüntetni a fotós nevét, mert a kép a miénk”
Szinte mindennapos válasz különféle pr ügynökségek és sajtó osztályok embereitől. Sokan úgy gondolják, hogy ha a képet “megvették”, akkor onnantól már bármit szabadon tehetnek vele. Azonban egyrészt a fotót nem lehet “megvenni”, csak engedélyt kapni bizonyos felhasználásaira. Tulajdonjogot nem szerzel felette (lásd a következő bekezdésben). A fotós nevét azonban minden esetben fel kell tűntetni.
Aki nem tünteti fel a fotós nevét, az általában vagy mérhetetlenül hanyag/lusta/nemtörődöm, vagy csak egyszerű tolvaj, aki így akarja csökkenteni a lebukás kockázatát.

Sok képpel dolgozunk és nincs módunk nyilvántartani, hogy melyik képet ki csinálta
Az MTI, AP, AFP, Reuters, Getty Images és a többi hír- és fotó ügynökség, sőt az összes újság és galéria mind rengeteg képpel dolgozik, és akik akarják, azok mind meg is tudják oldani ezt a problémát. Léteznek rá szabványos és könnyen kezelhető megoldások, de még házi körülmények között is megoldható. Ha egy cég sok fotóval dolgozik, akkor is köteles mindegyiknek a szerzői jogait tiszteletben tartani. Oldd meg, vagy ne dolgozz sok képpel. Szeritned egy könyvtár, vagy könyvesbolt mentegetőzik azzal, hogy ők sok könyvvel dolgoznak, nem tudják mindegyiknek nyilvántartani a szerzőjét és címét – vagy meghatna téged egy ilyen válasz, amikor épp keresel egy könyvet?

Mi nem szoktunk engedélyt kérni és/vagy fotóst feltüntetni
Nem meghatározó, hogy valaki mit hogyan szokott csinálni, csak mert nekik úgy tetszik, vagy úgy kényelmes. A törvényeket ettől még be kell nekik tartani akkor is, ha nem tetszik, vagy nem kényelmes. Hogy nem csak egyszer, hanem renszeresen megsértik mások jogait, az elég rossz mentség. Az adó ellenőrök szerinted elfogadják azt a kifogást, hogy nem szokásod számlát adni?

A fotó az enyém, azt csinálok vele, amit akarok
Sokan gondolják, hogy ha egyszer fizettek valamiért, az örökre az övék és azt csinálnak vele, amit akarnak. Tágyak esetében ez jobbára igaz is. A fotók esetében viszont nem beszélhetünk tulajdonjogról. Képeknek (mint alkotásnak) nincs tulajdonosa, csak készítője és felhasználója. A fotósnak szerzői jogai vannak, ezek felett rendelkezhet.
Felhasználási engedélyt adhat másoknak, élhet a vagyoni jogaival, hogy pénzt kapjon a képei felhasználásáért és a vagyoni jogait akár át is ruházhatja (akár jó pénzért, akár ingyen is), hogy mások rendelkezzenek a képei közlése és további bevételei felet. Nem mondhat viszont le a személyhez fűződő szerzői jogairól, mint például a nevének feltüntetése.

Egyszer már fizettem a képekért, így most is használhatom
A kérdés mindig az, hogy mire kaptál felhasználási engedélyt. Attól, hogy egyszer már valamilyen felhasználásra kaptál engedélyt a fotó közlésére, még nem jelenti azt, hogy bármi másra is használhatod. Csak arra használhatod, amire engedélyed van.
Gyakori, hogy megrendelők azzal próbálnak kedvezményt elérni, hogy “csak ere vagy arra” kell a fotó. Korlátozzák, hogy mire akarják felhasználni, mert így kevesebbet kell érte fizetni. Aztán viszont első dolguk elfelejteni ezeket a korlátozásokat és másra is használják, mint amiről eredetileg megállapodtak. Ilyenkor jönnek aztán a jogviták.
Például, ha csak maván célra, személyes emléknek kérsz el egy fotóstól egy képet, még az is lehet, hogy ingyen odaadja neked. Viszont ha ezt nem tisztázod vele, akkor ebbe a magán felhasználásba még a személyes Facebook oladaladra feltöltése sem tartozik bele. Ha pedig egy üzleti oldalra, vagy mondjuk egy újságba, könyvborítóra szeretnéd kitenni, ahhoz egy külön engedély kell, mert az előző privát felhasználásra vonatkozó engedélyed nem fedi le ezt az esetet. Ha nem vagy benne biztos, hogy egy engedélybe mi fér bele és mi nem, akkor inkább kérdezz rá előre, minthogy utólag vita és sértődés legyen belőle.

A lapzárta miatt nem volt időnk engedélyt kérni
A kapkodás és az időhiány nem jogi kategória, és mentségnek sem túl jók. Ha nincs engedélyed a fotó közlésére, akkor szerzői jogot sértesz. Ha megtetted, akkor mentegetőzés helyett fizess kártérítést!
Ha sürgősen van szükséged képekre, akkor rengeteg hírügynökség és stockfotó ügynökséggel tudsz szerződni, hogy az ő friss, vagy archív képeiket azonnal használhasd.

Mindenki lopja a képeket így nekem is szabad
Ez aztán az érv! Ugye nem gondolod komolyan, hogy csak azért törvényessé kéne válnia a lopásnak, vagy a gyilkosságnak, mert sokan elkövetik? Ha sokan nem fizetnek az alkalmazottak munkájáért, akkor az is rendben volna, hogy többé ne kapj fizetést?
Egyébként én örülnék, ha semmiért nem kellene senkinek fizetnie, de sajnos ez nem így van, és egyhamar ez nem is fog változni, úgyhogy törődj bele, hogy a képek és más szerzőjogi tartalom is így működik!

Fizettünk a képért, legális, így nem kell kiírni a fotós nevét
Attól, hogy fizettél érte és van engedélyed a kép használatára, még a fotós nevét fel kell tüntetni. A szerzői jogi törvény garantálja ezt a jogát és ha alaposabban megnézed, akkor valószínűleg a szerződésetekben is benne van. Sőt felárat kell fizetni érte, ha elmúlasztod! Írd csak ki a fotós nevét!

Nektek milyen mellébeszéléssel szoktak terelni, akik lopják a képeiteket? Mivel a komment rendszer jelenleg nem működik, a blog Facebook oldalán tudtok kommentelni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!