Olvasni jó, de nem mindegy, hogy hol űzöd, pláne ha sajtónyilvános eseményen vagy, mert könnyen vágókép, vagy fotóalany lehet belőled.
Persze a helyzet felvet néhány jogi kérdést is, amiket érdemes tisztázni.
Van egy vicc, ami valahogy így szól:
“ha kortárs kiállításon leteszed a hátizsákod, pár perc múlva már körülállják, és műtárgyként tanulmányozni kezdik a látogatók”
Valahogy így járt tegnap az a kislány is, akit apukája elvitt a Helmut Newton fotókiállítás sajtóbejárására, ahol az érdeklődő újságíróknak tárlatvezetést tartottak, a fotósok pedig elkészítették illusztrációikat a kiállításról szóló anyagokhoz.
A kislányt pedig a jelek szerint sem a kiállított képek, sem a “szexista gyökérről” szóló értekezések nem érdekelték, így inkább a könyvébe mélyedt egy padon. Nem is sejtette, hogy ezzel egy csapásra maga válik a fenti viccben szereplő műtárggyá, legalábbis egy pár sajtófotó alanyává.
Jogi háttér
A személyiségi jogok nagyon fontosak, nagyon helyes, ha felvetődött benned, hogy ezt most így akkor lehet, vagy mi is van?
A hivatalos válasz az, hogy a kép elkészítéséhez mindig kell a fotóalany beleegyezése. Különösen, ha kiskorúról van szó (mint jelen esetben is). Ilyenkor a szülőnek kell engedélyeznie a kép elkészítését és megjelenését.
A történetet kicsit árnyalja, hogy itt egy sajtónyilvános eseményről van szó. Aki sajtótájékoztatóra megy, az ráutaló magatartásával engedélyt ad arra, hogy az eseményről készülő felvételeken szerepeljen….elvben.
Gyakorlatilag azért a jog ingoványos terepének tűnik ez a helyzet. A személyiségi jogok és különösen a kiskorú védelme valószínűleg felülírhatja a bíróság szemében a ráutaló magatartást. Még akkor is, ha jogosan vetődik fel a kérdés, hogy vajon mit keres egy kiskorú a zárt, kizárólag újságírók számára rendezett eseményen. Sokkal kevésbé elfogadható ilyen események egyéb résztvevői részéről a reklamáció, hogy őket ne fényképezzék. Persze szerencsére a kislány szüleinek esze ágában sincs perelni a képek miatt….sem a lapokat, sem engem.