Immár 17 éve, hogy elindult a blog és már azt is években számoljuk, hogy véget ért. Az alatt a 13 év alatt, amíg jobbára folyamatosan írtam, 2600-nál több blogbejegyzés született. Majdnem 1700 munkaórával több mint 1 millió szót írtam ki a blogra, ami egy nagyjából 2400 oldalas könyv lenne.
Voltak olyan időszakok, amikor még az is kilátásba került, hogy egy valamivel rövidebb, de alaposabban szerkesztett könyv szülessen a blogból, de aztán az sem lett és a blog folytatása is elmaradt. Ugyanúgy, ahogyan a modernebb időkhöz jobban illő vlog, podcast és más egyéb folytatása sem lett a blognak.

Sokáig törtem a fejem rajta, hogy milyen módon és formában volna érdemes folytatni, hogyan kéne átalakítani. Aztán végül megszületett a döntés, hogy nem folytatom tovább.
Olykor még mindig átfut az agyamon, hogy egyik-másik dologról írni kéne. De aztán elég gyorsan elhessegetem ezeket a gondolatokat. A blognak vége.

Az is viszonylag gyakran előfordul, hogy amikor a blog egykori olvasóival összefutok, akkor bátorítotok, hogy milyen jó lenne, ha folytatnám. De azok az idők már elmúltak. Ma már más a világ, a közönség és én is. Nem látom értelmét a folytatásnak!

A tizedik és tizenkettedik évforduló alkalmából ennél bővebben is írtam a blog, akkor még le nem zárult múltjáról. A többi írásban meg ezeknél sokkal érdekesebb dolgokról is.

Ha többet szeretnél olvasni, akkor ott a blog archívuma, azt még lehet olvasni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!