Szokatlan érvelés került elő egy portugál szerzőjogi perben. Ha sikerül érvényt szerezni neki a per során, az elképesztő hatással lehet. A sajtó egésze és akár minden más fotós munkája és megélhetése is veszélybe kerülhet.

Szerencsére az elég valószínűtlen, hogy a bíróság helyben hagyja. Fel is kéne vennem a blogon korábban megjelent képtolvajok alaptalan mentségeinek listájára.

Röviden
Egy portugál fotós visszaszerezné szerzői jogait egykori munkáltatójától. A munkáltató viszont azzal érvel, hogy a híreket egyáltalán nem védi a szerzői jog és emiatt az arról készült tudósítások és sajtófotók sem élvezhetnek szerzői jogvédelmet. Ha ezt az érvelést elfogadná a bíróság, akkor nem csak perelni nem lehetne a hírfotók engedély nélküli felhasználóit, hanem akár pénzt kérni sem ilyen tevékenységért. Fotósok, újságírók, tévések és hírügynökségek megélhetése kerülhetne veszélybe. Szerencsére az érvelés jogilag teljesen megalapozatlannak tűnik.

Bővebben
A brit Press Gazette nyomán az amerikai PetaPixel is megírta a legújabb nagy horderejű szerzői jogi per történetét. Az AFP francia hírügynökség egykori portugál fotóriportere, Francisco Leong beperelte volt munkáltatóját, amiért annak szerződési gyakorlata diszkriminatív a Franciaországon kívüli fotósokkal szemben. Leong 2005-2019 között tudósított a francia tulajdonú globális hírügynökség számára Liszabonból. Keresetét azért indította, mert munkaszerződése szerint képei szerzői joga a munkáltatóra száll, vagyis ő semmilyen módon nem használhatja fel azokat és a munkaviszony után semmilyen módon nem is részesedik a képek hasznából. A fotós a portugál szerzői jogi törvényre hivatkozva próbálja most a bíróságon elérni, hogy munkaviszonya végével visszaszerezze képei szerzői jogát. Beadványában többek között arra is rámutat, hogy az AFP francia fotósokkal olyan szerződéseket köt, amikben nem tulajdonítja ki a képek szerzői jogát. Ez pedig olyan nemzetiség szerinti diszkrimináció, ami ütközik az európai joggal.

Csakhogy az AFP különleges érveléssel próbálja hárítani a felelősséget: azt állítják, hogy a hírek mind olyan közkincsek, amiket egyáltalán nem védi a szerzői jog. Emiatt pedig szerintük a hírekről készült tudósításokat sem védheti a szerzői jog. Ez az érvelés viszont  (ha megállna a bíróságon) nem csak Leong keresetét lenne képes érvényteleníteni, hanem a teljes ma működő média, fotós, videós és újságírói üzleti modellt is. Beleértve az AFP és minden más média vállalkozás megélhetését is. Hiszen a hírügynökségek ugyanúgy a tudósítások szerzői jogaival üzletelnek és ezekből termelik bevételüket, mint a fotósok, akiknek a képeit az ügynökségek tovább értékesítik.

Logikailag értelmetlen
Mint a portugál fotós rámutat, a helyzet érdekessége, hogy az AFP most úgy érvel, hogy a hírfotók nem élveznek szerzői jogvédelmet, miközben az ő munkaszerződésébe még azt írták, hogy a képek minden szerzői joga őket illeti. Tehát az ügynökség a szerződésben igényt tart a fotósnak a szerzői jogaira, hogy aztán másokkal pénzért megoszthassa azokat, amik a saját érvelésük szerint nem is léteznek. Illetve a fotós szerzői jogainak átruházása révén meg akarják tiltani, hogy a fotós felhasználhassa az általa készült képeket, miközben az érvelésük szerint a képek nem is jogvédettek, tehát senkinek sem tilthatnák meg a felhasználását – így többek között a fotósnak sem, aki készítette őket.

A Sindicato dos Jornalistas (SJ) portugál újságíró szakszervezet szerint “Ha a bíróság az AFP javára dönt, akkor minden hírügynökség üzleti modellje veszélybe kerülhet. Ez pedig újságírók [és fotósok] ezreinek megélhetését veszélyezteti. Ha az újságírók [és fotósok] elveszítik a munkájuk jogi védelmét, akkor érthető módon a munkáltatóik sem tarthatnak számot védelemre.”

Jogilag sem helytálló
Az AFP hangzatos védekezése nem csak logikailag, hanem jogilag is teljesen értelmetlen. A szerzői jogi védelem alapvető kritériuma az alkotói tevékenységből eredő egyéni, eredeti jelleg. Attól, hogy maguk az események, amiket a fotós megörökít nem jogvédettek, vagyis bárki lefotózhatja őket, a róluk készült fénykép rendelkezhet, sőt általában szokott is egyéni eredeti jelleggel bírni. Persze sok esetben előfordul, hogy egy képben hiába van sok erőfeszítés, mégsem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel és így szerzői jogvédelem sem illeti meg. Ennek viszont semmi köze a feldolgozott téma jogvédelméhez.

Bár nagy tömegben fotózva rendszeresen felvetődik a kérdés, hogy mennyire tekinthetők egyedinek azok a képek, amiket egy csomó fotós egymás mellett állva “ugyanott, ugyanúgy” fotóz le. Mindenesetre egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy a hír értékű eseményekről készült képek ne lennének jogvédettek. Épp ellenkezőleg! Nagyon sok szerzői jogi per ítélete bizonyítja, hogy az ilyen helyzetben készült fotókat is védi a szerzői jog. Sőt mindig ki kell írni a fotós nevét és arról sem szabad téves állítást közzétenni, hogy ki készítette az adott képet.

Angolszász és kontinentális jogrend
A PetaPixel cikke egy fél mondat erejéig említést tesz róla, hogy a történet szempontjából igen komoly különbséget jelent, hogy az Angliában és Amerikában alkalmazott angolszász common law jogrend megengedi a szerzői jog által nem védett közkincsek értékesítését is, míg az Európában (így a per szempontjából releváns Franciaországban és Portugáliában is) érvényes kontinentális jogrend nem teszi lehetővé, hogy a közkincsekért valaki pénzt kérjen.

Az AFP szokott üresen érvelni
Távolról sem ez az első alkalom, hogy egy média vállalat szorult jogi helyzetben értelmetlen érveléssel vagdalkozik. Korábban már emlegettem a blogon megjelent gyűjtésemet a képtolvajok alaptalan mentségeiből. Az AFP pedig most pontosan ugyanúgy vagdalkozik, mint a képlopáson tetten ért kiadók szoktak. Ez mondjuk az AFP-től sem újdonság. Korábban egy amerikai bíróságon zajlott per nagyon hasonló helyzetében is éppen ugyanígy dobálóztak az alaptalan érvekkel a jogászaik. Mint arról szintén írtam a blogon, a Daniel Morel által indított per végén történelmi léptékű, 1.2 millió dolláros (kb. 360 millió forint) kártérítést szabtak ki az AFP-re, mert a fotós Twitterről engedély nélkül lelopott képét értékesítették a haiti földrengésről. Abban a perben éppen ugyanilyen elképesztő, jogilag és logikailag egyaránt megalapozatlan állításokkal dobálóztak, amiknek az amerikai bíróság akkor sem adott helyt.

Hogy a portugál fotós szerzői jogainak sorsa mi lesz vajon, az is nagyon érdekes kérdés. De hogy az AFP furcsa érvelése nem fog az európai bíróságon megállni, ahhoz nem sok kétely férhet. Minden esetre az ügyet érdemes lesz figyelemmel kísérni, mert várhatóan érdekes dolgok fognak még elhangzani a tárgyalásokon.

A magyar csavar
A magyar szerzői jogi törvény értelmében a szerzői jogok személyhez fűződő része elidegeníthetetlenek az alkotótól. Lemondani sem lehet róla, hogy például szerzőként feltüntessenek valakit a képei mellett. Egyedül a vagyoni jogokat, vagyis a képekért járó jogdíjak beszedésének jogát lehet másra ruházni.
Fontos viszont tudni, hogy a szerzői jogi törvény értelmében Magyarországon alapesetben senkinek sincsen kizárólagos joga a saját képei felett. Így kizárólagosságról rendelkezni sincs módja senkinek anélkül, hogy a Hungart közös jogkezelő szervezetből kilépett volna.

Ti mit gondoltok az AFP érveléséről? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!