Hogyan (és hogyan ne) fotózzunk (teli)holdat?

2014. szeptember 9-én ismét telihold, sőt mindjárt szuperhold lesz volt (a szuperhold jelzőt a kisebb Föld-Hold távolságra használják, de nem csillagászati szakkifejezés). Ilyenkor különösen sokan kapnak kedvet az asztrofotózásnak ezzel a válfajával kísérletezni, vagyis lefényképezni a Holdat. Mivel idén augusztus elején is volt egy szuperhold, sok ismerősöm már akkor elárasztotta a Facebookot a fekete téglalapban (általában négyzet) közepén kisebb-nagyobb méretben látszó Hold koronggal. Ezzel kapcsolatban két kiábrándító hírem is van.

Telihold fotók a Holdfotózás Index Fórum látogatóinak képein

Képek forrása: Holdfotózás Index Fórum

A Holdat így fényképezni nem sok értelme van, mert dög unalmas tucatképet eredményez – már amennyiben nem csillagászati indíttatással műveli valaki, csak úgy önmagában a Holdat fényképezi, pláne ha a méretét akarja valaki érzékeltetni. Mivel már ilyet is láttam, hozzáteszem, az se sokat változtat ezen, ha valaki videón rögzíti a statikusan álló Holdat.
Persze akit a csillagászati érdeklődés hajt, azt nem akarom megbántani egy ilyen lehangoló (sőt degradáló) kijelentéssel. Megmondani sem akarom, hogy mit és hogyan csinálj. Mégkevésbé akarom bárkinek a kedvét szegni a próbálkozástól, hogy megismerje az univerzum végtelenségét és saját képességeinek a határait – csak nem biztos, hogy a kettőt ugyanott kell keresni.

A Hold gyönyörű, évszázadok óta nagyon sokan csodálják és próbálják minél részletesebben megörökíteni a felszínét. Az is méltányolandó és elismerést érdemel, hogy valaki a maga lehetőségei és eszközei által szabott keretek között megpróbál versenyre kelni a NASA technológiájával ahelyett, hogy letöltené az ő képeiket valamelyik erre szolgáló weboldalukról.
De ha csak a fekete téglalapban kerek holdat fotózod, abban fotográfiailag nincs semmi fantázia, ötlet, vagy kreativitás és a fő gond, hogy a többség csak ilyen képeket készít a Holdról. Pláne annak fényében különösen érdekes ez a jelenség, hogy a Hold fotózás szuperholdkor a legnépszerűbb, amikor még olyanok is kimennek megörökíteni, akiket egyébként nem szokott érdekelni a csillagászat. Nade ha csak a Hold van a képen, akkor bármilyen viszonyítási alap nélkül mégis miből látszik, hogy ez szuperhold, ami sokkal (tizen egynéhány százalékkal) nagyobb, mint máskor szokott lenni?

Az Internet tele van jobb-rosszabb képekkel épp úgy, mint jobb-rosszabb leírásokkal arról, hogy hogyan is kellene a Holdat fotózni. Nagyon nem akarok belemenni a technikai részletekbe, kísérletezze ki magának mindenki a saját beállításait. Főleg mivel még a tapasztalt fotósok se mindig tudnak kiegyezni, hogy ilyen vagy olyan beállítással érdemesebb csinálni és nem is hiszem, hogy ez volna a történet lényege.
Mi sajtófotósok mindig azon törjük a fejünket ilyenkor, hogy mivel érdemes összefényképezni a Holdat és azt honnan, hogyan lehetne úgy megoldani, hogy jól nézzen ki a képen. Erre sincsenek állandó tippek, érdemes megnézni a Hold pályáját, a környező tereptárgyakat és kreatívan megoldani a feladatot.

Szerzői jogok és a Hold
Azzal nem kezdek el foglalkozni, hogy a Holdnak van-e szerzői joga a képeid felett és arra sem térnék ki, hogy érvényesek-e a Földön szerzett jogaink a Holdon. A forrásmegjelölés és a képek egyformaságának kérdése viszont felveti azt a nagyon érdekes szerzőjogi kérdést, hogy vajon megilleti-e a szerzői jogvédelem az általános, a többitől nem nagyon eltérő Hold fotókat?
A szerzőjogi törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a védelem csak az egyedi jelleggel bíró alkotásokat védi. Márpedig az itt bemutatott Hold fotókban nem sokkal több az egyedi jelleg, mint macskakőben a nyávogás (vagy akár az egyedi jelleg), amit szintén nem véd a szerzői jog, mivel pusztán tömeggyártott ipari termékről van szó.

Fotó: Komka Péter/MTI

Szuperhold a Salgói várnál
Fotó: Komka Péter/MTI

Egész más természetesen a helyzet, ha a fotós egyéb környezeti elemeket, más dolgokat is belekomponál a fotóba és egy épület, város, fák, hegyek, vagy bármi mással együtt ábrázolja a Holdat, nem csak magában. Ha a fotósnak azon túl is van a képben hozzáadott értéke, hogy csak az égre emelte a gépét és pont ugyanúgy lefényképezte, mint ahogyan bárki más is tette, akkor fennáll a szerzői joga a képre. Viszont ahogy a közelmúltban nagy botrányt kavart makákó szelfi esete is mutatja, elég nehéz lehet meghúzni a határvonalat a fotós közreműködésének mértéke kérdésében.

A Londoni Olimpia idején csak telihold voltFotó: Luke MacGregor/Reuters

A Londoni Olimpia idején csak telihold volt
Katt és olvasd el, hogyan készült ez a kép!
Fotó: Luke MacGregor/Reuters

Izgalmassá teszi az egyediség kérdését, hogy mennyiben minősül egyedi kompozíciónak, hogy a Hold korongját valaki nem egy fekete négyzet közepére komponálja, hanem egy téglalapon valmelyest, vagy egészen egy sarokba eltolva helyezi el, vagy hogy a Hold elé kisebb-nagyobb felhők úsznak, netán nem fekete égbolton fényképezi valaki, hanem világosabb, kék háttér előtt látszik, netán hogy légköri szennyeződés (vagy eltérő fehéregyensúly) beállítás miatt más a színe.
Külön izgalmas kérdéseket vet fel, hogy ha valaki elég nagy teleobjektívvel fotózza a Hold felszínét és nem látszik a képen az egész égitest, csak egy kisebb részlete, akkor az már megvalósítja-e a szerzőjogi törvény által előírt egyediség tényállását….vagy hogy a fotósok azt már művészetnek/alkotásnak tartják-e.

Azt talán mondanom sem kell, de mégis túl gyakran előfordul, így nem árt megemlíteni, hogy magában lefotózni aztán egy másik képre retusálni, tetszés szerint méretezni nem felel meg a sajtófotó és a természetfotó etikai elvárásainak.

Ilyen képeket szoktak beküldeni az olvasók:

Így szokták feldolgozni a telihold témát a világ fotóriporterei:

Ha pedig videózni akarnád a Holdat, akkor nem árt valami mozgást vinni a videóba:

Forrásmegjelölés: A képek “egyformaságának” illusztrációhoz használt képeket jobbára az Index Holdfotózás fórumában megosztott fotók közül gyűjtöttem és szokásaimtól eltérő módon most nem soroltam fel a készítőket, amiért ezúton bocsánatot kérek mindenkitől – remélem, hogy a szerzőjogi részt is figyelembevéve érthető, hogy miért így jártam el.
De azért megpróbáltam összeszedni a neveiket, mert a forrásmegjelölést szerintem ők is megérdemilk: Tibikee, oO-Oo, Törölt nick, Soltész Tünde, bandita39.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!