Korona vírus, influenza? Fertőz a telefon és sok tárgy

csak kézmosás nem elég - használati tárgyainkat is fertőtleníteni kéne

Magyar verzió

Fotó: Julia Joppien/Unsplash

Nem csak műszaki cikkeink, minden sokat fogdosott használati tárgyunk igen komoly rést jelenthet a fertőzésvédelem pajzsán. Telefon, headset, fejhallgató, de sok olyan hagyományosabb gyakran használt tárgyunk, mint a szemüvegek, kulcsok, tollak, pénzek, botok, mankók, táskák is terjeszthetik a vírusokat és baktériumokat. Bele sem gondolunk, hogy mennyi minden fertőzhet, csupán azért, mert eszünkbe sem jutna őket soha fertőtleníteni…

Nem akartam volna rákapcsolódni a koronavírus parakeltésének egyre népszerűbb trendjére, de minél többen foglalkoznak a fertőzésveszéllyel, annál jobban hiányolom ezt a szintén fontos gondolatot megjelenni. Úgyhogy terjedjen ez a hasznos infó is, osszátok meg!

Tájékoztató a helyes kézmosásról
Forrás: World Health Organisation

Kézmosás az első védelmi vonal
Egyre több helyen írják (hirado.hu, napi.hu24.hu, InfoStart, stb.) a Koronavírus körüli rettegés közepette, hogy a fertőzés terjedésének legfőbb ellenszere a gyakori kézmosás. Ez a kézenfekvő tanács még akkor is fontos és hasznos, ha épp nincs semmilyen járvány, vagy ha esetleg más megelőzést is használunk emellett. Az alapos és gyakori kézmosás minden mást megelőz és semmi nem helyettesíti. Számos kutatás igazolta, hogy elképesztő mértékben javultak a nemzetközi halálozási statisztikák a gyakoribb kézmosásnak köszönhetően.

Fotó: Seb Reivers/Unsplash

Mit fogdostok kézmosás után?
Csakhogy arról alig esik szó a higiéniával kapcsolatban, hogy a kézmosás önmagában nem elég, ha közben jártunkban-keltünkben egy csomó féle dolgot szorongatunk a kezünkben, amiket a kézmosás után ugyanúgy tovább tapogatunk és így a fertőzéseket is továbbvisszük immár megmosott kezünkre. Naponta hányszor mostok kezet? Még ha gyakran, akkor sem biztos, hogy elégszer. Nade mi a helyzet azokkal a tárgyakkal, amiket mindenhova magatokkal visztek és ugyanúgy használjátok kézmosás előtt és után, az utcán és otthon is? Az életünk részévé vált telefont említeném első helyen, de messze nem csak erről van szó és hiba lenne a telefonokat diszkriminálni, pláne emiatt a többi hasonló tárgyról megfeledkezni. Merthogy az okostelefonok megjelenése előtt is volt egy csomó ilyeneünk és azóta is használjuk a zömét – legfeljebb csak már nem annyira sokat, mint a telefonnal tesszük. Ezeket a használati tárgyakat mindenhova magunkkal visszük, gyakran egymás mellett is tartjuk őket. Megmosni viszont csak a legritkább esetben, vagy inkább soha nem szoktuk őket.
Sok más ilyen tárgyat felsorolok később, de ide sorolnám még az újságokat, könyveket, iskolai jegyzeteket és jegyzetfüzeteket is. Ezeket talán legalább időnként lecseréljük, jobb esetben (legalább az újságokat és a bevásárló cetliket) kidobjuk. Rosszabb esetben persze eltesszük őket egy könyvespolcra, vagy fiókba, sőt akár kölcsön is adjuk másoknak, vagy mint a könyveket akár el is adjuk másoknak a rájuk rakódott dolgokkal együtt, de legalább mi nem mindig ugyanazt az egyet hurcoljuk magunkkal belőle állandóan, mindenhova.

Hogy viszitek át a baktériumokat?
Az történik tehát, hogy járunk az utcán, boltokban, tömegközlekedésen, összefogdosunk mindenféle ajtókilincset, kapaszkodót, köszönéskor akár mások kezeit is. (Én soseem szerettem a kézfogást, de járvány idején pláne érdemes kerülni – vannak országok és munkahelyek, ahol erről már hivatalos tájékoztatók keringenek: “A mosoly az új kézfogás” jeligére.) Menet közben persze használjuk a telefont, feltesszük/levesszük a szemüveget, elővesszük/eltesszük a pénztárcánkat, bankkártyánkat, zenét hallgatunk a fejhallgatón, amit szintén fel és leveszünk, olykor botra vagy mankóra támaszkodunk menet közben, ki-be pakolunk a táskánkba. Sőt ha már ez egy fotós blog, hát említsük meg azt is, hogy bizony fényképezünk is jártunkban-keltünkben, amihez olykor állványt is használunk, néha objektívet cserélünk a gépen, vagy kártyát benne, szűrőt az objektíven, stb.

Hazaérve kezet mosunk, vagy talán ennél gyakrabban is fertőtlenítjük a kezünket, majd alig, hogy végeztünk a kézmosással, újra kézbe vesszük ugyanazokat a dolgokat, bele sem gondolva, vajon ezeket mikor fertőtlenitettük utoljára és mi minden lehet vajon rajta, amivel nem szeretnénk találkozni az otthonunkban. Könnyű volna a dolgot letudni annyival, hogy valakinek nincs okostelefonja, vagy csak ritkán használja, de bizony a kevésbé modern dolgaink közt is rengeteg olyan használati tárgy akad, amiket használunk a mindennapokban és bele sem gondolunk, hogy vajon mit fogtunk meg azelőtt, hogy utoljára kézbevettük azt. Legyen ez egy szemceruza, sminktükör, rúzs, az öngyújtónk vagy épp egy környezettudatos és trendi többször használható ivókulacs, netán uzsonnás doboz. De ahogy már említettem, a kulcsok, pénzek, igazolványok és ezek tárolói, a kézi, vagy akár nagyobb táskáink, sőt látásunk, hallásunk, mozgásunk segédeszközei is ugyanilyenek lehetnek. A kisgyerekek plüssállatairól és egyéb játékairól nem is beszélve.

Túlzásba azért nem szabad esni
Persze védekezzen mindenki vérmérséklete, lehetőségei és igényei szerint. Azt sem feltétlenül állítom, hogy mindenünket állandóan mániákusan takarítani kell. De azért a mindenféle vírusos időszakokban érdemes legalább (rendszeres) időnként áttörölni a használati tárgyainkat is a kézmosás mellett, mert nem biztos, hogy a szájmaszk vagy épp a túlélő élelmiszer készletek beszerzése a legfontosabb és legkézenfekvőbb, amit tehetünk a vírusok ellen.

Rendszeresen használt dolgaink, amiket nem nagyon mosunk, fertőtlenítünk:
  • telefon
  • tablet
  • ebook olvasó
  • okos óra
  • fülhallgató, fejhallgató, headset
  • toll/ceruza/radír
  • kulcsok, kulcstartók
  • pénzek, pénztárca
  • iratok, bankkártyák
  • fényképezőgép
  • fényképezőgép állvány
  • szemüveg/napszemüveg
  • öngyújtó
  • esernyő
  • bot
  • mankó
  • kézi táska
  • laptop táska
  • laptop
  • billentyűzet
  • plüss játékok
  • fidget spinner
  • jojó

Forrás: MasterCard

Ne érjünk, amihez nem muszáj
Túlzásba esni sem érdemes semmivel, de a szükségtelen kockázatokat érdemes elkereülni. Például, ha lehet valahol bankkártyával fizteni, az jobb lehet a készpénznél. Méginkább, ha a kártyánk PayPass képes, vagyis érintéses fizetésre alkalmas. (Érdekes, hogy magyarul érintéses fizetésnek hívják, amit angolul contactless vagyis éppen érintés nélkülinek.) A PayPass fizetés lényege, hogy nem kell a kártyát kiadnunk a kezünkből, sőt hozzáérnünk sem kell vele a kártyás terminálhoz, csak a közelébe kell tartanunk, mert néhány centi, inkább milliméter távolságból érzékeli. A PayPass kártyákkal kisebb összegű fizetéshez (általában 5000 Ft) PIN kód sem szükséges, csak nagyobb összegű tranzakcióknál kell a kódot beírni. Aki pedig telefonján vagy okosóráján beállítja az Apple Pay vagy Google Pay segítségével az “érintéses” fizetést, annak magasabb összegnél sem kell PIN kódot használnia, mivel a az okoskészülékén engedélyezi a fizetést. Ezzel nem csak a koszos készpénzek fogdosása kerülhető el, hanem az is, hogy a mások által már összefogdosott POS terminálok számgombjain kelljen beütni a PIN kódunkat – bár arra elég jó esély van, hogy egy a normál tisztaságra kicsit is adó boltban gyakrabban takarítják a bankterminál gombjait, mint ahányszor valaki megtisztítja a telefonját, vagy a kulcsait.

Kerüljük a kézfogást is
Eredetileg nem szántam sok szót a kézfogásra. Egy mondattal letudtam, hogy én sosem voltam oda a kézfogásért. Viszont már egyre több féle formában ajánlják, hogy a fertőzésveszélyes időszakban inkább kerüljük a kézfogást. Ráadásul velem mostanában egyre több helyen akarnak kezet fogni – olyan helyeken is, ahol nem érzem indokoltnak, vagy eddig nem volt szokás.
Egyesek a rómaiak üdvözlő karlendítését javasolják, de mivel ez könnyen félreérthető, én inkább nem ajánlanám. A Cnet cikke felveti a Star Trek sorozatok vulkáni Spock karakterének (akinek fotós kötődése is van) üdvözlését is, aminek “Hosszú és eredményes életet” üdvözlő szövege feltétlenül illik egy járványhoz, de a sokak számára nehezen kivitelezhető kéztartás felesleges. Inkább csak biccentsünk, vagy intsünk az embereknek kézfogás helyett. Sőt olyan svájci felhívással is találkoztam már, ami azt hirdeti “a mosoly az új kézfogás”.

Köhögés, tüsszentés – tedd a szád elé a kezed
Talán mondani se kéne, de sajnos ezt sem lehet eleget mondani (és mindig vannak, akikre ráfér, hogy elmondják nekik), hogy köhögéskor és tüsszentéskor a szánk elé kell tenni a kezünket. Tüsszentésnél akár 120-190 km/h sebességgel áramolhat ki a levegő a szánkból, amiben nyálban oldva kórokozók ezreit szórhatjuk szét a környezeteünkben.
Ha van rá lehetőség, akkor leginkább egy zsebkendővel a kezünkben, hogy abba kerüljenenek a bacilusok, ne a kezünkre. És utána, ha kidobtuk a zsebkendőt, jöhet a kézmosás, mielőtt összefogdosunk mindent. Sőt, ha egy mód van rá, akkor még a köhögés, tüsszentés előtt elfordulunk, hogy lehetőleg ne mások irányába tüsszentsünk. Ez persze nagyobb tömegben, zsúfolt helyen nem olyan könnyű, de érdemes legalább megpróbálni minél kevesebb ember irányába fordulni ilyenkor.
Fertőzésveszélyben a maszkot azért szokták a betegek viseleni, hogy ezzel is csökkentsék a kilélegzett kórokozók terjedését.

Ha egyet értesz, lájkold és oszd meg az írást, hogy másokhoz is elejusson!

Évekkel ezelőtti – csak mobilokra koncentráló – cikkek a témában:

Kiegészítés: Meglepő egybeesés, hogy a NBC News-nak és az ő cikkük nyomán az Indexnek is pont aznap jutott eszébe ugyanez a mobilos téma, mint amikor nekem sikreült kitennem. Mármint főleg azért meglepő, mert csak mostanra jutott eszükbe annyi vírusos téma után és nem korábban.
Mivel kaptam ilyen olvasói észrevételt az Index cikk megjelenése után, ezért muszáj leírnom, hogy fel sem vetődik bennem, hogy akármelyikük tőlem vette volna az ötletet. Az Index (és sok más lap is) már jópárszor merített ihletet és információt az írásaimból, de ilyenkor mindig korrektül hivatkoztak is a blogomra.

Ha tetszett, akkor lájkoljátok és osszátok meg ismerőseitekkel, hogy minél több emberhez eljuthasson!

Címkék