Elindultak a válaszreakciók a már jó ideje rohamosan terjedő szelfi divatra. Egyre több turistalátványosságnál tiltják a szelfibotok használatát, a Cannes filmfesztivál szervezői pedig minden szelfizést tiltani akar a sztároknak. Van, aki szerint mindez felesleges, de az is kérdéses, hogy a korlátozások mennyire betartathatók, vagy szankcionálhatók.

Szelfi tilalom világszerte
Egyre szaporodnak azok a helyek, ahol hivatalosan tiltják a selfie botok használatát (Európában egyre több helyen, Rómában a Colosseum, az amerikai múzeumok többsége, a Coachella és Lollapalooza zenei fesztiválok és állítólag a Disney World sem engedi a szelfi botok használatát – bár az általános tiltást cáfolják, csak a mozgó játékokon tiltják és nem a fotózás, hanem a járművekből kilógó dolgok balesetveszélyessége miatt).

Sztároknak is tilos Cannes-ban
Az MTI nyomán több lap is megírta (Index, 444, Filmtekercs, Kreatív, stb), hogy a szervezők idén megtiltják a szelfizést a Cannes filmfesztiválon. A hírügynökség szövegét teljes egészében mindenki átvette, pedig szerintem alapvetően hibás az a szóhasználat, hogy a sztárok “a háttérben őket ünneplő rajongókkal” fotózkodnak. Legalábbis a nagy filmfesztiválokról jobbára olyan képeket láttni, ahol nem rajongók vannak a szelfiken, hanem a fotósok sorfala a háttér.

Saját blogján Hernádi Levente és az enyémen én is már egy éve megírtuk, az elhíresült Oscar selfie kapcsán, hogy ez a szelfi trend kezd a profi sajtófotós szakma rovására menni. Levente most új lendületet véve azt is megírta, hogy a Cannes filmfesztivál szervezőinek a döntését minimum részben indokolja az is, hogy a fesztivál és az ott jelentős erőkkel felvonuló sajtó nem azért van ott, hogy biodíszlet legyen a sztárok szelfijéhez. Márpedig a nagy szelfizés egyre jobban akadályozza a fotósok munkáját.
Egy vörösszőnyeges bevonulás, vagy egy photo call Cannes-ban legfeljebb csak néhány percig tart, ami akár teljesen elvesztegetett idővé is válhat a fotósok számára, ha a sztárok az egész időt, vagy akár csak a javát azzal töltik, hogy egymással szelfizkednek és a fotósok közben nem tudják elkészíteni azokat a képeket, amiket az újságok várnak tőlük. Ezt sugalmazza a szervezők álláspontja is, amiért tiltani akarják a szelfizést.
Közben egyre több olyan komment jelenik meg erről a témáról, hogy a fotózás nem szakma és “Így jártak, bele kéne törődni. Van még pár szakma, amiket hasonlóképpen fenyeget a mobil”. Ezzel akár egyet is lehet érteni, de vajon azok a sztárszelfik ugyanolyan jól fognak mutatni, ha a fotósok nem fognak ott állni a háttérben, mert nincs értelme elmenniük az eseményre? Vajon ezekkel a szelfikkel meg lehet majd tölteni azokat az újságokat, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a sztárokat annyian sztárnak tartják? És vajon a sajtó jelenléte nélkül sztárok maradnak-e majd mindannyian azok a sztárok, akiket ma csak az tesz sztárrá, hogy a sajtó folyamatosan foglalkozik velük, sztárolják őket?

Persze egyelőre az is megválaszolatlan kérdés, hogy egy ilyen tilalmat hogyan fognak a szervezők betartatni a sztárokkal? Oda megy majd egy biztonsági őr leáll verekedni a sztárral, mint némelyikük szokott az őket fotózó paparazzókkal (bár nem biztos, hogy hibás a paparazzik kifejezést használni)? Kidobják a rendezvényről, aki szelfizni mer, vagy attól tarthatnak, hogy legközelebb nem hívják majd meg? Esetleg csak naivan reménykednek majd benne, hogy a tilalom önmagában elég lesz hozzá, hogy visszatartsa a celebeket egy szankció nélküli szabály megszegésétől? Mert némelyikük esetében erre még a jóval szigorúbb törvények sem mindig alkalmasak a róluk megjelenő cikkek alapján. Szóval a tilalom utóélete is érdekes lehet még. Minden esetre fontos üzenete van annak, hogy elkezdtek foglalkozni vele.

Nem csak külföldön divat
Magyarországon is egyre több eseményen kerülnek elő a mobilok, hogy a résztvevők szelfizzenek. Ez eleinte talán még szórakoztató is volt. Viszont ahogy egyre gyakrabban és egyre hosszabban találkozunk vele, úgy válik üde színfoltból idegesítő időhúzássá. Sportesemények eredményhirdetésein, színpadi szerepléseknél, koncerteknél és sajtóeseményeken is egyre többször kezdenek a résztvevők egymással pózolni a saját mobil fotóikhoz, ami önmagában nem is volna nagy gond.

Csakhogy ilyenkor a fotósoknak rendelkezésre álló időt általában igen szűkre szabják és Magyarországon különösen komoly probléma, hogy a szervezők eleve nem is gondolnak a fotósokra és így nem gondoskodnak a szükséges körülményekről – úgy az időkeretekben, mint fények, vagy épp szervezés és a résztvevők megfelelő instruálása tekintetében. (Mert ezekről mind a rendezvényszervezőknek kellene gondoskodni ahhoz, hogy jól működjön egy rendezvény és használható képek készüljenek. Nem szabad a résztvevőkre bízni, hogy majd ők úgyis tudják a dolgukat, mert általában nem tudják, sőt gyakran még akkor sem csinálják jól, ha előtte a fotósok megbeszélik velük, hogyan kéne csinálni például egy díjátadást, kézfogást, vagy akár csak a mikrofonba beszélést.)

Már a tévében is szelfiznek
Nem tudom, hogy mennyire ciki beismerni, hogy a hétvégén épp láttam a Heti Hetes műsorát. Így aztán volt szerencsém rácsodálkozni arra, ahogyan egy béna betétszámként beépítették Csonka “csak szelfizkedni jöttem Picit” András ál-meglepetés szereplését.
Az utóbbi időben Facebookos szelfijeiről (is) közismert színész/énekes (aki egyébként a Haction sorozatban alakított már fotóst is) jól meglepte az állandó szereplőket, mikor azok emlegették és meglepő módon végszóra válaszolva feltűnik a nézőtéren. Ezek után odamegy a kollégákhoz és egy szelfibottal elkészíti a lassan őt fémjelző, meglehetősen életlen és bemozdult szelfijét, ezzel hosszú perceket elvéve a műsor egyébként teljesen más tematikájától.

Azt most hagyjuk, hogy maga a műsor milyen értéket képvisel és érdemes-e egyáltalán nézni. Sőt attól is tekintsünk el, hogy mennyire értékesek azok a percek, amit a műsor fő tematikájától elrabolt ez a szelfizés. Ami engem ebben az egész közjátékban meglepett, hogy egy állandó tematikájú műsort (közéleti témákról csevegve próbálnak viccelődni többé-kevésbé ismert és humoros emberek) egy attól teljesen műfajidegen dologgal megakasztanak (feltűnik az emlegetett celeb és nekiáll szelfizni a stábbal, majd ki is vonul a jelenetből). A dolgot jól összegzi Jáksó László átkötő szövege, amivel az intermezzóból átvezetett a folytatásra: “csináljunk úgy, mintha ez egy műsor volna”.
Nekem mindössze egyetlen konstruktív felvetésem arra, hogy vajon mindez mire lehet jó. Amennyiben az Önkényes mérvadó kritikája igaz, akkor “a Heti Hetest ma már csak a gyurcsányista nyuggerek nézik”. Talán nekik próbálja a csatorna értelmezhetővé tenni a hírekben egyre többet szereplő szelfizés fogalmát. Csak nehogy aztán emiatt még ők is rászokjanak.

És hol van még ez az egész attól, amikor a telefongyártók is beszállnak az őrület gerjesztésébe szponzorálva, hogy egy-egy eseményen minél feltűnőbben készüljenek a szelfik, persze alaposan kihangsúlyozva azt is, hogy olyat csakis az ő termékükkel lehet igazán jól csinálni – volt már erre is példa néhány rendezvényen és amivel én találkoztam, akkor is a fotósok munkáját jócskán akadályozva…

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!