Fegyveres terroristák támadtak a Charlie Hebdo francia szítirikus hetilap szerkesztőségére, akik 12 embert megöltek és ugyanennyit megsebesítettek. Gyászos nap ez a nyugati sajtó számára.
A Charlie Hebdo szerkesztője így reagált korábban a támadást megelőző fenyegetésekre:“Nem félek a bosszútól. Nincsenek gyerekeim, nincs feleségem, nincs kocsim, nincs hitelem. Talán egy kicsit nagyképűen hangzik, de én inkább halok meg állva, mint élek térdelve.” – Charb
Az Index és a VS.hu elég részletes és tárgyilagos beszámolót készített a szerkesztőségnél történtekről.
Szily László a Cinken a történteket a sajtó- és szólásszabadság elleni támadásként értékelve írja, hogy Ez volt Európa 9/11-e, innentől már semmi sem lesz ugyanaz. A Heti Válasz hasábjain Szőnyi Szilárd azt a kérdést veti fel “szegről-végről kollégái” halála kapcsán, hogy El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását? miközben igyekszik bemutatni, milyen tabudöntögető témákkal foglalkoztak, amivel kivívták maguk ellen gyilkosaik haragját.
Mint az a két véleménycikk álláspontja közti távolságból is érzékelhető, a tragikus gyilkosságok az elhunytak személyes tragédiáján túl több súlyos kérdést is felvet a sajtó- és szólásszabadság kereteit, mások tiszteletét és a politikai korrektség, illetve a tabudöntögetés határait illetően. Persze ezek nem új kérdések, már régóta sokakat foglalkoztatnak, most legfeljebb újra felszínre kerültek és vélhetően heves vitákat eredményeznek majd.
Talán legméltóbb és persze további kérdéseket felvető módon a grafikusok és karikaturisták tisztelegnek pályatársaik előtt, akik világszerte rajzban fejezik ki kavargó gondolataikat és gyászukat, amit a Twitteren és Instagramon a #ChalieHebdo hashtag alatt osztanak meg. Az egyre özünlő alkotásokból a Buzzfeed és a Quartz nyomán a 444 és az Index is készített válogatást. Az igazán érdekes viszont az, hogy még arab lapok is a terroristákon élcelődnek és elitélik a támadást.
Te mit gondolsz, hol húzódnak a szólászabadság, szatíra és mások érzékenységének határai?
Kiegészítés: Szőnyi Szilárd (Heti Válasz) felvetéseire Szily László (Cink) és Hont András (HVG) is véleménycikkben reagált, de aztán szinte megszámlálhatatlan mennyiségű cikk jelent meg a szólásszabadság jelentőségét, korlátait vagy korlátlanságát és mibenlétét taglalva. Mindez végül abban csúcsosodott ki, hogy Franciaországban letartóztattak egy tizenhat éves fiút (sajnos a nevét nem írták meg, pedig szerzőként illene ugye), amiért az a Charlie Hebdo készítőinek halálán a saját rajzuk átalakításával viccelődött.
Még a terror támadással egyet nem értő arab lapok is a terroristákkal viccelődnek és maguk is karikatúrákat közölnek a Charlie Hebdo áldozataival érzett szolidaritásból.