Manipuláció a HDR technológia a sajtófotóban?

Fotó: Bill O'Leary/Washington Post

HDR Fotó: Bill O’Leary/Washington Post

A különböző képen exponált képekből előállított HDR fotó technológia egyre mindennaposabbá válik. Már az iPhone és több más fényképezőgép (így a hamarosan megjelenő Nikon D4) is alapból tudja, viszont ez komoly etikai kérdéseket vet fel szakmai körökben.

A Poynter szombati cikke beszámol róla, hogy a múlt héten egy HDR fotó jelent meg a Washington Post címlapján. A képaláírásban az állt a kép alatt, hogy a fotó nem hagyományos technikával készült, hanem több kép szoftveres kombinációjával jött létre.

Ez a megfogalmazás keltette fel a Poynter két munkatársának, Steve Myersnek és a fotó rovatot vezető Kenny Irbynek az érdeklődését, így felhívták a Washington Post fotó igazgatóját, Michel du Cille-t. Tőle megtudták, hogy a képaláírás nem PhotoShop használatát, vagy egyéb retusálás jellegű beavatkozást takar. Egyszerűen csak HDR technikával készült, amit mindenképpen közölni is akartak az olvasókkal. A lap szerkesztői azonban úgy ítélték, hogy a HDR kifejezés kevésbé közérthető az átlag olvasó számára. Nem mindenki értené meg belőle, hogy arról van szó, különböző beállításokkal exponált képekből rakja össze a szoftver az ideálisnak mondható fényviszonyokat ábrázoló képet. Így a vezetőség döntése szerint a kevésbé szakmai megfogalmazással került nyomdába a címlap.

A Post fotó igazgatója elmondta, hogy a képet készítő Bill O’Leary azért döntött a HDR technika mellett, mert így tudta a lemenő nap fényében ideálisan megörökíteni a 14. utcai híd környezetét. Ha hagyományos módon, egyetlen exponálással örökítette volna meg a látványt, akkor egyes részek vagy túlexponáltak, vagy túl sötétek lettek volna.

Az Amerikai Sajtófotó Szövetség (NPPA) elnöke, Sean Elliot a leghatározottabban azt állítja, hogy a HDR nem alkalmazható eszköz a dokumentarista fotográfia céljaihoz. Az amerikai szakmai szervezet etikai kódexe úgy fogalmaz a fotósnak tiszteletben kell tartania a digitális pillanat integritását, és ebben a tekintetben a HDR technika sem különbözik bármilyen más fotó manipulációtól. Mint mondja, “a HDR használatával a Washington Post különböző idő pillanatokat kombinált, ezzel egy olyan képet hozott létre, ami a valóságban sosem létezett. Például az égbolton látható repülőgép nem volt ott a kép készítésének minden fázisában, így ezzel megkérdőjelezhetővé teszi a kép hitelességét.”

Fotó:  Bill O'Leary/Washington Post

Fotó: Bill O’Leary/Washington Post

Lehet máshogy is
A fotós készített hagyományos módszerrel is képeket a hídról, és az annak másik oldaláról készült képek között vannak közel hasonló fényviszonyú és színvilágúak is, mikor a lemenő nap világítja meg a hidat.

Sean Elliot szerint a második fotó létezése szükségtelenné tette volna a HDR kép használatát, mivel a manipuláció nélküli kép ugyanolyan erős látványt nyújt, mint a másik. A lap fotó igazgatója viszont úgy gondolja, hogy az általuk választott kép jobb a vizen tükröződő napsugarak, és az égbolt fényei miatt. Még akkor is, ha bonyolultabb képaláírást igényelt is a technikai kivitelezés magyarázata.

A Poynter azt is hozzáteszi, hogy ez már a második alkalom, hogy a Washington Post HDR képet közölt a címlapon. Legutóbb a téli napforduló alkalmából tették. A fotó igazgató állítása szerint egy darabig most nem fognak élni ezzel a technikával, nehogy “önmaga kliséje legyen belőle”.

Te mit gondolsz a HDR alkalmazásáról a sajtófotóban?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!