A most már sorozatossá váló Internetadó tüntetések első ikonikus képe az volt, ahogyan a Hősök terén tízezrek emelték magasba a telefonjaikat. Ezt míndjárt a következő tüntetés felülmúlta nem csak a tömeg méretében, hanem egy újabb ikonikus képpel az Erzsébet hídon áthaladó hatalmas tömegről. Ezek születéséről mesélek most egy keveset.

Az Erzsébet hídon áthaladó tömegről talán még a Hősök terén telefonokkal világító tízezres tömegképnél is emlékezetesebbé fog válni (egészen addig, míg a Parlament előtt világító telefonok képével be nem tetőzik majd a történet a végszavazás napján). Nem csoda, hogy az Index talán pont erről töltötte fel története legzajo… egyik legnagyobb felbontású képét, hogy mindenki megtalálhassa magát rajta.

Persze nem sok képért élvezhet kizárólagos büszkeséget egy-egy fotós, én sem kisajátítani szerentém a dicsőséget, csak jobb rálátást adni a készítésükre. Ahogyan sok más tömegrendezvény totál képeinél, nagyjából mindenki megörökítette a látványt, aki ott volt fényképezésre alkalmas eszközzel a kezében. Büszkeségre legfeljebb az adhat okot valakinek, ha sikerült egyedi módon belekomponálni még valamit a felvételébe, ezzel egyedibbé téve a tömegképet. Nagy titok egyik fotó készítése mögött sincsen, de azért néhány érdekességet úgy gondoltam, hogy megosztok róluk.

Tízezren világítottak a Hősök terén
Az első ikonikus kép a Hősök terén született. A legtöbb fotós sok tüntetővel együtt felmászott a Milleniumi emlékműre, hogy onnan, valamivel magasabbról fényképezhesse a tömeget. Bevallom, én a Hősök terén egy kicsit rosszul helyezkedtem, vagyi inkább rosszul stratégiáztam. Szerintem ugyanis ott nem a szobor talapzatáról kellett volna fenyképezni a sötét teret bevilágító embertömeget, hanem a Budapest egyik fő látványosságával együtt, a kivilágított szoborcsoporttal a háttérben lett volna értékes a kép.
Ezért aztán én nem másztam fel a szoborra, hanem a tér másik felén próbáltam magasba emelni a gépem. Sajnos azonban így elég magasan sem voltam, hogy a világító telefontenger jól nézzen ki a képen, de a nagyobb gondot az okozta, hogy a telefonokkal világító tömeg háttal volt nekem. Persze azért csináltam képeket hátrafelé is, az Andrássy út felé álló emberekről, akik így felém világítottak, csak a latvány nem lett olyan szép, mint elverveztem, sőt annyira sem, mint a többi fotósnak lett, aki felmászott az emlékműre (lásd pl. Hajdú D. András fenti képe az Abcúg galériájából).

Tömeg az Erzsébet hídon
Mikor a második tüntetésről megtudtuk, hogy a menet az Erzsébet hídon vonul át, akkor a fotósok két féle képpen reagáltak. Volt, aki eleve csak a Gellért hegy oldalában álló Szent Gellért szoborhoz indult, hogy csak ezt az egy képet készítse el a tüntetési menetről. Sokan viszont a nehezebb feladatot választottuk. Lefényképeztük a gyülekező tömeget a József Nádor téren, majd amikor a menet némi kerülővel útnak indult az Astoria érintésével az Erzsébet híd irányába, mi egy rövidebb úton eléjük vágtunk és felkaptattunk a Szent Gellért szoborhoz, ahol szép számban összegyűltünk fotósok. Nem csoda, mert ezt a mozzanatot mindenki meg akarta örökíteni, hiszen a tüntetés leglátványosabb képe, ami alapján a legjobban látszik. hogy mennyire sokan voltak. A Reuters százezerre becsli a tüntetők szamát, mások csak több tízezret mernek mondani. Az biztos, hogy sokan voltak, a számítási módszerek pedig megérnek majd egyszer egy külön írást, bár ez már kevésbé tartozik a fotózáshoz, sokkal inkább újságírói (na meg rendőrségi) módszertani kérdés.

Mi fotósok már a József Nádor téren többen beszéltünk róla, hogy milyen jól nézne ki ez a kép az Erzsébet hídról, ha még a telefonok is világítanának közben. Azt is megbeszéltük, hogy ezt megpróbáljuk a szervezőkkel egyeztetni, mert jobb biztosra menni. Aztán mégis nagy tanakodás volt a hegy oldalában, hogy vajon felkapcsoltatják-e a szervezők a telefonokat. A kollégák bizonytalanok voltak, senkinek nem sikerült beszélni a szervezőkkel indulás előtt. (Utólag hallottam olyat is, hogy az esemény meghívójában maguk a szervezők hívták fel a figyelmet a performanszra a hídon, de erről akkor ott a hegy oldalában senki nem tudott, legalábbis nem említette.)

Nekem sikerült még az indulás előtt jeleznem a szervezőknek, hogy mire készülünk, az ötlet nagyon tetszett is nekik, megigérték, hogy megcsinálják. De azért mi ott a hegy oldalában biztosak nem voltunk benne, hogy így lesz. Ahogy egyre közeledett a tömeg a híd budai végéhez, többen elkezdtünk fényjeleket adni, hátha ez feltűnik a tömegnek és észbe kapnak, hogy mit is akarunk. Persze azt lefeljebb csak remélhettük, hogy észreveszik és helyesen értelmezik. Végül a távolból hozzánk elérő hangfoszlányokban mintha a telefonokat emlegették volna és felgyúlt néhány mobil fénye a tömegben, majd egyre több. Sajnos csak a hozzánk közelebb eső pillér környékén állók telefonjai világítottak, ami a hídon álló tömegnek csak töredéke volt. Valószínűleg mert a tömeg elején haladó teherautó hangosítása csak őket érte el, ami már az első tüntetésnél a Hősök terén is probléma volt. Akkor elől felhívásra énekelni kezdték a Himnuszt, hátul sem a felhívást, sem az éneklést nem hallották, így bőszen skandálták az addigi jelszavakat. Persze csak sejtem, hogy most is ez lehetett a probléma. Sajnos az egész hidat így nem sikerült telefon-fényárba borítani, pedig az lett volan igazán szép. De azért a képek így is elég látvanyosak és ahogy azt kell, be is járták a világsajtót és a ma még mindenhol (külön)adómentes Internetet.

Jön majd a harmadik felvonás
Az adótervezet parlamenti végszavazásakor visszatér a tüntető tömeg a Parlament elé, ha addig nem kerül visszavonásra a tervezet. Ez az eddigi tendenciák alapján könnyen válhat majd a közelmúlt legnagyobb ellenzéki tüntetésévé, aminek résztvevő száma (legalábbis Rákay Philip bemondásából elhíresült “számítási módszere” alapján) a kétmilliót is eléheti. Persze a párszáz ezer sokkal valószínűbb, ahogy annak idején is annyi volt reális.

Minden esetre remélem, hogy akkor majd a Parlamentnek háttal állva, az Alkotmány utca felé világít majd a tömeg a telefonokkal, és hogy lesz ott is egy színpad, mint a József Nádor téren, mert a kép csak úgy lesz igazán látványos és beszédes, ha a felújított díszkivilágítású Parlament látszik majd a háttérben. Meg persze, ha szemből nem világít telibe a fotósoknak egy operatőr fejlámpája, mint kedden este, amikor a színpadról próbáltuk lefotózni a telefonnal világító tömeget, mert az nem használ a képnek…

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!