Most már végleg eldőlni látszik a kérdés, de már semmi sem biztos ebben a bonyolult jogvitában. Írtam már korábban is az új PTK-ról és a fotózásra vonatkozó jogszabályokról, a rendőrök fotózásáról külön is. Az Alkotmánybíróság legfrissebb határozata mindent felülírt, de közben annak értelmezése sem tett mindent egyértelművé, így a jogi helyzet továbbra is tisztázatlan.
A friss fejleményekkel folyamatosan bővül az írás végén szereplő link gyűjtemény és a kiegészítések.

A lényeg röviden, hogy az Alkotmánybíróság többségi határozata szerint lehet a sajtóban publikálni a rendőrök arcát. A Kúria némi vonakodás után megsemmisítette korábbi jogegységi határozatát, közleményében azonban továbbra is fontosnak nevezték a szolgálatot teljesítő rendőrök személyiségi jogainak védelmét – ez a megközelítés pedig későbbi ítéletekben újra előkerült és a sajtó elmarasztalásához vezetett, így a helyzet továbbra is tisztázatlan.

Bővebben
Régóta húzódó problémát látszott megoldani az Alkotmánybíróság legújabb döntése. A legfelsőbb törvény alkalmazó testület kimondta, hogy a híradásokban megjelenhet az indézkedő rendőrök arca. A testület 2014. szeptember 23-án született határozata részletesen megvizsgálja a sajtószabadság és a képmáshoz fűződő személyiségi jogok viszonyát és megpróbál igazságot tenni. A határozat kimondja, hogy a tüntetést biztosító rendőrök arcát nem kell felismerhetetlenné tenni és ilyen helyzetben nem szükséges a rendőrök beleegyezése az őket ábrázoló fotók megjelenéséhez – és ezentúl nem is perelhetnek majd az ilyen képek megjelenése miatt.
Csakhogy a Kúria szerint az AB határozat nem általános érvényű, így ők még vizsgálják, hogy kell-e változtatniuk miatta az általános ítélkezési gyakorlaton. Ez elvben akár zárójelbe is tehetné mindazt, amit az Alkotmánybíróság 13 oldalon keresztül fejteget, de azért ennyire nem súlyos a helyzet. Az AB határozatokat figyelembe kell vennie a bíróságoknak is, és ha mégsem azzal összhangban születnének ítéletek, minden egyes újabb üggyel lehet majd az Alkotmánybírósághoz fordulni – az persze újabb izgalmas kérdést vet fel, hogy mi következik majd akkor, ha egy újabb ügyben nem csak két-három alkotmánybíró ért majd egyet a Kúriával és az általános bírói gyakorlattal, hogy mégsem látszódhat a rendőrök arca.

Az Alkomtánybíróságnak ezt a döntését már nagyon sokan várták és most sokan a sajtószabadság egy apró, de fontos győzelmeként ünneplik azt. Első sorban az Index, mivel ők fordultak az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért egy tüntetést biztosító rendőrök ellen elvesztett per után. Szily László a Cink-en úgy fogalmaz, hogy ez a döntés egyedül csak annak az ügyvédi irodának rossz, amelyik arra szakosodott, hogy felkutatja és megélhetési perekre ösztönzi a sajtóban megjelenő rendőröket.

Csak a sajtó tudósításokra vonatkozik
Fontos hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság határozata csak a sajtó tudósításokról, közérdekű, közérdeklődésre számot tartó, hír értékű eseményeken készült képekre vonatkozik. A határozat azt is kimondja, hogy a tüntetéseket és politikai gyülekezéseket mindig közérdeklődésre számottartó eseménynek kell tekinteni.

Nem csak a rendőrökre vonatkozik
Van egy fontos kitétel a szövegben, ami az ítélet szellemiségét nem csak a rendőrökre értelmezhetőként adja meg, hanem azt írja, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.

Nem lehet öncélú vagy sértő
Azt is nyomatékosítja a határozat, hogy a rendőr fotózása nem lehet öncélú és a megjelenés nem sértheti az emberi méltóságot, amire egyedüli példaként a sérült rendőr szenvedését hozzák, de biztos, hogy idővel akadnak majd még példák, hogy mi sérti az emberi méltóságot.
Érdemes itt azt is megemlíteni, hogy a karikatúra jellegű gúnyolódás még nem feltétlenül sérti az emberi méltóságot (ha nem lépi túl a jóérzés határait). Ezt pont a rendőrök arcának eltakarásával gúnyolódó megoldások ellen benyújtott panasz miatt mondta ki nemrég a bíróság.

Nehéz igazságot tenni
A helyzet nehézsége abból fakad, hogy a szólásszabadság és a személyiségi jogok védelme egyenlő súlyú, viszont gyakran konfliktusba kerülő érdekek.
Bár sokak számára egyértelműnek tűnik a kérdés eldöntése, nem is értik, miért tartott idáig eldönteni, hogy mi legyen. Mégkevésbé értik, hogy miért folytatódik az ellentmondásos ítélkezés. A helyzet viszont távolról sem ennyire egyértelmű. Jól mutatja a kérdés összetettségét, hogy korábban a Kúria jogegységi határozata is az eddigi gyakorlat és a rendőrök képmásának védelme mellett foglalt állást, sőt a mostani AB határozat ellen is három alkotmánybíró emelt szót, közülük ketten erről különvéleményt is megfogalmaztak.

Precedens értékű
Magyarországon nincs precedens jog, így egy-egy bírósági ítéletből nem következik, hogy a jövőben milyen ítéletek születnek majd hasonló ügyekben. A Kúria jogegységi határozata viszont irányadó a bíróságok számára, akárcsak az Alkotmánybíróság döntése, ami most pont ellentétesen értelmezi ugyanazt a helyzetet, mint korábban a Kúria tette. Mivel az AB megsemmisítette az Index ügyében született bírósági ítéletet (ami miatt az AB-hez fordultak), a Kúria jogegységi határozatát is felül kell majd vizsgálni, mivel arról most lényegben kimondták, hogy alkotmány ellenes.
Ugyanakkor mivel az Alkotmánybíróság döntései nem visszamenőleges hatályúak, a korábban született – most már – alaptörvénnyel ellenesnek minősült ítéletek nem változnak meg. A jövőben viszont minden bíróságnak figyelembe kell majd vennie az ítélkezés során az alkotmánybíróság határozatát és annak szellemében kellene majd ítéletet hirdetnie. Érdekes bonyodalom az ügyben, hogy a bírák nem tudtak egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, a Kúria pedig egyelőre nem változtatott a jogegységi határozatán, így az ítélkezési gyakorlatra nem tudni, hogy pontosan milyen hatással is lesz a pillanatnyi helyzet.

Nem PTK függvénye
Mai napig népszerű téma, hogy mennyire változott meg a PTK. A változást az Alkotmánybíróság határozata is említi, sőt tételesen vizsgálja is a szövegezési és tartalmi különbségeket. De a határozat szellemisége és komplex jogi értelmezése független attól, hogy a március 15-én életbe lépett új PTK, vagy a korábbi törvény alapján vizsgálódnak.

A rendőr nem közszereplő
A hivatalos álláspont szerint a rendőr nem közszereplő, hanem közhatalmat gyakorló személy. Mint ilyen, akár fotózhatónak is minősülhetne, ahogyan a tárgyalást elnöklő bírótól sem szükséges engedélyt kérni, hogy lefotózzák. Viszont a rendőrökről és a tárgyaló teremben szintén közfeladatot ellátó fegyőrökről nem ugyanúgy vélekendek a jogászok, mint a bírókról. Egyes jogászok szerint annyi kellene, hogy a Rendőrségi Törvényben felsorolt nyilvános azonosítók közé a szolgálati számuk és a nevük mellé felkerüljön a listára az arcképük is. Ez azonban ugyanúgy nem valósult meg soha, mint ahogy az új PTK-ból is kimaradt az a kivétel, ami egy tervezetben még engedte volna a endőrök fotózását. Az alkotmánybíróság most ezzel kapcsolatban hozott egy az eddigi bírósági és Kúria gyakorlattól eltérő határozatot.

Történelmi és nemzetközi szempontok
A testület egészen az 1848-as forradalom 12 pontjáig és az ezek nyomán született sajtótörvényig visszanyúl, kiemelve, hogy nem véletlenül szerepelt első helyen, hogy “Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Ezeken kívül megvizsgálták a jogi környezetet, nemzetközi egyezményeket, emberjogi bírósági ítéleteket sőt még az angolszász és kontinentális jogrend eltéréseire is kitérnek a döntés indoklásában.

Könnyebb és hitelesebb lenne a tudósítás
Ha nem kell perektől tartva eltakarni a rendőrök arcát, az lényegesen meggyorsítja a tudósítást. A képek gyorsabban megjelenhetnek az Interneten, a tévék pedig durva, gyakran fél képernyős maszkolás nélkül közvetíthetnének élőben is a történésekről. Nem utolsó sorban azt is láthatnánk, hogy mi történik és nem eltorzított, öncenzúrázott felvételek jelennének meg, amik már az ábrázolás módjában is határozottabban közvetítik a közvélemény felé, hogy a történést eltakarják előlük, mint azt, hogy láthatják, mi történt.

Lehetne arca a rendőröknek
A rendőrök maszkolása ellen az egyik népszerű érv az volt, hogy nem vet jó fényt a fegyveres testületre, hogy a sajtóban folyton csak arctalan droidok jelennek meg, hús vér emberek helyett. Sokan gondolják úgy hogy ezzel a rendőrség csak elidegeníti, megfélemlíti az embereket, ahelyett, hogy (szó szerint) emberi arcukat mutatnák, erősítve azt, hogy az emberek úgy érezhessék, hogy a fegyveres testület jelmondatához híven szolgál és véd.
Ez a gondolat rendre felvetődik az olyan témáknál is, mint a közelmúltban (még az AB határozat előtt) megjelent cikk az izlandi rendőrség Instagram jelenlétéről. Itt is említi valaki, hogy a kikockázott arcú rendőrök az Instagramon sem olyan bizalomgerjesztőek, mint a macskával fotózkodó emberi arcú rendőrnő.
Azt ugyanakkor mindenki elfelejti ilyenkor megemlíteni, hogy ha a rendőr hozzájárul, akkor nem vetődik fel jogi probléma. Ugyanez igaz a rendőrség által hivatalból kiadott képekre és az általuk szervezett sajtóeseményekre is. Ahol a rendőrök engedélyt adnak arcuk megmutatására, ott lehet őket arccal mutatni, csak az engedélykérés nélkül készült képek körül van vita.

Nem megoldás mindenre
Az eddig is gyakori vitákból rendre kimaradt az a szempont is, hogy a fotókkal kapcsolatban mindenhol sok súrlódás van a sajtó és a rendőrök között. Azokban az országokban, ahol hagyomány, hogy lehet fotózni a rendőröket, ugyanolyan jellemzőek, sőt talán méggyakoribbak a rendőri atrocitásokról szóló hírek. Pont az ilyen fotósokkal szemben hatalmukkal visszaélő rendőri intézkedések miatt jött létre a “Fotós vagyok, nem terrorista” jelmondat rövidítésével azonositott PHNAT kezdeményezés.
Szóval nem volt kedvező, hogy eddig pereltek a rendőrök, ha meglátták az arcukat az újságban. Viszont, ha ezután nem perelhetnek majd, az egyáltalán nem biztos, hogy a békés együttműködésre fogja őket ösztönözni. Legalábbis a nemzetközi példák nem erre engednek következtetni. Persze jobb esetben ezeket az ügyeket is a fotósok nyerik majd a bíróságon, mint sok helyen külföldön is – de csak, ha nem veszítik el a pert bizonyítottság hiányában.

Kiegészítés: A Kúria 2015. január 26-án bejelentette, hogy a döntésükkel ellentétes tartalmú alkotmánybírósági határozat nyomán hatályon kívül helyezi korábbi jogegységi határozatát. Ezt a lépést többen (pl. Index, Cink, Magyar Hírlap, Vs.hu, Pixinfo, stb.) úgy értelmezik, hogy most már lehet a rendőröket fényképzeni. A Kúria vonatkozó közleménye ugyanakkor továbbra is kihangsúlyozza, hogy a rendőr nem közszereplő. Ez a szövegrész pedig annak nyomatékosítása, hogy a Kúria továbbra is a rendőrök képmáshoz fűződő személyiségi jogainak védelemét szorgalmazza, épp csak az erre vonatkozó kötelező érvényű jogegységi határozatot vonták vissza. A bíróságoknak viszont a jövőben is figyelembe kell majd venniük ezt a nézőpontot épp úgy, mint az AB határozatot. Semmivel sem lett egyértelműbb, hogy milyen ítéletek születnek majd. Nem véletlen, hogy hurráoptimizmus helyett több lap is (pl. Híradó.hu, Népszabadság, Népszava1, Népszava2, Origo, Pesti Srácok, stb.) a bizonytalanság felől közelítve írt a Kúria új döntéséről.
Nem sokkal a jogegységi határozat megszűntetése után volt módom elbeszélgetni a Kúria egyik bírójával, aki szerint az AB határozat értelmében kell ezentúl ítélkezni. Ezt erősítik meg a Baló György műsorában elhangzott jogászi vélemények is. Biztos persze csak ezután lehet majd bárki a dolgában, ha a megújult jogértelmezés alapján megszületnek majd az első ítéletek.

Újabb kiegészítés: Az Index 2015. október 30-án írt a Fővárosi Ítélőtábla legújabb ítéletéről, ami a korábbi rendvédelmi szakszervezeti tüntetésen készült képekről született ítéletet módosította. Az AB határozatot is figyelembe vevő új ítélet ismételten az Indexet ítélte el, csak az indoklást változtatták meg. Eszerint “ha a rendőr nem csak mereven áll, hanem példul érzelem fejeződik ki az ábrázatán, az már az ő legbelső lényege, ami személyiségi jogi védelemre szorul. Az AB határozatát pedig úgy kell értelmezni, hogy mivel az Index a demonstrációról a biztosításra kivezényelt rendőröket ábrázoló fotók nélkül is korrekten tudósíthatott volna, ezért igenis megsértettük a rendőrök jogait.” Az Index jogi képviselője szerint az AB ezt a határozatot is meg fogja majd semmisíteni, így a jogi huza-vona és ezzel a jogbizonytalanság is tovább folytatódik.

Utolsó(?) kiegészítés: 2018. május 30-án írta meg az Index, hogy a 2011 óta húzódó, az Alkotmánybíróságot kétszer is megjárt persorozat legújabb fejleményeként a Kúria végre meghozta azt a végleges ítéletet, hogy a szolgálat közben lefotózott rendőrök arcát nem kell kitkarni. Mivel most már a Kúria és az Alkotmánybíróság is egy állásponton van, talán ezentúl már nem lesz többé vitás ez a kérdés.
(Bár amilyen fordulatok eddig voltak ebben az ügyben, az sem lenne meglepő, ha akár még ebben az ügyben is előkerülnének meglepő fordulatok, akár más ügyben ismét hasonló jogi huza-vona alakulna ki, hiába került most végül egy álláspontra az AB és a Kúria).

Fontos háttéranyagok:

• Jogegységi határozatának hatályon kívül helyezése – Kúria
• Nincs egyértelmű jogi helyzet a rendőrök sajtófotózása ügyében – Híradó.hu
• Sajtóközlemény a határozatról – Alkotmánybíróság
• A határozat teljes szövege – Alkotmánybíróság
• Nem fejhetik tovább a médiát a rendőrök – Index
• Korai volt örülni a kitakarás nélküli rendőrarcoknak – Index
• Bréking: ​győzött a nyilvánosság, lehet fotózni a rendőröket – Cink
• Váratlan fordulat a rendőrarcok kitakarása ügyében – Index <- ÚJ!
• Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát – Index <- LEGÚJABB!

Baló György műsora a témában:

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!