Meglőtték James Nachtweyt Thaiföldön

Fotó: Jonas Gratzer/Time
Fotó: Jonas Gratzer/Time

James Nachtwey fotóriporter lábát eltaláta egy golyó a heves összecsapások során, de sérülése nem súlyos, így a helyszínen ellátják, majd folytatja munkáját. Thaiföld, 2014. február 1. Fotó: Jonas Gratzer

A 65 éves James Nachtwey még mindig járja a legveszélyesebb tűzfészkeket és most épp Thaiföldön kísérti a szerencséjét. A hétvégén eltalálta egy golyó, de jól van és újra folytatja veszélyes munkáját a legismertebb háború fotós, akiről ilyen címen remek dokumentumfilm is készült.

Mint arról a Time angol nyelvű cikke nyomán röviden a 35 mm blog is beszámol magyarul, az amerikai fotóriportert a thaiföldi tüntetések fotózása közben érte lövés a lábán. A rövid hírek szerint a golyó áthaladt a lábán, de csontot nem ért, és a seb ellátása után rögtön folytatni is tudta a munkáját. Másokban joggal vetődik fel a kérdés, hogy kockáztatnád-e az életed egy képért, de Nachtwey és a hozzá hasonlóan elszánt fotóriporterek számára nem kérdés, hogy mit kell tenniük. A balesetet megörökítő svéd Jonas Gratzer is, hasonló kockázatot vállal nap mint nap, hogy a történéseket megmutassák a világnak.

A Time fotós igazgatója, Kira Pollack számolt be Nachtwey állapotáról, akit a fotós SMS-ben tájékoztatott. Bár 1984 óta számos anyagot készített a Time-nak, a fotós ezúttal nem ennek a lapnak dolgozott Thaiföldön, de legismertebb fotósuk sorsát persze most is szívükön viselik, ahogy sok más lap is fontosnak tartotta, hogy beszámoljon az élő háborúfotós legenda sérüléséről.

A Wall Street Journal South-East  Asia Realtime blogjának Nachtwey azt mondta, hogy “van egy bemeneti seb és egy kimeneti. Tudok járni és rendben vagyok.”
A fotós sebeit az összecsapasok helyszínén megtisztították, de amikor a mentő elhajtott volna, ő kiszállt. Azt mondja, hogy később felkeresett egy körházat, ahol ellátták. “Tudni fogok dolgozni holnap” – mondta az életét mások szenvedésének dokumentálására szentelő fotós.

Thokoza, 1994. április 18. A sérült Greg Marinovichot James Nachtwey segíti, miközben João Silva felvételeket készít Gary Bernardról és egy békefenntartó katonáról, akik a halálos lövést szenvedett Ken Oosterbroeket viszik.Fotó: Juda Ngwenya

James Nachtwey segíti a sérült Greg Marinovichot, miközben João Silva felvételeket készít Gary Bernardról és egy békefenntartó katonáról, akik a halálos lövést szenvedett Ken Oosterbroeket viszik.
Thokoza, 1994. április 18. Fotó: Juda Ngwenya

Nachtweyt 2003-ban egyszer már megsebesítette bagdadban egy gránát és talán nem csak a Bang Bang Klubhoz tartozó Ken Oosterbroek volt az egyetlen kollégája, akinek a halálát testközelből láthatta és dokumentálhatta az 1992 óta elhunyt ezernél több újságíró közül. Az idén 66. életévébe lépő fotós már most sok nála fiatalabban elhunyt kollégáját túlélte.
A különleges munkásságáért és bátorságáért a Robert Capa aranymedállal öt alkalommal is kitűntetett fotós 2007-ben a TED Global konferencián úgy foglalta össze munkája lényegét, hogy

“A fotósok azért mennek az emberi lét extrém határterületeire, hogy megmutassák, mi zajlik a világban.”

Nacthwey TED beszédéről is írtam, de alább megnézheted – érdemes!

Readers Comments (2)

  1. Graf Almassy 2014.02.03. @ 16:42

    Szerintem az ilyen fotósok nem gondolkoznak azon, hogy megéri-e az életüket adni egy jó fotóért. Többet is megkérdeztem erről, de a legtöbben csak unalomig ismételt sablon válaszokat tudtak adni. Szerintem nem gondolkoznak ezen, ha megtennék, akkor olyanok lennének mint én.

    Az elmúlt években több forró helyszínen voltam tüntetéseket fotózni és videózni. Könnygáz, vízágyú, gumilövedék… mindet kaptam már. De ahol eldördült az első éles lövés, onnan jöttem el azonnal. Hullát sosem fotóztam, pedig lett volna rá alkalmam párszor. Ha láttad már saját szemeddel, hogy szétlövik valaki fejét és az összes kollégád ész nélkül körülzsongja, mint dögöt a legyek, akkor neked is elmegy a kedved tőle és öncélúnak fogod tartani.

    Szóval szerintem egyik fotós sem gondolja úgy, hogy megéri az életét kockáztatni egy jó fotóért. Azért nem gondolja így, mert soha nem is gondol erre. Az ilyen gondolatok elszigetelésének a művészei.

    Szerintem.

  2. Kemény az öreg……respect!

Trackbacks & Pingbacks (1)

  1. Ma van James Nachtwey születésnapja

Comments are closed.