A 65 éves James Nachtwey még mindig járja a legveszélyesebb tűzfészkeket és most épp Thaiföldön kísérti a szerencséjét. A hétvégén eltalálta egy golyó, de jól van és újra folytatja veszélyes munkáját a legismertebb háború fotós, akiről ilyen címen remek dokumentumfilm is készült.

Mint arról a Time angol nyelvű cikke nyomán röviden a 35 mm blog is beszámol magyarul, az amerikai fotóriportert a thaiföldi tüntetések fotózása közben érte lövés a lábán. A rövid hírek szerint a golyó áthaladt a lábán, de csontot nem ért, és a seb ellátása után rögtön folytatni is tudta a munkáját. Másokban joggal vetődik fel a kérdés, hogy kockáztatnád-e az életed egy képért, de Nachtwey és a hozzá hasonlóan elszánt fotóriporterek számára nem kérdés, hogy mit kell tenniük. A balesetet megörökítő svéd Jonas Gratzer is, hasonló kockázatot vállal nap mint nap, hogy a történéseket megmutassák a világnak.

A Time fotós igazgatója, Kira Pollack számolt be Nachtwey állapotáról, akit a fotós SMS-ben tájékoztatott. Bár 1984 óta számos anyagot készített a Time-nak, a fotós ezúttal nem ennek a lapnak dolgozott Thaiföldön, de legismertebb fotósuk sorsát persze most is szívükön viselik, ahogy sok más lap is fontosnak tartotta, hogy beszámoljon az élő háborúfotós legenda sérüléséről.

A Wall Street Journal South-East  Asia Realtime blogjának Nachtwey azt mondta, hogy “van egy bemeneti seb és egy kimeneti. Tudok járni és rendben vagyok.”
A fotós sebeit az összecsapasok helyszínén megtisztították, de amikor a mentő elhajtott volna, ő kiszállt. Azt mondja, hogy később felkeresett egy körházat, ahol ellátták. “Tudni fogok dolgozni holnap” – mondta az életét mások szenvedésének dokumentálására szentelő fotós.

Nachtweyt 2003-ban egyszer már megsebesítette bagdadban egy gránát és talán nem csak a Bang Bang Klubhoz tartozó Ken Oosterbroek volt az egyetlen kollégája, akinek a halálát testközelből láthatta és dokumentálhatta az 1992 óta elhunyt ezernél több újságíró közül. Az idén 66. életévébe lépő fotós már most sok nála fiatalabban elhunyt kollégáját túlélte.
A különleges munkásságáért és bátorságáért a Robert Capa aranymedállal öt alkalommal is kitűntetett fotós 2007-ben a TED Global konferencián úgy foglalta össze munkája lényegét, hogy

“A fotósok azért mennek az emberi lét extrém határterületeire, hogy megmutassák, mi zajlik a világban.”

Nacthwey TED beszédéről is írtam, de alább megnézheted – érdemes!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!