Putyin orosz elnök megszünteti a vezető orosz állami hírügynökséget. A RIA Novosztyit összevonják az orosz rádióval és újraalkotják a közszolgálatiság fogalmát.
Fotó archívumuk valószínűleg megmarad, de hogy merre mutatnak az átalakulások, az már sokkal nehezebb kérdés.

Hirtelen jött átszervezés
A Kitekintőnek még nem volt érkezése megírni a friss hírt, márciusban még a Ria Novosztyi titkáról írtak és galériát közöltek az ügynökség emblematikus épületéről. Azóta már az Origo, a Világgazdaság és az MTI  meglehetősen tárgyilagos híre nyomán a HVG is megírta, hogy Putyin elnök átszervezési tervei nyomán egybe olvasztják a RIA Novosti orosz állami hírügynökséget és az Oroszország Hangja rádiót. Az új összevont közmédia a hírek szerint Rossiya Sevodnya, vagyis Oroszország Ma (Russia Today) néven fog működni. Az ügynökség igazgatóit közvetlenül az elnöki hivatal fogja kijelölni.

Az összeolvasztott szervezet vezetője Dmitry K. Kiselyov tévés műsorvezető lesz, aki az amerikai cikk szerint orosz ellenes külföldi összeesküvésekről szóló heves kommentárjairól ismert. Többek között az Ukrán tüntetéseket is a környező országok provokációjának tartja. A New York Times cikke szerint a Narancsos Forradalom idején Ukrajnában szerzett tapasztalatai közt legfontosabbként állítólag azt emelte ki nemrég egy a Lenta.ru híroldalnak adott interjúban, hogy szerinte “nem objektív tájékoztatásra van szükség, hanem értékeket kell teremtenünk, ahelyett, hogy újrateremtenénk azokat, mint nyugaton teszik.”
Az új vezető homofóbiáját pedig azért emlegetik a cikkek, mert nemrég léptek életbe Oroszország “nem hagyományos szexuális kapcsolatok” bemutatását tiltó törvényei, amivel kapcsolatban több jogvédő szervezet a februárban kezdődő téli olimpia bojkottját is kezdeményezte. Kiselyov viszont határozottan hirdeti, hogy a melegeket nem csak büntetni kéne szokásaik hirdetéséért, hanem egyenesen tiltani nekik, hogy vért adhassanak, vagy szervdonorok lehessenek és “ha balesetben elhunynak, akkor a szívüket el kellene temetni, vagy elégetni.”

Az átszervezés háttere
Míg az elnök kabinetfőnöke, Sergei Ivanov szerint az átszervezés célja a költségcsökkentés és a hatékonyabb működés, addig az állami hírügynökség tudósítása is azt írja saját maga átszervezéséről, hogy “ez a lépés még szorosabbra fűzi majd az eddig is szigorú ellenőrzés alatt álló média szektor állami ellenőrzését.”

A kabinetfőnök szerint “Oroszországnak megvan a saját független politikája és határozottan védelmezi nemzeti érdekeit. Ezt nehéz elmagyarázni a világnak, de képesek vagyunk rá és meg kell tenni.” Ez lesz a többek szerint főleg külföldi propagandával foglalkozó új hírügynökség feladata, miközben a másik nemzeti hírügynökség, az Itar-Tass az orosz belügyekkel foglalkozik majd tovább.

Szakmai nehézségek és kérdések
Az átszervezés híre az érintett cégek dolgozóit és vezetőit is meglepetésként érte, mivel arról sem tájékoztatás, sem szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem zajlott. És érdekes kérdéseket vet fel a közelgő olimpia közvetítésével kapcsolatban is, mivel a játékok egyik fő támogató és hivatalos közvetítője a RIA Novosti lett volna. Az ő alkalmazottaik bonyolították volna a tudósítások jelentős részét és most teljes bizonytalanságot eredményez, hogy nem csak a cég neve, hanem szervezeti felépítése és minden más is változik, miközben már gőz erővel zajlanak az olimpia előkészítési munkálatai. A hírek szerint három hónapon belül, még a téli olimpia kezdete előtt lezajlik a teljes átállás.
Ugyanakkor az AIPS Nemzetközi Sportújságíró Szövetség is aggályokat fogalmaz meg a változás lebonyolításának sikere és különösen annak sajtószabadságot is befolyásoló szándékai kapcsán.

Történelmi háttér
A RIA Novosti története a második világháborúban gyökerezik. A náci megszállás után két nappal alapították Szovjet Információs Hivatal néven és elsődleges feladata a háborús hírek terjesztése volt – nem feltétlenül propaganda mentesen.
Szovjetunio felbomlása után átkeresztelték. Miközben továbbra is hivatalos állami hírügynökségként működött, egyre többen ismerték el szakmai munkájukat, tudósításaik kiegyensúlyozottsága és változatos nézőpontjai miatt. Mára 45 országban épített ki tudósító hálózatot és az orosz mellett 13 másik nyelven folytat hírszolgáltatást.

Fotó szolgálatuk honlapja szerint ma a RIA Novosti az egyetlen multimédia ügynökség Oroszországban. Fotókkal, infografikákkal, hanggal, videókkal, animációkkal és képregényekkel szolgálnak az ügyfeleik számára. 1941 óta működő fotó archívuma a leggazdagabb a volt szovjet tagállamok között és számos világhírű fotós munkáit is őrzi. Sajnos még csak hozzávetőleges számot sem írnak, hogy hány fotót őrizhetnek. (Az MTI fotó archívum esetében hozzávetőleg 13 millió képet szokás emlegetni.)
Az orosz hírügynökség átszervezése kapcsán többen felvetették, hogy vajon mi lesz majd a tetemes arvhívummal. Azt hiszem, hogy ez kevésbé kérdéses, hiszen ahogyan Magyarországon is történt a közmédia átszervezésekor, az utód szervezet nyilván örökli és tovább viszi az archívumot – mindig kérdés persze ilyenkor, hogy milyen anyagi és emberi erőforrások jutnak majd az archívum gondozására.

Nem mindenki nézte viszont jó szemmel az ügynökség munkáját, mivel többen belső bomlasztással vádolták őket. Elismert közszereplők is az “orosz ellenes média erőkre” mért fontos csapásként értékelik az átszervezést. Az új ügynökség feladata pedig éppen a külvilág orosz népről és politikáról alkotott képének javítása lesz majd.

Magyar hasonlóság
A Magyar Távirati Irodát szintén a hatékonyabb működés jegyében vonták össze a Magyar Televízióval, a Magyar Rádióval és a Duna Televízióval, létrehozva az MTVA rövidítéssel illetett közmédiát. A költséghatékonyság jegyében a régi alkalmazottak jó részét elbocsátották, most pedig épp bőszen új műsorvezetőket toboroznak helyettük. A tájékoztatáshoz való jogra hivatkozva pedig ingyenessé tették a hírügynökségi szolgáltatások jelentős részét, ezzel újságírókat és fotósokat megfosztva a munkájuktól és letörve az árakat. Viszont pont ma két éve zajlik tiltakozás az MTVA székház előtt a korrekt tájékoztatásért és a Lomniczi-ügy tisztázásáért bármilyen kézzelfogható eredmény nélkül. Annak ellenére, hogy a tiltakozók immár 728 napja még mindig ott tüntetnek a Kunigunda utcában egyre kevésbé foglalkozik vele bárki. Ahogy a filmekben szokták mondani: minden hasonlóság csak a véletlen műve.

Nevek helyesírása
Mivel egyik kedvenc nyelvi problémám, így muszáj megemlítenem hogy az orosz cég és személynevek egészen máshogy festenek magyar átiratban, mint azokat a világ nagyobb része angol átiratban ismeri.
A magyar helyesírás szabályait jobbára betartó magyar sajtó mindig következetesen Vlagyimir Putyin elnököt emleget, nem Vladimir Putin néven nevezi, így magyarul RIA Novosztyi az ügynökség neve, nem RIA Novosti, mint ahogy saját magukat is emlegetik angol és egyéb latin betűs oldalaikon és az újonnan kinevezett cégzvezetőt is Dmitrij Kiszeljov néven emlegetik a magyar cikkek, míg a világon mindenhol máshol Dmitry K. Kiselyov neve szerepel.
A magyar egy ilyen különös nyelv, mint azt a CNN is megírta nemrég. Csak ilyen káoszban ember legyen a talpán, aki a keresőkkel megtalál bármit is. Nekem meg ne tegyétek szóvá, hogy a neveket milyen formában írom, nem tudatlanságból használom egyik vagy másik formulát, hanem mert magam se tudom eldönteni, hogy melyiket lenne praktikusabb választanom.

Képek forrása: A bejegyzésben használt képeket a fehérorosz születéső, jelenleg Budapesten élő Anton Bendarjevskiy készítette, aki a Kitekintőn igen alapos cikket publikált a RIA Novosti működéséről, munkájáról, érdemes elolvasni és megnézni a cikkbe is beágyazott galériáját az ügynökség épületéről és mindennapjairól, illetve érdemes megnézni fotós oldalát is, ahol szintén sok féle szép képet lehet látni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!