Érdekes módon visszafelé sült el az emberjogi reklámkampány. A HIV betegek jogaiért küzdő hirdetésében ugyanis egy egészséges nő fotója jelent meg, akinek az életét és karrierjét tönkretette, hogy a tudtán kívül megjelent hirdetés fertőzöttnek bélyegezte. A jogvédő szervezetnek pont azt a stigmát sikerült így rásütni az egészséges modellre, amelyik megkülönböztetés ellen harcolni próbáltak. A történet sokkal több, mint fotós jogi probléma.

Nem mindennapi történet
Az Fstoppers és a PetaPixel nyomán magyarul a Printscreen is írt a napokban Avril Nolan kálváriájáról. Ő az a modell, akit egy divat anyaghoz fotóztak, majd egy nap azzal szembesült, hogy az újságban mosolyog az emberekre, azt hirdetve, hogy HIV fertőzött, de ettől még ugyanolyan jogai vannak, mint másnak.

A modell kanosszajárása
A modell elmondása szerint ez a nem várt hírnév hirtelen megváltoztatta az életét. Munkákat, barátokat és romantikus kapcsolatok lehetőségeit veszítette el azért, mert az újságokban HIV pozitívként jelent meg, anélkül, hogy ő maga egyáltalán tudott volna arról, hogy a képét mire használják fel.

Története pont azt az élethelyzetet szemlélteti, ami ellen a plakát küzd. És ha ő az emberjogi küzdelem egyik élharcosa lenne, aki önszántából vállalt ilyen szereplést, akkor valószínűleg most mesélné kalandjait a mozgalom arcaként.

Csakhogy őt senki nem kérdezte meg az egészről. Egy ártalmatlannak gondolt divatfotózás képeit a fotós adta át egy képügynökségnek, az továbbadta egy reklámkampányhoz, és ez lett belőle, amiért most jogosan vár kártérítést. 450 ezer dollárra pereli a Getty Images fotó ügynökséget és az emberjogi mozgalom New York állami szervezetét.

A fotós felelőssége
A képek készítője, Jena Cumbo hibásnak érzi magát is, mivel azt állítja, hogy nem teljesen érti az ügynökséggel kötött szerződését. A pórul járt modell ügyvédje szerint már az ügynökségnek átadnia sem lett volna szabad a képet, mivel a fotóalanytól erre semmilyen felhatalmazást nem kapott.

Az ügynökség álláspontja
A Getty Images, a képeket továbbadó képügynökség viszont azt nyilatkozta, hogy ők a fotóstól kaptak a kép mellé modellszerződést, és ennek keretében jogszerűen adták át a fotót az ügyfelüknek.

A jogvédő szervezet hallgat
A Human Rights New York állami képviselete eddig nem reagált a sajtó megkereséseire (legalábbis nem találkoztam vele sehol). Az ügyről nem szerepel említés a honlapjukon sem, található viszont az oldalon egy jogsérelmek belejentésére szolgáló felhívás. Kíváncsi volnék, hogy a saját jogsértésüket milyen alapossággal vizsgálnák ki és hogyan járnának el.

Az ügynökség gyakorlata
Az Fstoppers szerzője, Gary Martin furcsállja, hogy a Getty hogyan értékesíthetett egy képet a modell nyilatkozata nélkül, annak ellenére, hogy az ügynökség képbeküldési szabályzatában részletesen szabályozva van, hogy ilyen dokumentumot minden képhez mellékelni kell és anélkül már beküldeni sem lehetne.
Még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy a modell és a fotós is azt állítja, hogy nem volt modell szerződés a képhez, a Getty Images viszont azt állítja, hogy volt. Érdekes kérdés, hogy vajon ki emlékszik rosszul és mire.

Ezen túl a cikk hangsúlyozza, hogy mindenkinek érdemes alaposan átgondolnia, hogy milyen megjelenéshez is járul hozzá, mert ha jelen esetben a modell aláírta volna a szükséges dokumentumot (mint azt az ügynökség állítja, a modell viszont tagadja), akkor nem nagyon volna mit reklamálnia az adott helyzetben.

Érzékeny helyzetek szabályozása
Kommentben felvetődik, hogy a szintén a Getty Images tulajdonában működő iStock (korábban iStockphoto néven) oldal felhasználói szabályzata kifejezetten kitér rá, hogy tilos a képek ún. “érzékeny felhasználása”, ami a modellre nézve negatív lenne és a felhozott példák között kifejezetten említik a betegségeket is.
Ugyanez a kitétel kicsit más megfogalmazásban, de közel azonos tartalommal a Getty Images felhasználói szabályzatában szintén megtalálható. Bár az ilyen felhasználásokat nem tiltja, de mindenképpen kötelezi a képek felhasználóit, hogy minden ilyen esetben feltüntessék, hogy a képen szereplő személy csak modell és hogy a kép csak illusztráció. Mivel erre jelen esetben a Human Rights kampánynál nem került sor, így a jogvédő szervezet mindenképpen jogsértést követett el.

Szerintem
Az ügy jellegére és jelentőségére való tekintettel a jogvédő szervezetnek még akkor is illett volna kapcsolatba lépni és külön engedélyt kérni a modelltől, ha jogilag esetleg erre nem is lett volna szükség, hiszen ha valakinek, akkor pont nekik illett volna számolni azokkal a társadalmi következményekkel, aminek a modellt így tudtán kívül kitették.
Többen azt is felvetik, hogy pont az ügy súlya és az üzenet személyes volta miatt az a hitelesség is elvárható volna egy jogvédő szervezettől, hogy a képen ne egy egészséges modellt használjanak, hanem valóban érintet személy kampányoljon a képen saját és társai jogaiért.

Talán túlzás lenne azt feltételezni, hogy az egész a szervezet szándékos húzása volt, hogy valakit kellemetlen helyzetben hozva próbálják felhívni a figyelmet a jelenségre, hogy ezzel a trükkel szerezzenek még nagyobb média visszhangot az üzenetüknek. Viszont érdekes és tanulságos hibákat követtek el, amik sajnos ezt az eshetőséget sem teszik teljesen kizárhatóvá. Ugyanakkor a kialakult helyzetnek elég kellemetlen mellékíze van hozzá, hogy talán ez mégse legyen a szervezet célja.

Tanulság
Mindenesetre akár fotós/modell/közvetítő/megrendelő szerepkörben vagy érintett, neked is érdemes nagyon alaposan odafigyelni, hogy milyen képnek milyen felhasználását engedélyezed és hogy a képpel kapcsolatban kivel milyen megállapodást kötöttél. És hogy a feltételeket mindig szigorúan írásban kell rendezni, hogy később ne legyen vita vagy félreértés abból, hogy ki hogyan is gondolta azt a fotózást.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!