Igazán jó játék a jojó

Sajnos a blogot sújtó üzemzavar miatt a nagy képes galériák többsége egyáltalán nem, vagy csak hiányosan jelenik meg. A hiba javításán szakértők segítségével dolgozom, bízom benne, hogy hamarosan sikerül helyreállítani!

Azt hinnénk, hogy a jojó gyerekjáték, csak egy orsó, amit madzagra kötve fel-le lóbálva szórakozunk, míg meg nem unjuk. Csakhogy vannak, akik ezt képtelenek megunni és így különleges kunsztokig fejlesztik azt, amit sokan mások már a kezdő szinten megunnak és abbahagynak.

Persze az is lehet, hogy a jojó versenyzők is azért kezdtek ilyen kunsztokkal zsonglőrködni, mert az alap játékot már marhára unták. A Yoyo Európa-bajnokságon mintha nem is jojózott volna szinte senki a hagyományos módon. Én a Petőfi Csarnokból lett PeCsa Music Hallban találkoztam először a jojózásnak ezzel a szintjével. Megpróbáltam a képeimmel is megragadni valamit a műfaj hangulatából. De már akkor is úgy gondoltam, hogy ezek a trükkök igazán videón jönnek jól át.

Épp a napokban futottam bele a TED beszédek között egy jojózásról szóló előadásba (lásd videó alább – akár magyar felirattal is), melyben a műfaj japán világbajnoka, Black meséli el, hogyan segített neki a . Nézd meg az álló képeim előtt, hogy átérezd a hangulatot – és inspiráljanak a szavai. Hidd el, érdemes!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!