A héten rémhír előzte meg a jegybanki alapkamat bejelentését, amit sokan összeesküvésnek, de minimum üzleti spekulációnak kiáltottak ki. Persze akár ez is lehetne mögötte, így helyes, hogy az illetékes hatóságok kivizsgálták. Van egy sokkal hétköznapibb magyarázat: egy buta informatikai hiba volt.
Ahogy a Vatikánba csapó villám fotója mögött sem volt érdemes hamisítást sejteni, most sem biztos, hogy csak ármánykodás lehetett az ügy hátterében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vizsgálata meg is állapította, hogy szó sem volt manipulációról. Persze azért kivetettek 10 millió forint bírságot, hogy “ösztönözzék” a hiba orvoslását.
A mostani bakit a Bloomberg hírügynökség követte el, de nem példa nélküli eset, és nem is csak náluk fordult már ilyen elő. Viszont az biztos, hogy fotós ilyen hibát nem tudna elkövetni – legalábbis ebben a formában.
Újságírói baki
Sosem hittem, hogy az ügy hátterében szándékos gazdasági károkozás vagy nyerészkedés lenne,amit most az PSZÁF igazolt is. Egyszerű technikai ügyetlenség volt, ami ettől még azért hiba. Most is valami olyasmi történt, mint korábban az akkor még élő Steve Jobs halálhíre esetében – ráadásul akkor is a Bloombergnél – vagy az elmúlt napokban a Reutersnél Soros György halálhírével. Talán az újságíró a gyorsabb publikálhatóság jegyében előre megírta az egyébként unalmas eseménynek számító jegybanki kamatdöntés hírét, amit biztos vagyok benne, hogy nem akart idő előtt közölni, hiszen tudhatta, hogy az nem marad következmények nélkül (Magyar Nemzet, Napi Gazdaság, Gazdasági Rádió, Privát Bankár, stb). Egyszerűen csak előkészítette az anyagát, amiben majd helyettesíteni fogja a találomra megírt adatokat a hivatalos bejelentéskor kiderülő tényleges adatokkal. A nyilvánosságra hozatalhoz szükséges Közzététel gombot is nyilván csak ekkor akarta volna majd megnyomni.
Aztán ahogy az akkor még élő Steve Jobs halálhíre esetében, most is véletlenül a publikálás gombot nyomták meg, így a hír élesedett, a forint árfolyama esett, a balhé kirobbant és a Bloomberg megint mentegetőzhet miatta, hogy csak véletlen volt, és ők azonnal visszavonták a hírt és helyreigazítást közöltek. A dologban a legkellemetlenebb, hogy a Bloombergnél nem először történt ilyen. Persze máshol is megestek már ilyen és hasonló hibák, ahogy meg is fognak még a jövőben is, hiszen senki sem tökéletes. Az MTI is vétett már (többé-kevésbé) hasonló hibát, amit sokan azóta sem javítottak, pedig arról is ment ki helyreigazítás (miután megírtam a blogon).
Nem árt, ha rákérdez a rendszer
Lehet, hogy mégsem olyan butaság, hogyha egy rendszer azzal idegesíti a felhasználót, hogy “Biztos? Jól meggondoltad? Tényleg ezt akarod?” Persze ha az ember elég régóta püföli nagy sebességgel a klaviatúrát, – például hírek gyors kiadása közben – akkor egy idő után beidegződik, hogy mikor melyik billentyűt kell reflexből nyomni, hogy rögtön a megerősítő kérdést is letudjuk, ami pont ilyen hibákat tud eredményezni.
Fotós nem tudna ilyet elkövetni
A magyarázat egyszerű, amíg nem történt meg az esemény, a fotós nem tudja lefotózni. Ha megtörtént és lefotózták, akkor az van a képen, ami történt, így nem lehet olyasmiről képet kiadni, ami nem történt meg.
Azért hibázhat a fotós is, csak nem így
Lehet viszont máshogy értelmezni képeket, mint ami történt. Sőt lehet hibás a képaláírás is. Sajnos szokott is néha, mert a hibák olykor elkerülhetetlenek. Főleg az egyre növekvő hírversenyben, mikor a fotós kapkodva fényképez, kapkodva szövegez, a szerkesztő kapkodva olvas és kapkodva publikál….aztán kapkodva mehet a kép vagy hír után a helyreigazítás, amikre az ügynökségeknél már bevett formulák vannak, hogy minél feltűnőbb legyen az ügynökség rendszerében, hogy egy korábbi anyag hibás volt: kérjük előfizetőinket, hogy javítsák a hibát saját anyagaikban.
Hülye lehet fotós is
Muszáj említeni a fotósok retus hibáit is. Volt már, hogy a fotós “véletlenül” a rosszul retusált képet küldte el – nem egy fotósnak az állásába is került ilyen hiba. Persze erre egyszerű a megoldás: nem retusálunk. Még viccből sem csinálunk retusált változatot egy képből, hiszen arra nincsen szükségünk. Ha pedig nem készítjük el, akkor nem is mehet ki véletlenül.
Az újságírók dolga ilyen szempontból nehezebb, mert az előre dolgozás alapvető feltétele a munkájuknak, ha pedig a rossz verzió megy ki, akkor abból galiba lesz. A problémát pedig az nem oldja meg, ha nem is írnak előre anyagot, mert az a hiba lehetőségét kiszűri, de a munkát lassítja.
Ingyenes MTI hír a történtekről:
“Budapest, 2013. május 2., csütörtök (MTI) – A Bloomberg hírügynökség a jegybank múlt heti kamatdöntése előtt közzétett téves gyorshírével tiltott piacbefolyásolást valósított meg – állapította meg a PSZÁF, amely ezért a szolgáltatót tízmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) csütörtöki közleménye kifejti: bár a hír technikai hiba miatt jelent meg, a hatóság szerint a hírügynökség nem alkalmazott a téves hír közzétételét megakadályozó kontroll-mechanizmusokat.
A Bloomberg által üzemeltett elektronikus hírszolgáltató rendszerben április 23-án, közép-európai idő szerint 13 óra 54 perckor megjelent egy gyorshír, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank 1 százalékra csökkentette irányadó kamatrátáját. (Az MNB 14 órakor jelentette be, hogy 25 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot).
A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy a Bloomberg téves hírközlése kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. A PSZÁF a vizsgálat nyomán megállapította: a hamis hír közzétételéhez technikai hiba vezetett. A Bloomberg munkatársa által a jegybanki kamatdöntés tájékoztatója előtt előkészített gyorshír-sablonba ugyanis egy új munkafelületet nyitó alkalmazás téves adatot rögzített, ami automatikusan megjelent az elektronikus hírszolgáltató rendszerben. A Bloomberg belső előírásainak megfelelően mintegy 40 másodpercen belül korrigálta a téves információt, és a hibás funkciót törölte rendszeréből.
A pénzügyi piacokra kerülő információk valódiságának és megbízhatóságának az egyre inkább automatizálódó gazdasági hírközlési – és azon alapuló kereskedési – környezetben kiemelkedő jelentősége van – hangsúlyozza a PSZÁF. Ezért egy, a tevékenységét üzletszerűen végző, a gazdasági hírközlési piacon jelentős pozícióval, kiemelkedő hírnévvel rendelkező szereplő esetében a tőkepiaci törvény által megkövetelt elvárható gondosság azt jelenti, hogy rendelkezzen a hamis információközlés kockázatát hatékonyan kezelő informatikai megoldásokkal.
A hatóság a 10 milliós bírság kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte, hogy a téves adat megjelenéséhez váratlan, automatikus, azonnali kézi beavatkozással el nem hárítható technikai körülmény vezetett. A hírügynökség munkatársa a téves adat megjelenésének észlelését követően, még ugyanabban a percben javította a hibát, továbbá intézkedett a hasonló jövőbeli esetek elkerülése érdekében is. Szintén enyhítő körülményként értékelte a PSZÁF, hogy a Bloomberg együttműködő magatartást tanúsított a piacfelügyeleti eljárás során – áll a közleményben.”
Kiegészítés: Miközben ezt a bejegyzést írtam, végig azon idegeskedtem, csak nehogy én is idő előtt megnyomjam a Közzététel gombot. Persze egy hírügynökséggel ellentétben nálam sok minden akkor sem történt volna, legfeljebb néhányan egy félkész bejegyzést olvastak volna.
