Daniel Morel képei a világsajtóban
A szabályt eddig is ismerte, aki egy kicsit is foglalkozik a képek szerzői jogával, de most már precedens értékű határozat mondja ezt ki. Ez az USÁ-ban majdnem olyan, mintha önálló törvényt írtak volna róla, szóval nagy dolog. Daniel Morel megnyerte történelmi jelentőségű szerzőjogi perének első menetét az AFP ellen.
Az AFP nemzetközi hírügynökség és a Washington Post együtt “ül a vádlottak padján” a Daniel Morel fotóriporter elleni perben, és elég agresszívan össztűz alá vették a fotóst. Az ügy előzményeit ismerve nem is nagyon érthető, hogy gondolták, hogy védekezésük megállhat a bíróság előtt. Még kevésbé érthető, hogyan gondolták, hogy még ők perelik be a fotóst szerintük hamis vádjai miatt.
Az ítélet
Alison Nathan bíró határozata viszont egyértelművé teszi, hogy a médiának nem volt joga szabad prédának tekinteni a Twitterre feltöltött képeket, mert a felhasználói szerződés szerint azokat legfeljebb tovább tweetelni lett volna szabad (az ügy kirobbanásakor a Twitter pontosította is ezt a felhasználói szerződésében, ami persze az ügy kimenetelét nem befolyásolta, a régi szabályzat alapján is ugyanezt ítélte a bíró).
Nyilatkozatok
A Reuters cikke szerint az alperes AFP és a Getty Images fotó ügynökséggel közös cégcsoporthoz tartozó Washington Post, illetve jogi képviselőik nem nyilatkoztak.
Bár a per végig Twitter szabályzat értelmezéséről szól, a közösségi hálózat jogilag nem vesz részt az ügyben. Az üzemeltető cég szóvivője szerint “Mindig is az volt az irányelvünk, hogy a felhasználóké a képük.”
A már most is történelmi győzelmet aratott fotóriporter jogi képviseletét ellátó Willkie, Farr & Gallagher ügyvédi iroda munkatársa, Joseph Baio lényegében annyit mondott, hogy az ítélet igazat adott nekik, az ügy folytatása már csak arról dönt majd, hogy mi jár a bűnösöknek.
Kártérítés
Mivel az ügy alperesei között nem csak a Washington Post, hanem hírügynökségek (AFP és Getty Images) is szerepelnek, és mivel az ő hálózataik révén további ügynökség közvetítésével szinte megszámlálhatatlanul sok helyre eljutottak az ügy tárgyát képező fotók. Éppen ezért Morel ceruzája nem fogott vékonyan, mikor keresetében a több száz rendbeli jogsértésért járó kártérítés összegét meghatározta. A pontos összeg nem ismert, de a bíró úgy fogalmazott, “tíz vagy akár százmilliókra rúgna dollárban”, méghozzá minden egyes a képet felhasználó után. Ezt az összeget a bíró elvetette, és úgy rendelkezett, hogy csak képenként jár majd a kártérítés, nem annak minden egyes médium által történt felhasználása után. Az viszont a következő tárgyalásra vár, hogy eldöntse, hogy ez a képenkénti kártérítés milyen összegű lesz majd. Szinte biztos, hogy jóval kevesebbet kap majd, mint ami a keresetében áll, de még így is bőven jól jár majd vele, hogy nem hagyta annyiban peres ügyét.
Van okunk ünnepelni
Morelnek már most nyert ügye van, és ezt nem csak ő ünnepelheti joggal, hanem az egész fotós társadalom. Ez az ítélet ugyanis precedenst teremtett, ami az amerikai jogrendben elég komoly tényező, és ezentúl útmutatásként funkciónál minden jövőbeni hasonló jogvitánál.
Tekintve, hogy milyen gyenge lábakon álló védekezéssel próbálkoztak az alperesek, egyáltalán nem lepne meg, ha évek múlva kiderülne, hogy valójában a fotó ügynökségek maguk is pont egy ilyen precedenst szerettek volna teremteni saját jövőbeni peres ügyeikhez. De ez azért elég meredek összeesküvés elméletnek tűnik. Viszont nagy kérdés lesz még, hogy az ügy nyomán hogyan fogják ezek után megfogalmazni szabályzataikat a közösségi oldalak, bár ezt a kérdést az Instagram szabályzata körül kialakult botrány már néhány hete megalapozta.
Források: A témát a Reuters után a PetaPixel és a PDNpulse dolgozta fel elsők között. Bár magyarul korábban nem foglalkoztak az oldalak a történettel, most az első nagy eredményről a Social Times és a Printscreen is beszámolt egy pár órával utánam.
