Tegnap este ismertették a Goldenblog szakmai értékelését. Kiderült, hogy nem csak a közönség, de a zsüri is díjra érdemesnek tartja a blogomat, és nekem ítélték a második helyet. Ezúton is köszönöm mindenkinek!
Irtó jól hangzik és komoly értéke van, hogy a blogom második lett a hazai legrangosabb (vagy egyetlen?) blogversenyen. De nem véletlenül adtam ezt a címlet, mert “ami majdnem az, az nem az!”. Ezt viszont nem a keserűség mondatja velem. Tartom sokat hangoztatott álláspontom, hogy a blogom nem fotóblog, és mint ilyen nem is érdemel díjat ebben a kategóriában.
Ahogy nem is kapott, hiszen a díjátadón csak a korábban már ismertetett közönségdíj és a zsűri első díja került átadásra. Második, harmadik és többi díj nincs, és szerintem ez így helyénvaló. Saját blogom kategória idegenségével kapcsolatos véleményem enyhült kicsit a Hírcsárda hírblogként történt közönségdíjazása és a zsüri tagjaival folytatott beszélgetések nyomán, de a lényegen azért sokat nem változtatott.
A büszkélkedést az egyik zsüritag, Hernádi Levente hivatalos értékelésével fejezem be. Levi megint olyan szépeket írt rólam és a blogomról:
“Völgyi Attila a fotóriporter szakma legaktívabb hazai képviselője a közösségi médiában. Komoly szakmaisággal, mégis bárki számára befogadható stílusban ír a fotós élet aktualitásairól, és saját tapasztalatairól. Blogja mentes az önfényezéstől, sokkal inkább hiánypótló információforrás a szakmának.”
A fotóblog kategória nyertese
Őszintén egyetértek a zsűri döntésével az első helyet illetően. Kálló Péter remek képeivel kiváló blogot csinál, amiben rengeteg ötlete és kreativitása van, ráadásul már nagyon régóta mindig ott van a top10-ben, de díjat sosem nyert vele. Már éppen itt volt az ideje, és maximálisan meg is érdemli.
Mint értékelésében Stiller Ákos, a szakmai zsüri elnöke írja róla:
“Kálló Péter nem ma kezdte a fotózást. Se a blogolást. Mi sem tegnap óta nézzük a blogját. Viszont régóta nem éreztünk ilyen friss lendületet, ilyen sok és ilyen jó anyagot, ennyi kísérletezést, hol jót, hol még jobbat. Péter régóta feszegeti a fotózás határait, keveri az elvontat az utcán fekvővel, az állóképet a mozgóval. Színvonalas, na. Olyan megnézni való, elmerengeni való, könyvjelzőbe való blog.”
Ami pedig Péter szerint is a legértékesebb a díjazásában, az nem (csak) az első hely, vagy hogy a HVG Nagyítás galériájában megjelenhetnek a képei, amire volt már példa korábban is. Fotós munkájának igazi elismerése, ami talán többet ér egy sajtófotó díjnál is, hogy a HVG az Underground Kiadó kiadja könyv formájában a képeit.
Mint a díjátadó után elmondta, még nem tudja, milyen könyv lesz, mely képek kerülnek bele, vagy egyéb részletet. Ez mind a jövő zenéje. De ezzel most egy régi vágya válik valóra, és egészen biztos, hogy nem csak ő fog örülni annak a könyvnek, hanem mindenki, aki egy nap majd a polcára teheti.
