Világrekord kísérlettel próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a fotózás szakma, nem csak egy kattintás. Az üzenet igaz és fontos is, csak nem érzem, hogy a rendezvény képes azt közvetíteni. De ettől még lehet jó program neked is.
Néhány olvasóm direktben is felhívta a figyelmemet a kezdeményezésre, hogy talán érdekelhet, amiről ma a PixInfo is írt egy rövid hírt.
Én még mindig nem tudom eldönteni, hogy mit gondoljak a fotózás 173-ik születésnapjára meghirdetett nagyívű projektről. Kicsit önreklám szaga van, ahogy a Business Photo Pack kft ezt nekiállt szervezni. De jobban zavar, hogy nem értem az értelmét és az üzenetét.
A cél (bár ez szerintem világosan se a honlapjukról, se a Facebook oldalukról nem derül ki): “minél több fotóst összegyűjteni és a valaha készült legtöbb értékelhető képet készíteni egyetlen perc alatt.”
Mondjuk az “értékelhető” elég ködös minőségi kritérium, főleg mivel egy szubjektív műfajról van szó. Nem is hiszem, hogy a Guinness rekordoknál létezhet ilyen kritérium, mert általában pontosan meghatározzák, hogy a rekordnál számításba vett művelet akkor számlt, ha adott magasságba, távolságba, stb….nade értékelhető fotó?
Minden esetre ezt a rekordot Londonban az Olimpián az elmúlt 16 napon keresztül napról-napra döntögették a világ legnagyobb lapjainak és hírügynökségeinek fotóriporterei. Komolyan úgy gondolja valaki, hogy a Hősök terén Szabadság téren sikerül egy perc alatt több értékelhető képet készítenie az egybegyűlő magyar fotósoknak, mint az Olimpián a világ leggyorsabb gépeivel és legnagyobb szakmai tapasztalatával felszerelkezett fotóriportereinek akár csak a 100 méteres síkfutás döntőjének alig tíz másodperce alatt?
Még jobban zavar, hogy számomra az se teljesen világos, hogy az egyébként kétségtelenül fontos szakmai üzenetet, mennyiben képes közvetíteni az esemény. Oké, összegyűlik egy csomó fotós, és csinálnak képeket, amiből nagyon sok valószínűleg értékelhető lesz, és feláll a világrekord. Akkor mi van? Mennyiben fejez ki egy ilyen esemény egy olyan üzenetet, hogy a fotózáshoz érteni is kell, nem elég kattintgatni? És ha kifejezi, vajon egy ilyen közvetítő performansz hatására mennyivel veszik majd komolyabban, mint bármilyen más üzenet nyomán?
Jelen esetben attól kevésbé tartok (bár kizárni sem tudom), hogy az egész csak a fotók lenyúlására szolgál, bár nem lepne meg, ha kiderülne, hogy a modell ingyen, vagy netán pont a képekért cserébe vállalja a munkát. Sőt az se érne meglepetésként, ha kiderülne, hogy az egészet csak azért rendezik, hogy a BPP nevét terjesszék a fotósok és esetleg más körben is, hogy így több ügyfelet érjenek el (lásd még a bevezetőben említett önreklám szag).
Azt viszont baromira nem irigylem, aki az egy perc alatt x+n fotós által készített képeket majd egyesével átnézi, hogy vajon értékelhető-e vagy sem, és ezalapján hitelesítse a világrekordot. Akár fizet neki érte a Guinness (vagy esetleg a szervező cég), akár nem. Még akkor sem, ha esetleg ez alapján akarnak majd (gyakornokként, ingyen, vagy akár fizetésért) munkát ajánlani a résztvevő lelkes fotósoknak.
De amit legkeévsbé értek, és számomra jócskán elhomályosítja mind a szervezők “üzenet megfogalmazási képességeit”, mind a kezdeményezés komolyanvehetőségét, hogy miért is a Hősök terével reklámoznak egy rendezvényt, amire a Szabadság téren kerül majd sor?
Persze mindebből levonhatunk egy fontos következtetést: ahogy a fotózás is szakma “nem csak egy kattintás”, úgy a rendezvény szervezés is egy szakma nem csak annyiból áll, hogy meghirdetünk egy apropót és egy időpontot illetve helyszínt. Sőt ha tovább megyünk, mély értelmű üzeneteket megfogalmazni is szakma, nem csak odavetünk szlogeneket egy rendezvény mellé.
Minden esetre ha épp nincs jobb dolgod, jó ötletnek tartod, érdekel, hogy mi lesz belőle, vagy csak szereted a tömeges fényképezőgépek varrógép szerű kattogását hallgatni, és erre máshol nincs lehetőséged, akkor menj el, és meséld el, hogy milyen volt. Én biztos, hogy egészen máshol leszek, mert legalább 4 másik helyen kell majd akkor lennem, és még hátra a hét, hogy újabbak is felvetődjenek.
A programhoz és a rekordkísérlethez mindenkinek sok sikert kívánok, és főleg azt, hogy csak én legyek túlzottan szkeptikus, és mindennek tényleg legyen is valami értelme. Mindenkinek jó legyen, de főleg a szakmának, ráfér!
Te mit gondolsz a fotós rekord kísérletről?
Kiegészítés: A rendezvény szervezői az írás megjelenése után, de még a rendezvény előtt írtak nekem. Nehezményezték, hogy nem kérdeztem meg őket, mielőtt véleményt publikáltam a kezdeményezésükről, és megpróbáltak meggyőzni az igazukról és a poszt helyesbítéséről. Sem az érveik, sem az utólag a rendezvényről készült beszámolók nem győztek meg róla, hogy az itt közölt benyomásaim nagyon tévesek lettek volna. Ha már felajánlották, feltettem nekik egy sor kérdést, ezekre semmilyen válasz nem érkezett. Ezek fényében nem érzem úgy, hogy bármi változtatásra szorulna az írás.