Az iPhone és iPad készülékeim mind tokban vannak, sőt még a lapotopom is kapott egy védő tokot, de úgy gondolom, hogy fényképezőgépnél sem hülyeség ilyet alkalmazni.
Jó ideje szemezek a fényképezőgép vázra húzható szilikon tokokkal. Főleg azért, mert iPhone és iPad esetében bevált, és sok mindentől megvédte már az eszközeimet. A fényképezőgépnek sem árthat meg a hasonló védelem. Sőt gyakran kifejezetten hiányolom róla, mikor másik fényképezőgép, vagy nagyobb objektívek koccannak neki.
DSLR-ekre is létezik hasonló megoldás. Több cég is gyárt ilyeneket. Az amerikai Camera Armor valamivel vastagabb, robosztusabb gumi burkolatokat gyárt, valamivel magasabb áron, míg a holland EasyCover valamivel visszafogottabb tokokat kínál. Ezeknek az anyaga kicsit vékonyabb, így jobban a gépre símul, kevésbé feltűnő, nincsenek a gép eredeti formájából kidomboruló durva domborulatok. Ezek persze a másik gyártónál a durva külső behatások jobb elnyelését, a védelem fokozását szolgálják. Ugyanakkor jelentősen megváltoztatják a gép karakterét látványban, akárcsak a méretét is. Ahogy valaki fogalmazott, gyereket csak óvatosan szabad fényképezni vele, mert megijed tőle szegény.
A két gyártó közötti árkülönbség egyébként is jelentős, de úgy tapasztaltam, hogy Magyarországon csak az EasyCover kapható inkább. Nem tudom, hogy ennek oka az érdeklődés hiányában keresendő, vagy hogy a másiknak kevésb barátságos az ára. Bár van, ahol az olcsóbb változat akciós ára is magasabb, mint máshol (vagy épp a hivatalos forgalmazónál) a termék normál ára. Minden esetre komoly hátránynak érzem, hogy az EasyCover csak az amatőr és félprofi gépekre gyárt ilyen tokokat, és pont profi vázakra nem lehet tőlük beszerezni, ahol egy ilyen megoldásnak szerintem igazán értelme lenne.
Mi szükség rá?
Miért kell egyáltalán védeni a fényképezőgépet? Hát mert sérülhet. Akad, aki állandóan vitrinben, vagy egyenesen páncélszekrényben tartja, van aki különös gondoskodással vigyáz rá, mint a hímes tojásra. Sokan eleve csak hétvégén, vagy méginkább csak ünnepnapon használják a fényképezőgépet.
A profi fotósok viszont általában sehova nem mennek nélküle, és gyakran egészen extrém helyzetekben is velük van, amikor bizony ki van téve különféle hatásoknak. Pláne akkor, ha nem csak egy gép lóg az ember vállán, hanem kettő, vagy akár több is, méginkább, ha lóg melette egy vagy három lábú állvány, nagyobb teleobjektív, és mindezzel még sokat is kell járkálni fel-alá egy sportesemény helyszínei és a sajtóközpont között, az erdő leshelyeihez, vagy egyéb rendezvényen.
A szilikon tok nem csak a karcoktól és kopásoktól védi a gép festék bevonatát, bár ez sem hátrány, ha később el akarjuk adni. Az sem utolsó szempont, hogy a rugalmas, gumi szerű anyag elnyeli az ütközések energiáit. Tompítja az ütéseket, így a finom optikai és mechanikai szerkezetek belső elemei nincsenek akkora igénybevételnek kitéve a kölcsönhatások során.
Persze akinek a cég akasztja nyakába a fényképezőgépet, és sem a későbbi eladhatósággal, sem a gép állapotával, szervizeltetésével nem kell foglalkoznia, annak talán nem annyira fontos szempont, hogy vigyázzon a felszerelésére. Aki viszont saját maga kénytelen kigazdálkodni a felszerelés árát, azt érdekelheti, hogy az eladáskor milyen külsérelmi nyomokról kell a vevőnek számot adnia, aki talán inkább csak patika állpotú eszközt szeretne megvenni tőle.
Tapasztalatok első (másod) kézből
Saját tapasztalatom eddig még nem sok van a fényképezőgépre húzott szilikon tokról. Egy kedves kollégám viszont már intenzíven használja egy ideje, és igen változatos körülmények között is megfordult vele. Az ő élménybeszámolója lényegében minden részletében megegyezik az általam eddig már hallott, és feltételezett tapasztalatokkal.
Többnyire jól használható, főleg ha valaki profiként dolgozik, több géppel és nem használ táskát, különösen, ha nem nagyon cserél rajtuk objektívet. Bizonyos profi objektíveknél, amiknek a bajonett körüli része szélesebb, ott kevésbé illeszkedik jól a szilikon tokkal, ilyenek cseréje kicsit körülményesebb, de idővel megszokható, illetve áthidalható. Ezt leszámítva hasznos utitársnak találta még az extrémebb kalandokhoz is.
Előnyök:
- extra védelem
- nagyobb tartósság
- minden kezelőszerv hozzáférhető
- a tokon is megvannak a gombok feliratai
- memóriakártya, akku és csatlakozások hozzáférhetők
- védi a vaku papucsot, de könnyen hozzáférhető marad
- objektív cseréjét sem akadályozza (általában)
- kettős védelem az LCD képernyőnek (üveg és fólia)
- a gép nagy részét védi az ütésektől, koccanásoktól
- apróbb-nagyobb figyelmetlenségek sem hagynak nyomot a gépen
- tompítja a vázat érő igénybevételeket
- bizonyos mértékig javítja a gép ellenállóságát mindenféle szennyeződéssel szemben
- alul nyitott, így markolat szerelhető a gépre
- állványmenet hozzáférhető
- viszonylag olcsón beszerezhető
Hátrányok:
- por, kosz, homok a réseken beszi magát a tok alá
- a tok alá szorult kosz eltávolítása nehézkesebb
- a tok vastagságával megnő a váz mérete
- megváltozik a váz fogása, tapintása
- nehezebben fér be, több helyet foglal a táskában
- a kezelőszerveknek szabadon kell maradnia
- a szabadon maradó felületek sérülékenyek maradnak
- szélesebb végű profi objektíveknél körülményesebb a csere
- alul nyitott, így ott csak egy perem védi a gépet
- a markolatot nem védi a tok
- profi gépekre nem gyártja az EasyCover
Te használsz ilyen tokot a gépeden? Mik a tapasztalataid?