Ezért ragasztom le a fényképezőgépemet

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Így néz ki a fényképezőgépem leragasztva
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Sokan kérdezik tőlem, hogy miért van a fényképezőgépem leragasztva. Hosszú ideje csak ígérgetem a választ, most végre megírtam. Remélem, mindenki választ kap, és a gyakori félreértéseket is sikerül eloszlatnom.

Nem igazán egyedi dolog, Magyarországon is egyre több profi fotós csinálja. A divat mégis külföldről érkezett hozzánk. Míg más unboxing videót csinál, ha egy új fényképezőgép kerül a kezei közé, én többnyire körberagasztom. De még a tesztelésre rám bízott, vagy kölcsön  kapott gépeket is.

Azért ragasztom körbe őket, mert általában saját tulajdonom, nekem kell újat venni helyette, és hogy ezt megtehessem, el is kell adni a régieket. Viszont a használt piacon sokat számít az állapot, amire munka közben nem mindig lehet annyira vigyázni. Nekem is reklamált már vásárló, hogy azért nem veszi meg az amúgy kifogástalanul működő fényképezőgépemet, mert “nem patika állapotú”. Mondjuk azzal nem is szoktam hirdetni eladásra váró holmimat, hogy újszerű az állapotuk. De azért próbálok legalább valamennyire vigyázni rájuk, csak ez munkaeszközöknél nem annyira egyszerű, mintha csak hétvégenként használná az ember hobbi célokra. Főleg erre való a ragasztó.

Aktívan használt fényképezőgépek
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Praktikus megfontolás
Főleg háborús övezetekben járó fotósoknak, és a sportfotósoknak szokásuk leragasztani a gépüket, és objektíveiket. Ennek praktikus oka, hogy az ember több gépet, egyéb felszereléseket magával hurcolva kevésbé tud vigyázni rá a nagy kapkodásba, hogy a rajta lógó dolgok ne koccanjanak egymásnak. A ragasztószalag egy olcsó, hasznos és kézenfekvő megoldás arra, hogy a holmikon összeszedett karcokat eltakarja, illetve hogy továbbiak begyűjtését megelőzze. Sérüljön inkább a ragasztó, azt könnyen lehet cserélni.

Kolléga aktívan használt gépe – gyáriszám nélkül
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Lehet ugyan kapni sok féle táskát és fotós mellényt, ami védi a felszerelést, de sporteseményeken és a harcmezőn, de akár a napi riport munka közben is gyakori, hogy egyáltalán nem használ az ember táskát, mert az is csak útban van, nehézkessé teszi a munkát, és ha kezünkben, vagy vállunkon lóg a gép, még mindig sérül, mikor a másik gép, állvány, vagy egy nagyobb teleobjektív neki koccan. A szilikon tok már sokkal jobb megoldás, de mint az arról szóló írásban leírtam annak is vannak hátrányai – bár amit találok a gépemre, szerezni fogok egyet.

Sokan azért ragasztjuk le az objektívek kapcsolóit, hogy azok ne tudjanak véletlenszerűen átkapcsolódni. Aki riktán használja a manuális élességállítást, az AF állásban rögzíti az ezt állító kapcsolót, így nem tud elkapcsolódni és munka közben nem kívánt meglepetéseket okozni. Ha mégis át kell kapcsolni, akkor a ragasztót még mindig el lehet távolítani. Az sem ritka, hogy valaki nem csak a kapcsolót, de rögtön a manuálfókusz gyűrűt is leragasztja. Így az objektíven nagyobb lesz a fogási felület, és nem kell attól tartani, hogy a lencse alátámasztásával véletlenül elállítja a gépen az élességet.

Mégegy fontos szempont a leragasztás mellett, hogy az (általában fekete) gépen levő (általában fehér) feliratok hajlamosak tükröződni, amikor az ember üvegen keresztül fényképez. Különönsen egy múzeumban, vagy más üvegen keresztül történő tárgyfotózásnál, reprózásnál tud nagyon zavaró lenni egy kis világos folt, így jobb előre eltűntetni.

Ideológiai/üzleti megfontolás
Van a gép leragasztásának egy másik prózai oka. Többnyire ezt szokták az én szándékaim mögött is sejteni, ami mondjuk nem is áll tőlem távol, de számomra mégis sokkal kevésbé fontos, mint a gép védelmezése.

Ez az ok nem más, mint a márkajelzések eltüntetése. A fáma szerint az egész leragasztós divat onnan ered, hogy a fehér profi objektívek, és a gépek márkajelzése ne “világítson” a terepen, nem kívánt feltűnést keltve. Valószínűleg ezt az elővigyázatosságot nem annyira a harcihelikopterek vagy az ellenséges mesterlövészek ellen találták ki, mint a helyi erőszakszervezetek, bandák, törzsek, hadurak katonái ellen, akiknek megjöhet a kedve a drágának vélt fényképezőgépek elkobzására. Így mindenki reménykedik, hogy minél lelakottabb, lestrapáltabb – vagy épen leragasztottabb – a fotó felszerelés, annál kevésbé kelti fel a nem kívánt figyelmet is.

Amikor csak a feliratot rejtik
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Ez a divat kicsit más formában költözött be a polgári hétköznapokban fotózók életébe. Főleg az amerikai szabadúszó fotósok körében elterjedt divat, amivel rendkívül öntudatosan (és egyébként nagyon helyesen) védik saját üzleti érdekeiket, és hangoztatják, hogy ők nem hirdetőtáblák. Ha a már egyszer dollár tízezreket (forint milliókat) kiadnak a munkaeszközeikre, akkor legalább ingyen hirdetéssel ne támogassák a fényképezőgép gyártókat. Épp elég, hogy sok rendezvényen rájuk kényszerítik mindenféle logózott, hirdetési felületekkel ellátott fotós mellények viselését. Bár sokan a kötelezően viselendő fotós mellényen épp úgy nem haboznak leragasztani a hirdetést, mint a saját fényképezőgépükön.

A fényképezőgép gyártójának, típusjelzésének leragasztását egyébként nem tartom túl sikeres próbálkozásnak. Akik ezért ragasztják le a gépüket, szerintem csalódni fognak. Egyrészt, akik eléggé ismerik a fényképezőgépeket, azok a maradék külső jegyekből is felismerik a gyártót, de még akár a konkrét típust is. Aki pedig leragasztva nem ismeri fel, az oda fog menni megkérdezni. Így aztán ahelyett, hogy megúszná az ember a “fú de jó a géped” beszélgetést, még egy két plussz kérdést kap, mert megkérdezik, hogy “milyen típusú a géped?” és “miért van leragasztva?”. Remélem ez az írás nekik is választ ad a kérdésre.

A ragasztó(k) típusáról egy későbbi bejegyzésben külön írok – eredeteileg itt akartam megejteni, de már így is jó hosszú lett.

Kiegészítés: Jó sokáig tartott, de azért elkészült a folytatás is: Lehull a lepel a ragasztószalag titkáról – ilyen ragasztószalagot használok én és még sokan mások

Readers Comments (31)

  1. 3. képen 2 csavar helye is látható, néha azok is kilazulnak, de a ragasztó nem engedné elveszni

    • A Nikon D300-am három és fél éves, tavasztól őszig szinte minden hétvégén esküvő+lagzi, meg sport fotó, meg műterem, meg iskola fotó meg amivel megbíznak, (belőle élek…) de sehol egy kopás, vagy karc, se meghibásodás az obin nyúlt meg a zoom gumi és ennyi. Soha nem volt semmi leragasztva, csak minden nagyobb munka után szépen megtisztítva. Mondjuk ez Nikon… 😀
      És én erre büszke is vagyok, nem is takarom el, és hálás vagyok a Nikonnak
      hogy ilyen gépeket alkot! 

  2. Nagyon jó ötlet, Nekem nem jutott volna eszembe! Csak az a kérdésem, hogy milyen ragasztószalaggal érdemes, hogy ha oda kerül a sor, és el kell távolítani, akkor ne legyen tiszta ragacs a gép?!

  3. Én nem ragasztom le a gépem, pedig mostanában egyre több riportot csinálok. Én vigyázok a gépre amúgy is, ennyitől nem hiszem hogy kikopna, amúgy meg inkább beállított képeket csinálok, ami nyugisabb. Ráadásul kurvára zavarná a komfort érzetem az,hogy tele van ragasztva a gépem. Szerintem ezzel feláldozza az ember az egész gép érzését, a minőségi anyaghasználat érzését, az egész kényelmet. A márkajelzést leragasztani érthető az olyan fotósoknak, mint akikről írsz, de az egész gépet tuti nem ragasztanám le, és még csak tokba se tenném, mert úgy meg sokkal nagyobb, és kevésbé kézreállók. Nem véletlenül vannak ezek a gépek úgy megcsinálva, ahogy meg vannak. Én ezt tiszteletben is tartom, és nekem úgy tetszenek, ahogy kiveszem őket a dobozból. A fehér obira meg kapható természetfotósoknak külön terepszínű matrica, hogy ne világítsanak, szóval arra meg ott a megoldás!;-)

    • Kinek milyen az ízlése. Engem a kopások se zavarnak annyira, csak az eladást nehezítik meg, ami gazdaságilag nem olyan jó ötlet.

      A természetfotósoknak való terepmintás objektív védőt vegyék meg a természetfotósok. Én maradok a ragasztónál. Olcsóbb is, egyszerűbb is, meg úgyse fotózok természetet.

  4. Én azért kérdeztem még Index fórumon, mert hétvégén láttam egy fotóst, aki leragasztotta a Canon feliratot a gépvázon, de már az 5d mark II-t nem (és semmi mást sem), és ami a legjobb, a nyakában viselte a Canon EOS 5D Mark II-es feliratú vállszíjat….. 😀
    Ugye????? 😀

    • Ennek tényleg nem sok értelme látszik így. Bár a gyártó cégjelzése feltűnőbb. De általában akik a márkajelzést leragasztják, azok a nyakpánton is le szokták ragasztani. Vagy lecserélik felirat nélkülire. Én pl régi filmes gépek nyakpántját használom, mert utálom, hogy mostanában ráírják a típust és főleg a Digital felirat idegesít….viszont ezekről a régi filmes pántokról már lekopott a gyártó neve, ami annyira azért nem zavar.
      ,-)))

  5. Valami speciális ragasztót használsz? Nem marad utána a gép ragasztós?

  6. Thomas Richard Mészáros 2012.06.05. @ 00:55

    Milyen szalagot használsz, illetve hol lehet ilyet vennI?

  7. Egyszer mar volt egy hosszasabb beszelgetesunk a temaban.
    A gyarto amikor meghatarozza az arat, hogy mennyiert ertekesit egy termeket akkor sok tenyezot beleszamit. Tobbek kozott a reklamerteket is amit a keszulek mint reklamhordozo felulet biztosit. Amikor te a markajelzest leragasztod pontosan ezt a reklamerteket szunteted meg ami a gyartonal mint bevetel kieses jelentkezik.Sokszor egy termek ara sokkal magasabb mikor a gyartotol markajelzes nelkul vasarolja meg (ha egyaltalan a gyarto erre ad lehetoseget). 

    Nem azt mondom, hogy illegalis amit csinalsz, de ez is egy szempont.

    • Ugye érzed, hogy ez erősen sántít….a fényképezőgép esetében nem használati jogot szerzel, hanema gép tulajdonjogát vásárolod meg, amivel aztán azt csinálsz, amit akarsz.
      Az ötleted akár működhetne is, ha létezne olyan hirdetési szerződés a gép vásárlója és a gyártó között, ami szbaályozza, hogy ki miért mit kap, és milyen jogai/kötelezettségei vannak ebben a viszonyban. De se drágább logó nélküli gépeket nem árulnak, se nem szponzorálják a hirdetsért cserébe a fotósok többségét….persze van, akit igen, de ez egy külön történet.

  8. Használom, kopik, de nem szánom eladásra. Nem gondolkodtam még úgy mint te a reklám oldaláról, de a véleményed számomra elfogadható. Én is azok táborába tartozom, akik nem szeretik a ragasztózott dolgokat, bár a szilikont amikor természetfotóra viszem ki igencsak meggondolnám (igen van hobby oldal is). A legtöbb sérülést eddig ott szerezte a váz, és nem a riportfotók és egyéb munkák során.

  9. Kedves Attila!

    Milyen ragasztó szalagot használsz?

  10. Szerintem jó ötlet védeni a felszerelés épségét,akár ezzel a módszerrel is,ha már rá költünk x összeget az eszközökre.Mindenki tudja mennyibe kerülnek ezek a dolgok,nálam a minimum hogy odafigyelek az épségükre,szépségükre.Védelem nélkül a külső burkolat sajnos hamar leamortizálódik kopás,fogás nyomok,izzadság kicsapódik,karcolódik stb… Tehát ha leragasztjuk,tovább szép maradhat.Nekem ez fontos,habár a gép így nem néz ki túl szépen,de hatásos a védelem.Sokan kérdezik,például tegnap is miért van leragasztva,a ragasztó tartja össze?Hazánkban talán ez még nem teljesen elfogadott,sokan nem is igazán értik miért kell valamit védeni,amit használatra vesz az ember.Aki igényes és szereti a gépét használja.Nekem bevált. 

  11. Én nem azért nem venném meg, mert kopott, hanem mert ütötték-vágták. Egy folyamatos ütődéseknek kitett elektromechanika nem biztos, hogy üzembiztos lesz. A ragasztó ezt elfedi…

    • Az ütés-vágás azért túlzás, de ha egy gépet napi szinten munkára használ az ember, akkor hozzáérnek más dolgok, ami meglátszik a festésén. Nyugi, nem fogom leszedni a ragasztót, és azt állítani, hogy polcon áll évek óta.
      Viszont azt sose fogom megérteni, miért lepődik meg valaki, hogy nem patika állapotú a gép, ha előre tudja, hogy használat nyomai látszanak rajta…

      Egyébként vannak tapasztalataim egy pár géppel és pont ugyanazzal az igénybevételével bírhat ugyanaz a gép 3-400 ezer expót is, meg 50-70 ezret is. És ez még csak a gyári adatoktól sem függ.

    • A festék kopásához nem kell ütni-vágni egy gépet. De ha munkára használod, akkor általában nem azzal vagy elfoglalva, hogy épp mi ér hozzá a gépedhez, hanem a munkával.

  12. Hát… nem tudom, a képek alapján elég igénytelen megoldásnak tűnik. Értem én, hogy egy hivatásos fotós nem a külcsínre megy és hogy minden felesleges kiadást kétszer is meggondol de… ez akkor is túlzás. Lehet kapni az eBay-en (kb. 20€-ért) az általad is említett szilikon védőt, ami tökéletesen védi a gépet, és a kulturált kinézet mellett nagy előnye, hogy nem ragad utána a váz. Ami pedig az eladást illeti, aki fotóriportertől vesz gépet, annak kb. annyira lehetnek esztétikai elvárásai, mint aki taxistól vesz autót.

    • jóval vastagabb, mint a ragasztószalag, sokkal nehezebb beletuszkolni a gépet egy szűkebb (vagy jobban megpakolt) táskába, ráadásul a gumis jellegű felüleet csak fokozza ezt a küzdelmet
      de sokan vannak, akiket a silikon tok vastagsága, fogása zavar, van aki szerint a gombokat is nehezebb a szilikon tokban megnyomni – szerintem csak szokás kérdése

      egyébként az írásban felsorolt szempontok közt szerepelt, hogy sokan éppen azért ragasztják le a gépet, hogy a te szavaiddal élve “igénytelenül” nézzen ki, ne lássák rajta, hogy drága és érdemes lehet ellopni és eladni…

  13. Én sima fekete szigszalaggal leragasztottam mind a márkát, mind a típusjelzést… Nem szeretem a f@rokméregetést, nem ezen múlik, hogy milyen képeket tudok készíteni.

  14. Eladásnál az expó számot nehéz leragasztani.
    ColT+1.

Comments are closed.