Még egy érv a repülés ellen…

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Ferihegy a levegőből

Eddig se szereztem repülővel utazni, de a korábban leminősített laza Ferihegyi biztonság helyébe lépett új szigor számomra csak újabb érv, hogy a jövőben se nagyon vágyjak rá.

Fontos a megfogalmazás: repülni szeretek, se a magassággal, se a bezártsággal nincs semmi bajom. De a repülővel utazás mégis szörnyen bosszant. Különösen sok fotós holmival…
Részben, mert ha nem ablak mellé szól a jegyem, akkor pont ugyanolyan unalmas, mint a csatorna alatt száguldani egy vonattal. De még ennél is jobban bosszantanak általában a nem ritkán teljesen értelmetlen biztonsági intézkedések. Hogy ezt nem lehet felvinni a gépre, meg azt nem lehet, és különösképpen, hogy ekkora meg akkora lehet csak a csomagja az embernek. Ráadásul ezeknek a szigorú előírásoknak a jó részét országok, repterek és légitársaságok más-más módon szabályozzák, csak hogy lehessen még egy kicsit szivózni – na meg fizettetni – az utassal. Hogy adnak-e enni, vagy lehet-e a gépre vinni ételt-italt, az nem izgat. De hogy milyen rendszerben és hogyan adnak el jegyet, lassan most már álló helyekre is, vagy éppen mennyi és milyen súlyú, méretű csomagot adhatok fel, és vihetek kézben a gépre.

Most egyre komolyabb (főleg bulvár) sajtóvisszhangja van az új, szigorított Ferihegyi biztonsági előírásoknak. Vetkőztetés, motozás, nemi szervek tapogatása, stb. Kíváncsi lennék vajon a poggyász-szarka statisztikákat hogyan befolyásolja mindez, de aligha lesz róla kimutatás, eddig és most hány utas táskájából tűnik el ez-az – vagy a komplett csomag. Hogy mennyi törik ripityára a “gondos csomagkezelés” során, az meg valószínűleg megbecsülni sem lehet.

A biztonsági ellenőrzésektől sosem féltem. Főleg mert nem járok fegyverrel, és nem hordok egyéb illegális dolgokat sem magammal. Sőt olyan szempontból is szerencsés vagyok, hogy engem valószínűleg molesztálni se akar senki. De maga a procedúra, és különösen repterekre jellemző szőrözés, hogy még az övet is húzzuk ki akkor is, ha nem csipog be, a cipőt is vegyük le, akár van benne fém, akár nincs.  Az igazi gond meg az, hogy aki tényleg el akar téríteni egy repülőt, az be fogja tartani az előírásokat, és mégis megteszi, amit akar.

Kapcsolódó hírek:

Readers Comments (4)

  1. Igazából sose értettem én sem, mire jó ez. Ha én terrorista lennék, tuti nem a gépet téríteném el vagy robbantanám fel, hanem a reptér váróját, ott húszszor annyi ember van, mint a gépen :).
    Egyébként az is milyen már, hogy pl. Londonban kukák sincsenek a reptéren, nehogy bombát rakjanak bele.

    Persze, másik oldalról érthető a fokozott biztonság, ismerjük az előzményeket. Meg hát túl sok ideig nem tart átmenni az ellenőrzésen, ki lehet bírni, a motozásról szóró hírek meg kissé ferdítik a valóságot, erről belső információim vannak.
    Mindez sajna nem fog megváltozni egyhamar, az biztos, tehát marad vagy a testüregmotozás, vagy az autó/vonat/busz/bicikli/otthonmaradás :).

  2. Mindennek ellenére szerintem hasznos a szigorított intézkedések, még ha sok kellemetlenséggel járnak. Az a szomorú, hogy ilyenekre van szükség a biztonságos utazás érdekében.

  3. Lehoczky Alfréd 2011.11.02. @ 15:06

    Aki akar, az egy kis leleményességgel átcsúszhat. Nekem inkább látszathisztinek tűnik a biztonsági intézkedések nagyrésze. Miért fémeket keresnek? Mert az tudják érzékelni. Az ősember kasa lándzsákat tudott égetett fából csinálni, hogy a modern technológiáról ne is beszéljünk. Nade azt nem lehet egyszerűen kimutatni.

  4. Alfréd: nem csak fémeket keresnek, de nyilván a gépeik működését nem fogják részletesen az orrunkra kötni. Viszont ha folyton arra tervezel, hogy kis leleményességgel majd átcsúszol, sokkal könnyebben akadsz fent akár más szűrőkön is, meg sokkal inkább vagy kénytelen rossz helyzetből rögtönözni, ami alkalmasint sokkal drágább és/vagy tud lenni.

Comments are closed.