Nemrég leültem a TV elé, és épp a Holnap markában ment valamelyik csatornán, úgyhogy néztem egy darabig. Az utóbbi idők egyik legtartalmasabb, és mondanivalóban gazdagabb James Bond filmje volt. Legalábbis itt a blogon ennek a tartalma a leginkább témábavágó.
“Nincs jobb hír, mint a rossz hír.” – mondja a főgonosz
Nekem az ír származású Pierce Brosnan volt a kedvenc megformálója a James Bond karakternek. Bár a Bond karakter eredetileg skót származású, és még enyhén akcentussal is kéne beszélnie, így mégis csak Sean Connery volt a leghitelesebb Bond. És persze Brosnan eleganciája ellenére Bond ebben a filmben is egy tank. Minden esetre a film média szála témába vág itt a blogon.
A Holnap markában arról szól, hogy van egy média mágnás – mondhatnánk fehér galléros – bűnöző, aki újságok, tévé társaságok, és szoftver cégek vezéreként igyekszik meghódítani a világot. Miközben attól sem riad vissza, hogy bűnszervezete élén maga váltsa ki a hírek alapjául szolgáló eseményeket, különösen ha háborúról van szó.
Ahogy a Népszabadság cikkében Almási Miklós fogalmaz: “népszerű akciófilm, mint valami médiatanszéki előadó, azt bogozza, hogy a tévéhírcsatornák mivel és hogyan manipulálják a jónépet”. De a filmben meglapuló apró részletek közt van említés a szoftver cégek üzleti modelljére is, hogy kiadják hibásan a programokat, aztán kénytelenek vagyunk később drága pénzért frissítéseket venni hozzá. Sőt még az a Közellenség alapmotívuma is meglapul az akció jelenetek között, hogy mennyire rá vagyunk utalva a technikára, és milyen kiszolgáltatottak si vagyunk neki. Közlekedésben GPS rendszerekre hagyatkozunk, információk terén az Internetre, a tévére, rádióra, újságokra. Tájékozódásunk minden téren digitalizált. Már szinte létezni sem tudunk ezek nélkül, és beláthatatlan következményei lehetnek, ha valaki ezeket rosszra használja, vagy ha a gépek csak meghibásodás miatt vezetnek minket félre.
A film címében szereplő Holnap a galád média mágnás újságára vonatkozik, és az eredeti cím (Tomorrow Never Dies – A Holnap sosem hal meg) nem is egészen azonos a magyarral, de úgy gondolom a magyar cím kivételesen talán mégis találóbb a fentiek fényében. Hiszen mindannyian a holnap, és a jövőbe mutató technológiák rabjai vagyunk.
A legdivatosabb Google paranoia jegyében kicsit akár félre is fordíthatjuk a címet: A honlap markában, és ez további izgalmas eszmefuttatások vethetők fel, hogy vajon a szolgáltatásai miatt közkedvelt kereső vállalat milyen világuralmi terveket szőhet, és hogy ettől a nagytestvértől vajon jobban kell-e félnünk, mint egyik vagy másik világuralomra törő konkurensétől.