Sánta kutya…

voroskerezstKatasztrófa turizmus A dunai árvíz fényképezése közben ért egy kisebb üzemi baleset. Át kellett ugranom egy árkot, és közben belerúgtam a saját vádlimba. Ezt olyan ügyesen sikerült összehoznom, hogy azóta alig bírok ráállni a lábamra, és a haladási sebességem már majdnem összehasonlítható egy csigáéval. Mindig is tudtam, hogy a fotóriporteri munka vesélyes egy extrém sport. De azt sosem gondoltam volna, hogy béke időben is ilyen könnyű lesérülni. Szerencsére ritkán fordul elő velem…

Kiegészítés: Mindenki megnyugtatásra közlöm, a helyzet javul, már lábra tudok állni, és a járás is viszonylag jól megy. Lassan újra munka képes leszek, addig meg válogatom és szerkesztem tovább a korábban készült képeket.

Kiegészítés: Ez a sérülés olyan “jól sikerült”, hogy még hónapok, múlva is sajog időnként a sérülés helye. Szóval csak óvatosan minden lépéssel!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!