“Se szeri, se száma azoknak a vállalkozásoknak, ahol a munkaadók és a munkavállalók közösen úgy döntenek, hogy bevezetik a négyhetes vagy a négynapos, vagy négy és félnapos munkahetet annak érdekében, hogy mindenkinek megmaradjon a munkája.” – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Parlamentben

Hagyjuk a politikát, csak egy (vélt vagy valós) nyelvbotlást akartam kiemelni. A négyhetes munkahetet. Kicsit abszurd a hangzása, bár nekem tetszik az ötlet. Úgyis állandó ügyeletben vagyok, nincs se hétvége, se ünnepnap. Mármint ünnepnap van, de ugyanúgy – vagy még inkább – dolgozni kell. A sajtóban mindig dolgozni kell. Már csak az az egy kérdés marad megválaszolatlan a négyhetes munkahét kapcsán, hogy akkor hetente fizetésnap van?
,-)))

Persze a parlamenti beszédben ez a kifejezés csak nyelvbotlás volt, részemről pedig csak kötözködés, és lehetőség egy eszmefuttatáshoz.

Egyébként a Men in Blackben emlegetett Arkíliai időszámításnak is nagy rajongója vagyok, ahol huszonnégy helyett 36 óra egy munkanap (persze nem csak úgy virtuálisan, hanem ténylegesen). Csak az alvási szokásokat is jó lenne hozzá igazítani, hogy ritkábban és kevesebbet kelljen aludni, és akkor legalább egy napkelte meg egy naplemente beleférne az életembe naponta….sőt így talán kettő is!
,-))

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!