Mindig is volt egy komoly gondom a naplóírással (több is, de a blog kicsit más műfaj, úgyhogy a többi kevésbé zavar, de ez az egy…).

Ha nem történik semmi (mondjuk, ez is ritka az életemben), akkor nincs miről írni, ezért üresen, vagy unalmas marad a napló.
Ha viszont zajlanak az események, akkor éppen elég tartani velük a lépést, nemhogy még írni is tudjon az ember róluk….úgyhogy emiatt is üres marad….mire megint az előbb említett állapot állna be, vagyis megint lenne idő írni, addigra meg aktualitásukat vesztik, vagy csak feledésbe merülnek a korábbi történések. Ez az igazi blog paradoxon.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!