Régóta hirdetem, hogy a papírmentes iroda híve vagyok, ami így is van, de azért most örülök, hogy nem a papír teljes mellőzését hirdettem soha, csak az irodai helyettesítését.
Ma találtam egy videót, ami humorosan rámutat, hogy a tablet nem jó minden és hogy vannak az életnek olyan területei, ahol azért szükség van a papírra…
Fotósoknak hasznos lehet?
Chase Jarvis amerikai fotós, blogger lelkesedéssel fogadta az új kütyü bejelentését. Ő ugyan kifejezetten aktívan használja a régi iPadet is, már eldöntötte, hogy az új változatra is le fog csapni.
Szerinte a reklámfotósoknak, esküvő és portré fotósoknak nem feltétlenül jelent sok változást az új iPad Mini. Úgy gondolja vszont, hogy az újságíróknak, sajtófotósoknak és a hozzá hasonló kreatív fotósoknak, akik sok időt töltenek a terepen, helyszínfelméréssel, utazással, egyenesen forradalmi lehetőségeket kínálhat.
Azzal érvel, hogy az iPhone fényképezőgépe és a kis eszköz, amibe beépítették, minden fotósnak jól jön, de az új iPad Mini szerinte sokkal többet nyújt. Véleménye szerint egy remek kamera került egy olyan kézi eszközbe, amin könnyen meg lehet tervezni, és el is lehet készíteni egy teljes történetet. Megírhatjuk a szükséges szövegeket, megszerkeszthetjük a képeinket, megvághatjuk a videókat, és azonnal publikálni is lehet bármilyen külső eszköz nélkül. És szerinte ezzel a kisebb eszközzel már nem is lesz olyan esetlen, ahogy emberek eddig az iPaddel fényképeztek.
9.7″ és 7.9″ – Fotó: Gizmodo
Én kicsit máshogy látom
Szerintem a korábbi 9.7″ és a most megjelent kisebb 7.9″-os képernyő méret nem olyan hatalmas különbség, hogy számottevően kevesebb helyet foglaljon a készülék. Látom létjogosultságát annak, hogy sokan nagynak tarjták a normál iPad méretét – ha táska nélkül indulok el vele valahova, akkor én is. Viszont akinek eddig a méret volt a gondja, annak nem hiszem, hogy ez a kis méret csökkenés megoldást jelent.
Másik szempntként a nagyobb méretű képernyő sokkal kellemesebb, amikor használni akarja az ember a készüléket. Én szeretem a saját iPademet, és az sem zavar, hogy nem Retina felbontású. Az új Lightning csatlakozó pedig csak azoknak jön igazán jól, akik már váltottak iPhone5-re. Mint írtam én ilyesmire nem készülök, így ezt egyelőre nem érzem előnynek. Sőt késztetést sem a váltásra.
Fotó: Apple
Camera Connection Kit Lightning csatlakozóval
A legutóbbi Apple bejelentéskor egyébként bejelentették az iPad Mini és a negyedik generációs iPadhez használható új Lightning csatoló felületű Camera Connection Kit-et is.
Mivel az új csatlakozó jóval kisebb a korábbi 30 érintkezős dokk csatolónál, ezért már nem a csatlakozóba építették az USB és SD kártya aljzatot, hanem ezentúl egy vezetéken fognak lógni a tablet végén. De a fotók szerkesztését segíteni fogják, akár csak a korábbi kivitel.
Napról-napra jobban érdekel a Microsoft Surface tablet megoldása – de az első tesztek alapján nem biztos, hogy azt hozza majd, amit én várnék tőle.
Még a nyáron mutatta be a Microsoft koncepciójára és a Windows 8 operációs rendszerre épülő első tablet megoldását a Surface-t. Elsőre annyira nem hozott lázba, de ahogy közeledni látszik a készülék megjelenése, kezdi egyre jobban mozgatni a fantáziámat. Persze egyre több a kérdés is vele kapcsolatban.
Az iPad megfelel, de nem laptop
Tabletként – vagyis ha nem egy teljes értékű laptop funkcionalitását várom az eszköztöl – elégedett vagyok az iPaddel. Sokkal inkább, mint a Samsung Galaxy Tabbel voltam, mikor nálam volt tesztelésre. Jegyzetelésre, blogbejegyzések írására, könyvek vagy forrásanyagok olvasásához az iPad elég jó eszköz, ahogy levelet olvasni, és közösségi médiázni is. Ideális eszköz hozzá, ha a kanapén heverve, vagy a buszon utazva akarsz digitális tartalmakkal molyolni.
Az iPhoto for iOS megjelenése óta igazából még képszerkesztésre is alkalmas, bár én továbbra sem annyira szeretem erre használni, ahogy az érintő felületen történő videóvágásért sem rajongok – pedig vannak, akik napi sajtó munkában használják ezt a megoldást – és elégedettek vele. Szóval a gond nyilvánvalóan velem van.
Mégis kíváncsi vagyok a Surface-re
Ugyan a tablet versenyben pont az hozta a forradalmat, hogy a régi tablet/laptop hibrid megoldásoktól eltávolodtak, és egyszerűbb, kevésbé általános célokra alkalmas, viszont könnyebb, olcsóbb gépeket kezdtek gyártani. Mégis pont a laptoppal házasított megoldás az, ami miatt egyre jobban kezd érdekelni a Microsoft Surface.
Mint írtam, szeretem az iPadet arra használni, amire kényelmes, és amire való, de amikor már laptop funkciókat várnék el, ott kényelmetlenné válik. Kíváncsi leszek, hogy a Microsoft újítása ezen a területen mit hoz majd a Windows8-cal. Ha ők képesek lesznek a tablet kivitelben egy laptopot kiváltani – és erről engem is sikerül meggyőzniük – akkor lehet, hogy megszabadulok majd az iPadtől, és váltok a MS rendszerére.
A nyári bejelentés (lásd alábbi videó) egész ígéretes volt, bár a nemrég megjelent reklámot már nem érzem annyira meggyőzőnek, és az első tesztek is elbizonytalanítanak. Bár ezek még az egyszerűbb, ARM processzoros Surface modellt vizsgálják. Számomra az igazi kérdés az lesz, hogy az Atom processzoros változat mennyivel lesz képes szolgáltatásokban többet nyújtani az iPadnél, hogyan viszonyul majd hozzá méretben és árban, illetve, hogy mennyivel lesz gyengébb alternatíva egy laptop funkcionalitásához képest.
Népszerű (hit)vita téma, hogy vajon melyik informatikai cég másolta a másikról az iPadként közismertté vált tablet koncepciót. Sokan sokfélét szajkóznak, pedig az igazság sokkal érdekesebb, és összetettebb is…
Amint a héten a Microsoft bemutatta új tabletjét, rögtön elkezdett keringeni a neten a kép, ami az önigazolásra vágyó anti-apple fanboyok számára “bizonyítja”, hogy bizony az Apple a Microsoftról másolta a tablet ötletét. A szövegezés pedig azt sugallja, hogy az Apple csak a marketing rizsát és a hype-ot tette hozzá ahhoz, amit Bill Gates már 2002-ben bemutatott TabletPC néven….pedig nem egészen így van.
Apple Newton (1993)
Apple Newton
Ha már történelem óra, akkor nem illik kihagyni a sorból az Apple 1993-ban bemutatott Apple Newton termékcsaládját, ami az iPad többé-kevésbé közvetlen ősének tekinthető. Az akkor még tollal (stylus) kezelt digitális személyi asszisztens valami hasonló volt, ami a 2000-es években PDA néven hódított más cégek kínálatában, ami egy technológiai korszakkal korábban előre vetítette a tabletek és okostelefonok érkezését, miután az Apple 1998-ban megszüntette saját változatának gyártását.
Windows Tablet PC (2002)
A TabletPC kudarca
A Tablet PC koncepcióval mintha tényleg a Microsoft állt volna elő, és még ma is vannak cégek, akik a tablet versenyben Tablet-Laptop hibridekkel – vagyis Tablet PC újabb formáival próbálnak valami egyedit hozni az iPad által jobbára egyedül uralt piacra. Az ötletet mégsem sikerült kellően népszerűsítenie sem a Microsoftnak, sem a többi cégnek, akik mögé álltak ennek a megoldásnak. A Tablet PC bukását szerintem az okozta, hogy a Microsoft és a többi notebook gyártó rendre a csúcs laptopok közé célozta be a termékét (és egyelőre fenn áll a veszélye, hogy most is erre készülnek). Hiszen a Tablet PC nem más, mint rendes laptop, ami tabletként is használható. Éppen ezért mindig egy olyan laptopot akartak eladni, ami többet nyújt, mint a többi laptop.
Csakhogy mindezt abban a korban, amikor a vásárlók többsége még a laptop vásárlást is luxusnak tartotta. Ekkoriban még nem azon gondolkodtak el az emberek, hogy elég-e az olcsóbb laptop, hanem hogy kell-e egyáltalán hordozható számítógép (vagy akár számítógép egyáltalán), és akik használtak számítógépet, azok is jobbára asztali gépek előtt görnyedtek. Ekkoriban nem igazán tudták a Tablet PC koncepciót elég vonzóvá tenni hozzá, hogy fizetőképes keresletre találjon, és a piacon működőképessé váljon.
Apple iPad (2010)
Az Apple találmánya a tablet piac?
Az Apple újítása az volt, hogy már egy új korban megtalálta a piaci rést, ahova befér a laptop és az okostelefon közé egy áthidaló termék. Nem a laptopok többletszolgáltatásaként tálalták, mint mások még ma is próbálják. Helyette egy leegyszerűsített, könnyebben kezelhető, szűkebb felhasználásra szánt új eszközt kínáltak. Az igazi főnyereményt persze azzal ütötték meg, hogy addigra az akkumulátor, képernyő és érzékelő technológiák rengeteget fejlődtek. De ennél nagyobb mértékű csak a társadalom informatikai szokásainak átalakulása volt. Az emberek jó része ma már nem hogy laptoppal dolgozik asztali számítógépek helyett, de ma már jobbára mindenki zsebében hordozza az egész Internetet, amivel a tartalomfogyasztás is jelentősen átalakult, megalapozva a tabletek iránti igényt, vagy legalább nyitottságot. Ezt a társadalmi változást azonban a többi piaci szereplőnek csak igen szerényen sikerült eddig meglovagolnia, így nagy kérdés, hogy a Microsoft új megoldása vajon több lesz-e egy újabb színfoltnál, amit megint iPad killerként harangoznak be, mégis anélkül merül feledésbe, hogy igazán kimutatható piaci részesedést tudna elhódítani az iPad elől.
Gyakorlati haszon
Mit számít igazából, hogy ki találta ki és ki kiről másol? Szerzőjogi és szabadalmi értelemben majd a bíróságok eldöntik, ha a cégek ismét perre mennek egymással a formátum, kialakítás, vagy éppen a mágnessel rögzített fedél technológiájának jogai miatt. A felhasználóknak nincs értelme herrgelniük magukat és egymást, de persze ezt sokan nagyon élvezik az összes ilyen hitvitában (igen, az egyházak esetében is).
Szerintem használja mindenki azt a terméket, ami neki szimpatikus, kézre esik, és meg tudja fizetni. A gyártók versengése pedig reméljük, hogy egyre jobb, és versenyképesebb árú és szolgáltatású gépeket hoznak majd mindegyik gyártó kínálatában, amivel a fogyasztók csak nyerhetnek.
Tablet a Star Trekben (1966)
A legelső terv
Ha már megigértem, akkor azért megosztom a nagy igazságot, hogy ki találta ki az első tabletet. Meglepő módon nem egy informatikai cég volt. A feljegyzések szerint az első tablet Matt Jeffries tervei alapján a Star Trek sorozatban jelent meg 1966-ban. A Paramount Stúdió díszletekért és kellékekért felelős művészeti vezetőjének állítólag nem volt pénze az akkoriban NASA központokban, és a Gemini program űrhajóin jellemző rengeteg kis világító lámpácskára és kapcsolóra, így egy brilliáns gondolattól vezérelve kitalálta, hogy a jövőben majd érintő képernyőket használnak az emberek. Ezt az ötletet vitte később át a sorozat kézi adathordozóira is, amik bő 30 éven át jellemezték a sorozatot és folytatásait, majd szépen lassan áttértek a hétköznapokba is.
Te tudod ki készítette az eléső valóban működő tabletet?
Viszont valaki nagyon szépen párhuzamba vágta az első iPad két évvel ezelőtti bejelentését, és a Microsoft múlt heti bejelentését, ami alapján tényleg, mintha mindenben az Apple után mennének – a bakit kivéve. Még a mágneses töltő csatlakozó is Apple ötlet, bár az pont az iPadben nincsen, csak a MacBookokban. A fedélbe épített billentyűzet viszont valóban Microsoft ötlet, nem úgy mint a történelmi jelentőségű egér, amit szintén annyit emlegetnek….azt az ötletet ugyanis, mint köztudott, Steve Jobs a Xeroxtól lopta, mielőtt Bill Gates ellopta volna tőle – de mint Picassotól tudjuk, minden zseni lop.
Ahogy minden más iPad kérdésről, erről is megoszlanak a vélemények. Vajon kell-e kamera egy iPad méretű táblagépbe, mire lehet azt használni, és ugyan ki akar egy 10″-os deszkával fényképezni/videózni, mire jó az egész?
Mióta megjelent az iPad 2 (valójában már előbb is) mindenki elkezdte hasonlítgatni a paramétereket, hogy más gyártókhoz viszonyítva hogy teljesít az új Apple favorit.
Elindult a számháború
Mint gyermekkorunk autós kártyáinál, újraindult a népszerű informatikai számháború. Ki tud adott paraméterre nagyobb számot bemondani. Ebből a szempontból biztosan hiba, hogy az Apple csak VGA felbontású kamerát tett az új iPad verzióba, míg a konkurencia 1,3-3 megapixel között mozog. Meg sem próbálták a középmezőnyt célozni, rögtön a létező legkisebb szabványos felbontást választották. És ez bizony hiba a piacon.
Kell a nagyobb felbontás
Én szinte soha nem használom semmilyen eszközben a webkamerát, és a telefonnal fotózást is igyekszem kerülni. Még véletlenül sem érintett meg annak művészi szinten történő alkalmazásának gondolata. Ugyanakkor határozottan úgy gondolom, hogy a mobilos fotózásnak (akár sajtó vagy művészi szinten is) van létjogosultsága, a gyártóknak pedig meg kéne adni a lehető legjobb lehetőségeket, és majd mi eldöntjük, hogy mire használjuk.
Sokfelé olvastam sok féle magyarázatot, hogy miért nem baj a kis felbontás. Osztom is a nézetek jó részét. Én se használom a webkamerát, nem izgat a felbontása, úgyse kell nagyobb felbontás videótelefonáláshoz, ráadásul nem is videótelefonálok soha, különben is csak lassítaná az átvitelt, és amúgy is ki fotózna vagy videózna iPaddel? Meg még sok hasonló. De nem érdekel. Legyen benne normális felbontású kamera, majd mi felhasználók kitaláljuk, hogy mire és hogyan használjuk (vagy épp nem). Ma már napszemüvegben, sőt golyóstollban is jobb felbontású kamera van, mint az iPadben.
Az iPadet nem tartom a kamera hiányossága (vagy az első esetében teljes hiánya) miatt rosszabb eszköznek, de hibának tartom, hogy még mindig csak kis felbontású kamerát kapott.
Mire jó a kamera
Az iPad kamera kapcsán mindenki csak a videótelefonálást, a fotózást, és a videózást emlegeti, mint szempont, és ezek mentén vizsgálja, hogy kell-e (neki) ez a funkció, vagy sem. Pedig egyre több olyan technológia terjed, amik miatt hasznos, praktikus, sőt szükséges is a kamera, mert nélküle teljességgel használhatatlanná válik a szolgáltatás. És itt nem a Facebook az első szempont, bár talán az is fontos.
Honlapom QR kódja
Sokkal fontosabb szempont, hogy terjed a kiterjesztett valóság, aminek programjai a kamera képére képesek ráhelyezni a digitális tartalmakat. Legyen szó valamilyen játékról, a magazinok extra virtuális kiterjesztett tartalmairól, netán éppen szótárról vagy éppen turisták tájékozódását segítő információkról.
Ugyanígy egyre komolyabb jelentősége van a különféle vonalkódoknak, és méginkább a rohamosan népszerűsödő QR kódoknak, amiket rémesen egyszerű hétköznapi eszközökkel lehet akár rendkívül hatékonyan is kezelni, amennyiben van egy kamera az informatikai eszközben, hogy beolvassa őket. Főleg ezek azok a jövőbe mutató felhasználások, amik miatt elkerülhetetlen volt, hogy az iPad 2 kamerát kapjon, még ha csak kis felbontásban is.
Jön még fejlődés
2011 már szinte mindenki szerint a tabletek éve lesz, és ez nem csak a mezőny erősödésével, az árverseny fokozódásával, de a számháború szorosabbá válásával is fog járni. Pontosan ezért vagyok egyre biztosabb az idei második iPad frissítés pletykájának valószínűségében.
Az Apple most még tartani fogja magát a ráncfelvarrott, visszafogott fejlesztéssel, ami továbbviheti az eddigi iPad sikert, és egy elég lehet a piaci részesedés megtartásában. Sőt még kicsit megregulázni is képes Aztán mire már kirajzolódik, hogy mások merre is lépnek, addigra az Apple döntéshozói is kitalálhatják, hogy merre érdemes nyitni.
Van rá egy fogadásom, hogy a következő iPad bemutatásakor az lesz az egyik fő újítás, hogy a 10″ képernyőjű készüléket immár fényképezőgép felbontású kamerával használhatjuk. Talán a következő iPad (nevezzük iPad 3-nak) nem is a már kapható iPhone 4 kameráját kapja, hanem rögtön egy nagyobb felbontásút. Sőt talán rögtön meglépik azt is, hogy egyszerre mutatják be iPad és iPhone kövtkező generációját (bár számszakilag legalább olyan vicces lenne iPad 3-at és iPhone 5-öt együtt bemutatni, mint kihagyni iPad 3-4-et és rögtön két 5-ös sorszámú készüléket bemutatni).
Minden esetre a felbontás szerintem hamarosan nőni fog. Méghozzá nem is kicsit, csak hogy legyen mivel küzdeni majd a konkurenciának, akik most a VGA kamera miatt talán még nevetnek is a markukba, és talán próbálják nyugtatni magukat, hogy az Apple most jól melléfogott (bár a Samsung gyors reakciója nem éppen az Apple ballépését, és a konkurensek elbizakodottságát sugallja).
Sőt az se lepne meg, ha a jó minőségű kamerát mindjárt úgy jelentenék be, hogy valami új, és nagyon látványos alkalmazást is prezentálnak vele, ami képes együtt használni az iPadben és az iPhone-ban található kamerákat. Hogy ez netán 3D fotó/videó felé fog majd mutatni, vagy inkább a több kamerás live web broadcast felé, azt nem tudom, de nagyon is valószínűnek tartom, hogy valami ilyesmi irányba tesz lépéseket a következő nagy dobás.
TweetVölgyi Attila fotóriporter gondolatai fotózásról, szakmáról, képekről, és a világról. A sajtóban dolgozva látom, hogyan működnek (vagy épp nem működnek) dolgok, és ezeknek a dolgoknak próbálok hangot adni kötetlen formában. Kövess a Twitter, Google+ és Facebook segítségével is, mert itt további dolgokat is megosztok, amik a blogra nem mindig kerülnek fel.