‘szerzői jog’ címkével ellátott bejegyzések

Bárkit kaphatnak szerzői jogsértésen, nem csak Norbiékat

2013. május 13. hétfő
SchobertNorbi 1005181113d photosVolgyiAttilaHu Bárkit kaphatnak szerzői jogsértésen, nem csak Norbiékat

Schobert Norbi telefonál

Pár napja árasztotta el a sajtót, hogy Norbi cégét szerzői jogok megsértése miatt súlyos összegekre készülnek perelni a lemezkiadók, akiknek a zenéit engedély nélkül használta fel a videóihoz.
Fontos tanulság, hogy nem csak a fitneszguru járhat így, hanem szinte akármelyik vállalkozás, amelyik nem elég körültekintően gyűjti össze az általuk felhasznált anyagokat.

A bulvár lapokkal (Blikk, Velvet, Index) ellentétben én nem a celeb pár esetét akarom boncolgatni. Bevallom, cseppet sem érdekel a történetük. Mégis örülök, hogy napvilágot látott ez a sztori, mert így talán több emberhez eljut az a roppant egyszerű üzenet, hogy a szerzők jogait tiszteletben kell tartani, és a műveik felhasználását meg kell nekik fizetni. Akárcsak az, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.

Ezer meg ezer vállalkozó van ország szerte, aki szintén videókat, honlapokat, szórólapokat, plakátokat készítenek maguknak, vagy másoknak. Sokuk pedig ezekhez szintén mások által készített zenéket, képeket, grafikákat, vagy egyéb alkotásokat használ fel alapanyagul és közben vannak, akik nem törődnek vele, hogy ezeket ki készítette és honnan származnak. Márpedig a “talált” dolgok miatt egy nap jelentkezhet valaki, hogy benyújtsa a számlát. Jobb eleve megelőzni a kellemetlenségeket és csak ismert, tiszta forrásból dolgozni. Sajtótermékek esetében ez nem csak a jogtisztasághoz tud hozzájárulni, hanem a hitelességgel is. Nem egy esetben előfordult már, hogy egy “talált” fotó forrása után kutatva derült rá fény, hogy nem is úgy szól a történet, mint ahogy elsőre gondoltuk.

RubintReka 1005181171d photosVolgyiAttilaHu Bárkit kaphatnak szerzői jogsértésen, nem csak Norbiékat

Rubint Réka fényképezi Norbit

Sajnos ez a figyelmezetés sok esetben nem csak a fotósok megrendelőinek kell, hogy szóljon. Nem akarok ujjal mutogatni, de különösen (persze nem kizárólag) az esküvő fotósok és videósok esetében gyakori, hogy honlapjukat valamilyen aláfestő zenével, zenére összerakott diavetítéssel, vagy más zenés videóval igyekeznek feldobni. Csakhogy ez ugyanolyan jogsértést jelenthet, mint Schobert Norbiék esetében. És akár egy nap náluk is kopogtathat majd a jogtulajdonos.

Ahogyan a bulvár történet nyomán az Online Marketing Blog is felhívja rá a figyelmet, érdemes körültekintően eljárni. Abban az esetben, ha nem magad állítasz mindent elő, akkor győződj meg róla, hogy a felhasznált alapanyagok is mind jogtiszták és felhasználhatók. Ha bérmunkában készítteted valakivel a honlapod, grafikai munkákat, videót, vagy egyéb tartalmi/arculati anyagokat, akkor rendezd szerződésben az alvállalkozóval, hogy ő kezeskedik az anyagok felhasználásának jogszerűségéért. Ennek nyilván a másik fél részéről is ára lesz, de még mindig olcsóbb előre tervezhető költségként számolni a jogdíjakkal, mint utólag meglepetésszerűen pereskedni amiatt, hogy erről megfeledkeztél.

Az RTL Klub (Fókusz) összeállítása:

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Gyorsan kiadták, hogy kaszáljanak, ráadásul lopott képekkel – megjelent az első fotó album a bostoni robbantás képeiből

2013. április 19. péntek

BostonBombingPhotoBook bySteveGoldstein AmazonScreenGrab Gyorsan kiadták, hogy kaszáljanak, ráadásul lopott képekkel   megjelent az első fotó album a bostoni robbantás képeiből“Bostoni robbantás (Az első fotók)” címmel jelent meg egy online megvásárolható fotóalbum a tragikus robbantás első hírfotóiból, alig néhány nappal az események után. Jó formán még el sem oszlott az emberéleteket követelő bombatámadás füstfelhője, a világot sokkoló eseményről beszámoló hírfotókból pénzéhes emberek máris pénzért megvásárolható fotóalbumot adtak ki – persze a szerzői jogokkal nem törődve.

Maga a művészi igényű könyvkiadás nem feltétlenül lenne probléma. Mindig is szokás volt jó minőségű képekből albumot szerkeszteni és kiadni. Viszont az már meglepőbb, hogy ilyen rövid időn belül került erre sor. Jóformán a nyomdagépeket sem lehetne ilyen gyorsan beindítani, nemhogy megszerkeszteni egy komoly fotóalbumot. Persze nyomdagépekről szó sincs, digitális kiadványt készítettek, amit az Amazonon $7.99-ért lehetett megvásárolni.

Csakhogy nem is legálisan megszerzett fotókból készült az album. A kiadó egyszerűen összelopkodta a képeket a szerencsétlenségről megjelent híradásokból, hogy könyvét minél gyorsabban kiadhassa. Az albumban az Associated Press, a Getty Images és a New York Times fotói is megtalálhatók voltak, bármi nemű forrásmegjelölés nélkül.

Mint az NPPA amerikai fotóriporter társaság volt elnöke, Bob Carey meséli a szervezet honlapján, a szervezet egyik tagja küldte a könyvhöz vezető linket. Carey először nem is akart foglalkozni a dologgal, de végül úgy döntött, hogy megvásárolja a könyvet, hogy megtudja tényleg olyan ízléstelen-e, mint sejti. Gondolta, ha másra nem, hát oktatási segédletnek jó lesz arra, hogy hogyan lehet otromba módon visszaélni a fotókkal.
Sejtései azonnal beigazolódtak, a könyv nem csak silány szerkesztésű, de tele van forrásmegjelölés nélküli képekkel. A könyvben egyedül az azt kiadó Steve Goldstein neve szerepelt jogtulajdonosként, így aztán értesítette az AP fotó igazgatóját. Vele nagyjából egy időben egy másik NPPA tisztviselő, Mickey H. Osterreicher tájékoztatta a három érintett cég jogi osztályát.  A jogászok azonnal benyújtották az úgynevezett DMCA eltávolítási kérelmet, ezt követően egy órával az Amazonról eltűnt a könyv.

A NY Times ügyvédei levelet küldtek a könyvet kiadó Goldsteinnek, akinek szokványosnak mondható, igen tömör válaszát is közzéteszi az NPPA honlapja: “Köszönöm a levelüket, nem fogjuk használni az említett képeket. Elnézést, hogy az engedélyük nélkül használtuk.”
Úgy fest egyébként, hogy Goldstein nemrég állt elő ezzel a fajta üzleti modellel, szerzői oldalán egy sor digitális könyv található többek közt Reagan és Thatcher, Obama és a Költségvetés címmel, melyek közül többnél is élhetett hasonló szerzői jogsértésekkel.

via PDNpulseNPPA

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Csalással nyert pályázaton MacBook Pro-t és úgy volt, megtarthatja – de mégsem, mert nyert a józan ész

2013. április 8. hétfő
GiantLeopardMoth photoKevinCollins retouchRomainEloy Csalással nyert pályázaton MacBook Pro t és úgy volt, megtarthatja   de mégsem, mert nyert a józan ész

Fotó (fent): Kevin Collins – Retus (lent) Romain Eloy)

Durva visszaéléssel nyert fotópályázaton MacBook Pro laptopot egy francia fiatalember. A pályázat kiíróit sem a szerzői jogok megsértése, sem a retusálás ténye nem zavarta eredetileg – végül az ügy média visszhangja miatt jobb belátásra tértek és a csalót mégis kizárták.

Hiba volt az alkotó jóindulata
Kevin Collins egy naivan nagyvonalú fotós: bár honlapján megvásárolhatók, egyfajta küldetéstudatként Creative Commons licenc alatt teszi közzé remek rovar fotóit, hogy azokkal mások publikációit és az információk terjedését segítse.
Ez a furcsa szerzőjogi képződmény próbál nagyvonalú és igazságos szabadságot vinni a sokak szerint túlságosan is korlátozott szerzői jog területére. Aki a CC licenc alatt publikálja képeit az megelőlegezi a képei felhasználásához szükséges engedélyadást, amit a szerzőjogi törvény megkövetel. A licencnek több fajtája is van, így egészen jól kezelhetőek lennének vele a jogok és az alkotók minimális elvárásait figyelembe véve tényleg remek célokat is szolgálhatna mindez.

A történetet némiképp árnyalja, hogy a kép nem csak a Flickr-en megadott CC BY-NC-ND licenc alatt szerepel, ami a szerző feltüntetése mellett azt is kikötné, hogy csak non-profit célra használható és nem módosítható. A kép ugyanis felkerült a Wikipédiára is, ahol már egy jóval szabadabb CC BY-SA licenc vonatkozik rá, ami a szerző feltüntetése mellett csak azt követeli meg, hogy az eredetiből származó alkotások is ugyanolyan licenc alatt kerüljenek megosztásra, hogy mások is széles körben felhasználhassák azt.
Csakhogy – mint a példában szereplő csaló – sokan még a legelemibb tiszteletet sem adják meg a Creative Commons alkotásoknak és szerzőiknek, ami előfeltétele lenne az így megosztott képek jogszerű felhasználásának.

A csalás
A 23 éves francia Romain Eloy egyszerűen letöltötte Collins képét, PhotoShopban átalakította (egyébként egész ügyesen) az óriás leopárd lepke sötét foltjait, hogy az állat foltos helyett kockás legyen és így benevezte a BMW Mini sakktábla-mintás fotópályázatára. Majd nyert vele egy MacBook Pro laptopot.
Bár mindegyik Creative Commons licenc megkövetelné a felhasznált kép alkotójának feltüntetését, Eloy említést sem tesz a pályázati anyagában róla, hogy Collins képét használta, ahogy természetesen az sem szerepel sehol, hogy a képet nem eredeti formájában nevezte, hanem ő alakította át.

A kiíró döntése
A pályázat szervezői eredetileg nem agyaltak sokat a probléma megoldásán. Ugyan a kiírásban az szerepel, hogy “A pályázati anyagnak 100% eredeti munkának kell lennie”, sem más képének eltulajdonítását, sem a fotó manipulálás tényét nem érzik elég súlyosnak, hogy az eredményen változtassanak. Legalábbis a második helyezettet több hónapig tartó érdeklődése nyomán erről tájékoztatták.
Úgy nézett ki, hogy a nyeremény laptop maradhat a csalónál. Álláspontjukat a szervezők azzal a jogilag minimum vitatható, de inkább nyilvánvalóan téves érveléssel védték, hogy a kerek foltok szögletesre retusálásával Eloy elegendő mértékben módosította a képet, hogy azzal saját műve jöjjön létre. Szerintük így nem történt szerzői jogsértés, ezért a pályázat eredményén és a díjak elosztásán ezért nem változtatnak. Arról pedig egy szót sem ejtettek, hogy szerintük hogy minősülhet egy ilyen eleve lopott, majd retusált kép 100%-ban eredeti munkának.
(Persze saját szabályait a kiíró maga dönti el, hogy milyen mértékben tartja be, de a szerzői jog nem ilyen képlékeny. Valójában a kép módosításához ugyanúgy a szerző engedélye lenne szükséges és ugyanúgy fel kéne tüntetni az eredeti kép készítőjét.)

A szerző csalódottsága
Collins érthető módon elégedetlen volt a kialakult helyzettel. Mint a PetaPixelnek nyilatkozik: “Mikor Creative Commons licenc alatt töltöm fel a képeimet az Internetre, azt azért teszem, hogy segítsem a diákok, tudósok és non-profit szervezetek munkáját. Részletgazdag képeket teszek számukra elérhetővé, amiket posztereken, weboldalakon és tudományos dokumentumokban használhatnak.
Sosem állt szándékomban egy csaló tolvajt segíteni benne, hogy megnyerjen egy MacBook Pro laptopot egy olyan cég pályázatán, amelyik szemet huny egy ilyen csalás felett.”

CheckeredDoors MiniContest winner photoAbdulCader Csalással nyert pályázaton MacBook Pro t és úgy volt, megtarthatja   de mégsem, mert nyert a józan ész

Másodikból lett első – Fotó: Abdul Cader

A végső döntés
A PetaPixel és a PopPhoto is hozzáteszi, remélik, hogy az ügy média visszhangja talán képes jobb belátásra bírni a céget. Erre nem látszott sok esély, hiszen a cég hónapokig húzta az ügy rendezését és még csak érdemi válaszra sem méltatták az őket reménykedve zaklató második helyezettet. Egy-két nappal a történet publikálása után azonban a pályázat szervezői mégis közzé tették, hogy Eloy első díját visszavonják és a győztesnek kikiáltott pályaművet kizárják a versenyből, az első díjat pedig Abdul Cader, hong kongi fotós korábban második helyezett képe kapja – ezzel pedig a korábban neki ítélt iPad helyett a francia csaló MacBook Pro-ját kapja nyereményként.

Bár a történet így happy enddel zárul, szerintem fontos problémákra hívja fel a figyelmet. Amellett, hogy érdemes nagyon odafigyelni, hogy milyen pályázatokra nevezel, fontos tanulság a Creative Commons licenc használatával kapcsolatban, hogy bármilyen jó is a szándék mögötte, ha nem korrekt módon használják az általa biztosított lehetőségeket, akkor jobb kerülni a használatát.

Te mit gondolsz Collins döntéséről, hogy Creative Commons licencet használ és hogy értékeled Eloy pályázati győzelmét illetve a szervezők hezitálását?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Jogi ámokfutásba kezdett és mellélőtt a GoPro gyártója?

2013. március 22. péntek

GoPro DMCAtakedown censorship Jogi ámokfutásba kezdett és mellélőtt a GoPro gyártója?A GoPro akciókamerák eddig elég népszerű gyártója szerzőjogi lépéseket kezdett foganatosítani. A gond nem is magával a szándékkal lenne, hanem hogy rosszul csinálták, amiből könnyen kommunikációs katasztrófa le(het?)ett.

A GoPro akció kamerái világszerte nagyon népszerűek, bár akadnak akik szerint túl vannak hájpolva és valójában inkább marketingben erős a cég, mint funkciókban vagy minőségben. A cég körüli legújabb eset ezt a feltevést legalább részben cáfolni tűnik. Legalábbis mintha a kommunikációs szakembereik már nem végeznének olyan jó munkát.

Egy érthetetlen reklamáció
Mint az Fstoppers és a PetaPixel is megírta, pár napja a GoPro kamerákat gyártó Woodman Labs hivatalos felszólítást küldött a Hero3 kamerájukat tesztelő DigitalRevnek egy internet szolgáltatónak, aki a DigitalRev oldalát üzemelteti. A felszólításban bizonyos, a GoPro márkanévhez kapcsolódó képek eltávolítására vonatkozó utasítás áll. Mivel a cég az úgynevezett DMCA tartalomeltávolítási eljárást választotta, a helyzeten nem nagyon van mit vitatkozni, a tartalmat el kell távolítani.

A szerkesztőségben értetlenül álltak a helyzet előtt, ami a gyártó szerzői jogait sértő tartalom eltávolításra szólította fel őket szolgáltatójukat. A lap szerint ők semmilyen módon nem sértik a cég szerzői jogait, és semmilyen jogsértést nem követtek el. Sőt ezeddig semmilyen magyarázatot sem kaptak, hogy egyáltalán mit tartanak sértőnek. Készséggel engedelmeskedtek azonban a felszólításnak, és törölték az oldalról nemrég készült tesztjüket, ami a GoPro és a konkurens Sony egyik modelljét hasonlította össze. A helyzet ironiája, hogy a teszt ráadásul pont a GoProt hozta ki jobbnak (szemben a FotoKlikk tesztjével), ezért is érthetetlen miért zavarná ez az amerikai gyártót.

A magyarázat
Mikor az ügyet a szaksajtó felkapta, a GoPro gyártó brand managere válaszolt. Levele szerint valójában nem szerzőjogi problémájuk volt, és nem is a tesztet kifogásolták. Mint utólagos indoklásában szerepel, a DigitalRev webáruházat is működtet, és nem hivatalos GoPro viszonteladó (amitől még árulhatnák a termékeiket), viszont bizonyos vizuális elemeket nem használhatnak, mert azok csak a hivatalos GoPro viszonteladóknak van fenntartva, és ha mások használnák, az megtévesztő lehet a vásárlók számára.

A DigitalRev szerint ez egyértelmű támadás az amerikai cég részéről, amiben egészen más (szerzőjogi) eszközökkel akarják szabotálni őket üzleti érdekellentétük miatt. Szerintük ezzel a gyártó visszaél anyagi fölényével, mert tudják, hogy az ilyen kis cégeknek, mint ők, nincs kapacitása jogi lépéseket foganatosítani a támadás miatt őket ért veszteségekért. Ugyanakkor szerintük ez remek példája, hogy nagy cégek hogyan tudnak üzleti ellenfeleket jogilag támadni.

Szerintem
A cég érvelése így már érthetőnek, sőt akár elfogadhatónak is tűnik. Azt viszont nem értem, hogy miért nem azt kommunikálták már elsőre is, amit mondani akartak. Mégkevésbé érthető, hogy miért egy igen erős (és erőszakos) módszerhez nyúltak, ami ráadásul nem is ilyen esetek megoldására szolgál.
A cég igazi problémája most inkább az lesz, hogy a helyzet még a magyarázat után sem mindenki számára közérthető/elfogadható. Sokan pedig már eleve csak a történet első feléről értesültek. Ezzel pedig sokaknál (köztük potenciális vásárlók is) bekerült az ellenzett márkák skatuályájába. Több kommentelő például úgy nyilatkozott, ezek után már csak elvből sem venné meg a termékeiket. Persze kérdéses, hogy mennyi ebből a szájhősködés. Minden esetre használni biztos nem használ a töténet a GoPro hírnevének.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

A háború mintha számítógépes játék lenne – benézte a dán tévé is

2013. március 12. kedd

DanishTV2 AssasinsCreed picture A háború mintha számítógépes játék lenne   benézte a dán tévé isSzámítógépes játékból származó grafikát használtak szíriai háttérnek egy dán hírműsorban. A kellemetlen helyzetben nem tehettek mást, mint bocsánatot kértek.

Mint a Huffington Post és a Daily Mail után az Ipon megírta, nem az első és utolsó eset, hogy tévések melléfogtak a neten talált anyagokkal. Legutóbb a dán tévések bakiztak hatalmasat egy “talált” kép felhasználásával. A hírműsorok készítésének felelőse szerint ez jó emlékeztető, hogy milyen fontos ellenőrizni a képek forrását – szerintem arra is, hogy nem érdemes hírgyáraknak lopkodni. Na meg ott van még a forrásmegjelölés állandó problémája is, amiről szintén előszeretettel feledkeznek meg főleg a tévések. Pedig a szerzőjogi törvények őket ugyanúgy kötik.

Az Origo fotórovata saját blogján úgy kommentálja a hírt: “A forrásellenőrzés fontos, értem? [...] A Google képkereső nem sajtófotóügynökség, értem?”

Ha értesz dánul, akkor alább megnézheted az érintett hírműsort is:

IFRAME Embed for Youtube

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!