‘e-book’ címkével ellátott bejegyzések

Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

2011. november 29. kedd
SteveJobs book premiere 1111280366dVA Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

Steve Jobs könyvbemutató galéria a képre kattintva

Hétfő este több tucat érdekldő gyűlt össze, hogy elsök között vehessék meg a Steve Jobs életét bemutató kötetet. A szerencsések még Jobs emlékbélyeget is nyerhettek, és bepillanthattak a könyv készítésének kulisszatitkaiba.

Magáról a tényleges gyártásról, vagyis a nyomdai munkálatokról Handras tett közzé pár képet a blogján még a hivatalos bemutató rendezvény előtt. A könyv kiadójával rokon HVG pedig Stiller Ákos egy képével tudósított az eseményről. A szifon.com viszont élőben közvetítette azt, és Facebook oldalukra feltöltötték a bemutatón készült fotóikat is, igaz beígért összefoglalójuk eddig nem jelent meg.

SteveJobs book premiere 1111280340dVA Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

Steve Jobs könyvbemutató galéria a képre kattintva

Részletek a könyv hátteréről
Bár a könyvről az eseményen elhangzott érdekességeket (mint a Disney cég Mickey egeres céges levélpapírra nyomtatott szerződéséről) Handras már korábban mesélt a blogján, azért akit nagyon érdekel a téma, annak érdemes lehet meghallgatni a premieren zajlott beszélgetés felvételét. A felvezető és a játék egy részét levágtam, azon kívül csak Steve Jobs stanfordi beszéde és néhány másik videó hiányzik, amik hangfelvételen úgysem érvényesülnének olyan jól. A beszélgetésről egyébként valaki videófelvételt is készített, de mivel más nem nagyon történt, mint négy ember ült a közönséggel szemben és ők beszéltek, ennek egyébként se sok értelmét látnám videóban – kb mint a képesített rádió kabarénak.

Elektronikus kiadás
Handras egy blog kommentben említi, hogy várhatóan lesz e-book változata is a könyvnek, erről azonban még hivatalos információt ő sem tud. Sokan szívesen olvasnák a vaskos papír kötet helyett inkább iPaden, vagy egyéb arra alkalmas eszközön.

Te el fogod olvasni a könyvet?

Steve Jobs book premiere in Budapest - Images by Attila Volgyi

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Előbb átalakult, majd megszűnt egy lap

2011. január 27. csütörtök

MagyarGyermek IndexMemo MagyarMemo fejlec Előbb átalakult, majd megszűnt egy lapValójában még egy hónapot sem élt meg, és már bőven tavaly elbukott. Csak kinek jutottt eszébe az ünnepek előtt-alatt ezzel foglalkozni, és hiányolni? Na pontosan ezért nem lett belőle semmi: nem volt rá igény.
Az egyébként érdekes Index Memo kezdeményezés második nekifutásra is igazolta, hogy a web világában nincs szükség PDF-ben letölthető webes lapra. Más – esetleg e-book olvasó kompatibilisebb – formátummal meg nem is próbálkoztak…

Az újabb megszűnést egy kicsit talán sértett hangvégelű írásban tették közzé október ötödikén, az utolsó Magyar Memo megjelenésekor, igaz ezt kicsit átalakulva még pár másik heti kiadás követte. Végül december 12-én jelent meg az utolsó frissítés. Azóta már teljesen lemondtak ról.
A búcsút – ami az érdeklődés hiánya miatt főleg a készítőknek lehetett nehéz – úgy próbálták oldottabbá tenni, hogy a napi Magyar Memo végleges megszűnése előtt még egy kicsit mutálták a lap megjelenését, kisebb nagyobb mértékben a gyerekekre szabták hangvételét, és hetente jelentkeztek Magyar Gyermek néven.
Végül megszűnt a frissülés – vagy csak teljességgel rendszertelenné vált. Ki tudja, még visszaköszön-e egy-egy ünnepnap, vagy valamilyen viccesebb ötlet kapcsán. Netán akkor, ha az Indexnél rájönnek, hogy az új Kindle képes PDF-et is megjeleníteni – ki tudja. Bár már az eredeti bejelentéskor is volt, aki javasolta – nem csak az írásom kommentjei közt, de az Indexen is – hogy talán érdemesebb lenne valamilyen e-book formátumban publikálni, amit az erre kitalált olvasók (és megfelelő programokkal minden okostelefon és tablet is) képesek olvasni. Akkor talán tényleg nagyobb sikere lett volna.
Az minden esetre biztos, hogy az év végi nagy összefoglaló lehetőségét kihagyták. Talán nem is baj. Ahogy a nap végén, vagy másnap reggel, úgy elég valószínű, hogy a hét vagy az év végén sem kíváncsi már senki a korábbi hírek válogatott összefoglalójára. Pláne nem ugyanabból az egy lapból, mert a lapszemlének még akár értelme is lehetne ilyesmi formában.

Az utolsó Magyar Memo és a legutolsó Magyar Gyermek, valamint az ezeket megelőző lapszámok még letölthetők a kezdeményezés oldaláról. Majd meglátjuk, hogy Új Péterék pár év múlva újra előállnak-e az ötlettel, netán a Flipboardtól kölcsönöznek néhány ötletet, és kitalálnak a tördelésre valamilyen automatizálást. Vagy belenyugszanak, hogy a digitális korban ez a megoldás nem az igazi?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Mire jó az iPad?

2010. szeptember 20. hétfő

iPad 20100127 Mire jó az iPad?Sokan kérdezik, milyen az iPad használata a gyakorlatban. Nos mit mondhatnék? Korábban már megírtam az elôzetes véleményem arról is, mire lesz jó a hétköznapokban, és arról is, miért nem lesz jó fotós segédeszköznek – annak ellenére, hogy megjelent hozzá a Camera Connection Kit. Lényegében mind beigazolódott az elmúlt hónapok tartós tesztjei során.

Mire használom?
Mióta megvan az iPad, egyre ritkábban kapcsolom be a MacBookomat. Levelezésre, weboldalak böngészésére, Facebook és Twitter használatára kényelmesebb, mint egy asztali számítógép. Szinte bármit el tudok intézni, anélkül hogy laptopot vagy egyéb számítógépet kéne elővennem.

Persze ugyanerre az iPhone is képes, de annak sokkal kisebb a képernyôje. Bár ez korábban sosem zavart, de mióta az iPad megvan, az iPhone már kényelmetlenül kicsinek tûnik néha. Viszont az iPhone vitathatatlan elônye az iPaddel szemben, hogy zsebre lehet vágni. Használati értékben kényelmesebb a nagyobb méret. Ugyanakkor hurcolni, és mondjuk egy buszon elôvenni sokkal kevésbé szoktam, mint az iPhone-t (igaz, azt is azért lopták el tôlem, mert elôvettem az éjszakai buszon).

Állítólag már készülnek titokban a mostaninál kisebb, 7″ iPadek. Viszont az pont azt venné el, amit a mostani iPad nyújt: a nagy képernyôt. Cserébe pedig limitáltan nyújtana csak nagyobb mobilitást, hiszen zsebre vágni még mindig az iPhone méretű készülék az ideális. No meg arra ott az iPhone és a nemrég megjelent új iPod Touch.

Verhetetlen digitális fotóalbum
Mint nemrég már megírtam, az iPad verhetetlen eszköz képek nézegetésére, és mutogatására. Meglehetősen alap funkció, de pl a Kindle és egyéb e-book olvasók pont ebben nagyon gyengék.

Napfényben biztos jobban olvasható az e-papír kijelzős megoldás. Viszont teszteltem az iPadet verőfényes napsütésben. Olvasásra alkalmas, ha nem pont úgy tartjuk, hogy a képernyő felületről a szemünkbe tükröződjön a Nap, akkor nem annyira zavaró.

Játékra is jó
Sokan dícsérik az iPad játék képességeit. Állítólag az Apple már veri a játék piacon a Nintendot. Én nem nagyon játszom. Sem az iPaden, sem számítógépen, sem máshogy. Egy pár ingyenes játékot letöltöttem kipróbálásra, no meg hogy ha valaki nagyon kíváncsi rá, annak meg lehessen mutatni. A készülék mozgatásával való játék vezérlés tényleg érdekes, de engem akkor sem hoz lázba.

Helikopter
Mint Handras bemutatta blogján, már helikoptert irányítani is lehet vele. Az is biztos, hogy jó móka lehet, de – ahogy az iPhone nélküli RC helikopter modellezés is – igen költséges időtöltés.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Idén robbant az e-book piac

2009. december 28. hétfő

amazon kindle reader books Idén robbant az e book piacDecember elején jelentették be, hogy a T-Home és T-Mobile Kindle e-book olvasókat kezd értékesíteni, és már érkeznek a hírek arról is, hogy a Kindle olvasó gazdája, az Amazon idén több e-bookot adott el, mint papír alapú könyvet. Persze már régóta látszik, hogy ebbe az irányba tart a Gutenberg-galaxis, és aligha okoz ez igazán komoly meglepetést bárkinek. Talán csak az, hogy ennyire közel állunk – valójában benne élünk – a sci-fi valóra válásához.

Úgy fest, hogy a papírmentes iroda hívei (mint én is) örülhetnek, és a világ kezdi egyre inkább elfogadni ezeket a digitális megoldásokat a tömeges erdő pusztítás alternatívájaként. 2010 pedig már szinte biztos, hogy az ilyen eszközök robbanás szerű terjedéséről fog szólni, ahogyan az a Tablet lapok kapcsán már korábban is szóba került, illetve, ahogy egyre több spekuláció emlegeti, hogy az iPhone után az Apple elő fog állni egy nagyobb formátumú szerkezettel, és az eszköz mellé a nyomtatott sajtó alternatívájaként kezelhető üzleti modellel is.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ingyen! A radikális árképzés jövője

2009. november 30. hétfő
Chris Anderson Free cover Ingyen! A radikális árképzés jövője

Chris Anderson: Free

A HVG könyvek kínálatában megjelent Chris Anderson amerikai író Ingyen! A radikális árképzés jövője című könyve. Bár a magyar változat címlapján még az angol változatnál is nagyobb betűkkel szerepe, hogy INGYEN, a könyvesboltból csak elég borsos árat (kedvezmények mértékétől függően 3-4000 Ft) megfizetve vihetjük magunkkal. A szerző alaposan feldolgozza az ingyenes árazás gyakorlatát, hogy történelmi korok óta milyen módokon, és mennyi formában lelhető fel körülöttünk az ingyenesség. Saját könyvének borítóján azonban csak némileg megtévesztő reklámként szerepel az ingyen szó csupa nagy betűvel, pedig az ingyenességnek erről a megtévesztő formájáról nem is ejt sok szót a szerző.

Először a Médiablog cikkében találkoztam a könyv említésével, és az ott írtak annyira felkeltették az érdeklődésemet, hogy letöltöttem meghallgatni a Wired által felkínált angol nyelvű ingyenes hangos könyv változatot, amit nem is bántam meg. Nagyon érdekes gondolatok vannak benne. Jól összeszedett mű, bár nem tekinthető az igazság egyetlen forrásának.
Ahogyan arra a Newyorker hasábjain Malcolm Gladwell: Eladáshoz árazva című írása is rávilágít, Anderson alaptézise, hogy “az Információ (ingyenes) szabadságot akar, mint ahogy a víz lefelé akar folyni a hegyről” de Galdwell recenziója szembesíteni próbálja azzal, hogy (ahogyan az ember) az információ sem kaphat meg mindent, amit akar. A információ sem lehet bármi áron ingyenes, és erre mi sem lehet jobb példa, mint maga a könyv – és annak ára.

A könyv egyébként nagyon sok érdekes gondolatot felvet az ingyenesség mentén, köztük a legkézenfekvőbb dolgokat, mint hogy a Google is az ingyenes szolgáltatásokból gazdagodik évente dollár milliókkal-milliárdokkal. A számos példa túl azon, hogy pár érdekes – és talán sikerre is esélyes -ötletet ihlethet nagyra törő vállalkozásoknak, magában hordja azt a közös tulajdonságot is, hogy nem jöhetnek be mindenkinek. A Google példával élve – de említhetném a könyv szinte bármelyik üzleti modelljét is – a Google nagyot robbantott a kereső piacon, vezető a videómegosztó portálok közt, és még számos ilyen elsőséget bezsebelt, ami szépen hoz a konyhára. De nem fejleszthet mindenki kereső portált, és ingyenes levelező rendszert, és nem fog mindenki világszintű piacvezetővé, sőt gazdaggá válni sem. Mert ezek a módszerek csak kis számban – többnyire az adott terület úttörőinek – jönnek be. Jobb esetben alul maradnak, rosszabb esetben kölcsönösen teszi tönkre mindenki mindenki más üzletét. Hiszen ha mindenki magának építi fel (csak a példa kedvéért) a Google szolgáltatásait, akkor mindenki a sajátját használja, vagy legfeljebb a közvetlen környezetéből valaki másét, és nem mindenki ugyanazt az egyet teszi piacvezetővé, hanem épp ellenkezőleg, mindenkinek lesz, ezzel megölve a termék vagy szolgáltatás piacképességét.
Persze kereső és ingyenes levelező rendszer fejlesztéssel nem is próbálkozik mindenki úton-útfélen. Sokkal gyakoribb (ellen) példa az online sajtó. A nyomtatott sajtó halálát vizionálva gomba mód szaporodnak a hírportálok. Szinte napi szinten születnek újak, de épp úgy napi szinten szűnnek is meg. Többnyire ugyan úgy finanszírozási problémák miatt, mint a papír újságok. Mert hírportált indítani viszonylag egyszerű, és akadály mentes. A folyamatos üzemeltetés, fenntartás, tartalom szolgáltatás már sokkal nehézkesebb, és sokkal több forrást igényel. Az ingyenes tartalomszolgáltatás viszonylag könnyen népszerűsíthető, de a köztudatba bevezetése idő, energia, és végső soron pénz kérdése. És hiába látogatják is sokan, ha senki nem fizet a szolgáltatásért, akkor valami másból kell a költségeket kitermelni. Ingyenes tartalom magában nem termel bevételt. A hirdetési bevételek viszont nem jönnek olyan könnyen, mint sokan gondolják….és minél többen csinálnak újabb és újabb hírportálokat, annál zavarosabb a piac, több hirdetési felület tulajdonosai kénytelenek osztozni a zsúfoltság miatt is egyre jobban elbizonytalanodó hirdetőkön….akik szintén hajlamosak elolvasni egy ilyen könyvet, és azt hinni, hogy a hirdetés is ingyen van…

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!