Történészek, újságírók és egyéb szakértők csoportja vitatja Robert Capa történeteinek igazságtartalmát. A legendás életműben nagyon sok mindent megkérdőjeleznek, de vajon kiderülhet-e az igazság 76 év távlatából és számít-e egyáltalán, hogy az esetleg kiábrándító igazságot ismerjük, vagy egy lelkesítő hazugságot ünneplünk?
A Normandiában elsőként partraszálló fotós, akinek a képei annak ellenére (vagy talán pont azért) máig legendásak, hogy nagy részük megsemmisült és a megmaradtak is megrongálódtak. Olvasd el, hogyan emlékszik vissza a leghíresebb háború fotós, hogy milyen volt a partraszállás.
1944. június 6-án volt a Normandiai partraszállás. Mivel nem csak Robert Capa nevéhez fűződik a történelmi hadművelet, talán nem árt mások fotóit is emlegetni időnként. Főleg mivel Capa életművét egyre többen kritizálják és annak hitelességét megkérdőjelezik. Az viszont kár, hogy a képeket készítő háború fotósok neveit sok esetben nem ismerjük.
Ma ünneplik világszerte, de különösképpen a legszorosabban érintett országokban, Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban, és Kanadában a D-Napi partraszállás évfordulóját.
Egy könyv, amit minden fotósnak kötelező olvasni, de úgy gondolom, hogy mindenki másnak is érdemes. Különösen, ha érdekli a fotózás, a sajtó, a háború, a történelem, és szereti az olvasmányos, humoros történeteket vagy netán ezek mindegyike igaz.
A hír oldalak és híradók jobbára egymást, meg hírügynökségeket idézve tényszerűen közlik, hogy az állam vett a Nemzeti Múzeumnak egy csomó Robert Capa képet (Napi Gazdaság/Hírsarok, Népszava, MTV híradó, HírTV, FigyelőNet, Index). A fotós oldalak többsége meg még ennyit sem közöl. Élik mindennapjaikat és újabb digitális csodákról számolnak be, elszaladva a régmúlt rendkívüli értékei mellett…