Vajon mennyit csúsztatott Robert Capa?

Történészek, újságírók és egyéb szakértők csoportja vitatja Robert Capa történeteinek igazság tartalmát.
A legendás életműben nagyon sok mindent megkérdőjeleznek, de vajon kiderülhet-e az igazság 76 év távlatából és számít-e egyáltalán, hogy az esetleg kiábrándító igazságot ismerjük, vagy egy lelkesítő hazugságot ünnepelünk?

Capa személyes beszámolója a partraszállásról
Részletekért katt a képre!

Messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a mondás és Friedman Endre elég messziről érkezett, mire Robert Capa lett belőle. Ezt az első(?) hazugságát elég régóta ismeri a világ. Miután befutott, már nem titkolta, hogy miért váltott nevet.
A híres amerikai fotósnak szerepében tetszelegve sokkal jobb eséllyel tudta eladni a képeit az akkor még a világháború előtt álló Németországban, mint kelet-középeurópai menekültként, ami valójában volt (és amit erős akcentusa miatt titkolnia is nehéz volt). A hírnévépítés azonban távolról sem állt meg ennél az első hazugságánál és egyre inkább úgy fest, hogy nem csupán egy-két apróbb csúsztatás került a maga körül kialakított legendába.

Mi nem stimmel Capa sztorijában?
-Nem az első hullámmal ért partot, hanem órákkal később
-Nem voltak súlyos harcok azon a partszakaszon
-Nem voltak hullák a vízben, mert alig voltak veszteségek
-Nem valószínű, hogy csak ijedtségből fordult vissza a partról
-Valószínűleg direkt sietett vissza, hogy elsőként adja le képeit
-Esélyes, hogy a hajóról is csak véletlenül szállt le
-Nagyjából 15-20 percet tölthetett a parton
-Nincs bizonyíték, hogy készült az ismert 11 fotón kívül képe
-A filmszárító nem semmisíthette meg a képeket
-A képek elmosódása a fotós döntése/hibája
-Valószínűbb, hogy Capa üres tekercseket küldött
-Valószínűleg nem tévedésből történt
-Capa semmilyen jegyzetet nem mellékelt a képekhez
-A hivatalos képaláírásokat a Life szerkesztői írták, nem hiteles
-A katonák nem fedezéknek használják az akadályokat, hanem elbontják őket

Azt maga Capa is elismeri fordulatos és szórakoztató önéletrajzi ihletésű regénye bevezetőjében, hogy az mindössze többé-kevésbé van kapcsolatban a valósággal. Csakhogy a világ zöme, így az életrajzírója is jobbára az ott leírtakat tekintik, ha nem is teljes igazságnak, de jobbára irányadónak. Közben pedig egyáltalán nem tudni, hogy saját szavaival élve mennyire is “oldalazott el” a valóság mellett, miközben kalandjairól írt hősregényt.

Partraszállás nem csak Capa képein
Részletekért katt a képre!
Fotó: US National Archives

Ráadásul nem csak a fikciós életrajzi regény esetében ferdített, hanem valószínűleg a Life magazin hasábjain megjelent tudósításokban is. Ez pedig már sajtóetikai kérdéseket is felvet. Sőt, ha Capát érdemtelenül, kiszínezett, megmásított történetei miatt ünnepli tovább az egész világ, az a háborúból hitelesen, korrektül tájékoztató fotósok szembeköpése is. Hiszen Capa lett a fotós legenda, akit mindenki ismer. Róla nevezték el az egyik legrangosabb szakmai díjat, a második világháborút talán sokkal hitelesebben végigfotozó többi fotóst pedig nem is nagyon emlegetik rajta kívül. Pedig könnyen lehet, hogy Capánál több, akár jobb és talán hitelesebb képeket is készítettek, nála jóval kevesebb sztárolással és csinnadrattával, ami miatt rájuk és a képeikre kevésbé emlékszik most a világ.

Mivel a bevezető már így is hosszúra nyúlt és most kellő mélységben úgysem tudnám feldolgozni a Capáról megjelent tanulmányt, csak egy linkgyűjteménnyel szolgálok, ahol megismerhetitek, mire jutottak Capa képeivel és történeteivel a kutatók.

Mi igaz Capa sztorijából?
-Tényleg partraszállt Normandiában
-Képei ott készültek, ahol állítja
-Voltak harcok, de nem olyan súlyosak, mint máshol
-Hamar visszafordult a partról, mint állítja is
-Tényleg pánikba eshetett
-Valószínűleg direkt sietett vissza, hogy elsőként adja le képeit
-Nagyjából 15-20 percet tölthetett a parton
-Tényleg ő készítette az ismert 11 képet
-Nincs több fotója a partraszállásról az ismert 11 fotón kívül
-Képei a fotós hibájából vagy szándékosan homályosak
-Képei hatásosak, drámai erejűek
-Képei nem beállítottak, nem megrendezettek
-Képei elsők között jelentek meg a lapokban

Az A. D. Coleman vezette kutatásról igencsak megoszlanak a vélemények. A többség nem is veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa akár csak a magyar sajtóban is megjelent zanzásított változatokat, amiket az Magyar Narancs, Printscreen, Index és 444 is lehozott. Nemhogy a megállapításaikat jóval részletesebben felsorakoztató angolul megjelent elemzéseket akár a PetaPixelen, Medium.com-on vagy a kutató saját blogján (mindegyik oldalon ő maga, a kutatást vezető A. D. Coleman írta a cikkeket). Hiszen ezek mind TLDR (túl hosszú elolvasni).

Emlékezzünk a haditudósító áldozatokra
Részletekért katt a képre!
Fotó: Patrick Baz/AFP

Van, aki azzal a felkiáltással legyint a kutatásra, hogy “Eddig is tudtuk róla, hogy nagy hantás, nincs ebben semmi újdonság.” Más azzal bagatellizálja, hogy “Jó, jó, hát nem stimmelnek részletek, de a képek szépek, már annyi háborút túlélni sem kis dolog és mégis csak magyar volt.” Megint mások pedig azt a következtetést vonják le, hogy “végülis ott volt, fényképezett, a képek valódiak, az van rajtuk, ami ott történt, a többi körülmény meg kit érdekel?”. Van, aki egy legenda lerombolásának szándékát látja az egész mögött és komolytalannak tekinti az egész kutatást. Ők irigységet látnak benne és bele is kötnek a kutatás minden vélt vagy valós hiányzó, pontatlan, vagy tisztázatlan részletébe. Mentségeket, magyarázatokat keresnek, hogy miért tévedhetnek a kutatók, illetve miért nem kell őket komolyan venni.
A másik véglet képviselői pedig teljesen leírják miatta Capát és a képeit. Sőt már olyan kommenttel is találkoztam, hogy “csak egy vászon előtt készített hamis képeket”, ami azért még a kutatók megállapításai szerint is túlzás. Az igazság vélhetően valahol félúton van, de hogy pontosan hol és milyen súlyt is érdemel?

Mindenképp érdemes elolvasni a tanulmányt és megismerni annak állításait, hogy véleményt tudjunk alkotni róla.

Ti mit gondoltok ezek fényében Capa munkásságáról? Mondjátok el a blog Facebook oldalán!

Magyar cikkek:

Angol cikkek: