Marslakók a Magyar Televízión
Hétvégén egymás után leadják az új Marslakók sorozat eddig vetített epizódjait az m2-n. Aki még nem látta, most pótolhatja, aki pedig arra vágyik, újra megnézheti, ha nem tud vele betelni.
Hétvégén egymás után leadják az új Marslakók sorozat eddig vetített epizódjait az m2-n. Aki még nem látta, most pótolhatja, aki pedig arra vágyik, újra megnézheti, ha nem tud vele betelni.
Nem először (és nem is egyedül) korholom a BKF szakmai rátermettségét, de úgy látom újra és újra okot adnak rá. Az intézmény kommunikációját nehéz nem kritizálni. A tény, hogy nekik nem csak művelni, de oktatni is kéne a kommunikációt – esetleg a kreativitást is – és hogy előbbi a főiskola nevében is szerepel csak súlyosbítja a helyzetet, és méginkább ösztönzi a kritikákat.
Konstruktívnak szánt szakmai kritika a hivatalos fotósokról, akik nem veszik észre, hogy gyakran útban vannak – ha nem jó helyen állnak, akkor azokra is vonatkozik, akiknek üveges az apja.
Tegnap ilyenkor még úgy gondoltam, lóverseny képekről írok majd a Vágta képeimmel illusztrálva. Aztán a szervezők kényelmes tempójú nemtörődömsége megakadályozta, hogy fotózhassak, és végül egy lóbaleset borította fel eredeti terveimet. Jöjjön hát felületes kommunikáció elemzés egy félresikerült rendezvényről.
A múlt hétvégén rendezték a 2011-es Miss Poledance Hungaryt, a magyar rúdtánc bajnokságot. A sportág nem mindennapi ügyességet, akrobatikus képességeket és erőnlétet igénylő műfaj. Nem csodálom, hogy annak képviselői néhány sportszövetség aktív támogatásával szeretnék sportágként elfogadtatni azt. Mint mondják, a rúdtánc és a pole fitness már nem az a kétes, buja műfaj, aminek történelmi múltja miatt sokan hiszik. Mindenki asszociációja ledér nőkkel és félhomályos lokálokkal hozza kapcsolatba, pedig ez egy komoly sportág lett.
Ha már egy éve ugyanebben a témában reklamáltam, akkor idén mindenképp dícsérnem kell a Kajak-kenu vb sajtóközpontját. Gyors és ingyenes Internet. Ki hinné, hogy ez ma kérdés lehet, és mégis foglalkozni kell vele.
A rendvédelmi dolgozók tegnap megrendezett tüntetése hivatalosan Bohóc Forradalom 2011 néven szerepel a sajtóban. A politikai hátteret nem feszegetem, az alább linkelt galériákat közlő lapokból nyilván mindenki ismerheti a történet hátterét, ha akarja. Ha meg nem, akkor úgyis mindegy. Fantáziadús elgondolás, ötletes replika a kormányzati “lebohócozásra”, de a kivitel szerintem nem túl látványos, és a célt ki tudja mennyire szolgálja. Fotósként nekem pedig az a legfőbb gondom vele, hogy szinte teljesen fényképezhetetlen volt.
Van 1-2 kereskedelmi rádió, ahol nem a hírekre fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Nincs is ezzel gond, a zenélésből élnek. Én is a zene miatt hallgatom őket, nem azért, hogy általuk legyek jól informált, arra vannak más csatornák. De ha már konzerv hírekkel operálnak valahol, legalább arra ügyelnének, hogy a konzervük ne romoljon meg magától a szükségesnél előbb.
Vajon mi értelme ferdén fotózni az előttünk álló fotósok hátát, és ezt még egy galériába is feltenni?
Korábban már megemlékeztem az online sajtóra egyébként elég jellemzőnek tűnő galéria kényszerről, és annak néha érthetetlen velejáróiról, de most valami újba botlottam. Vagy nem is annyira új?
Elég csúnyán hangzó hímsoviniszta cím, de nem árt néha figyelemfelkeltő címet találni. Ráadásul valaki tényleg így foglalta össze nemrég az F&F márka divatbemutatójának lényegét – és nem is alaptalanul.