Érdemes vigyázni a kalóz programokkal, mert akár sokkal több kárt is okozhatnak nekünk, mint amennyi megtakarítást jelenthetnek. Évek óta szaporodnak a népszerű programok cselesen feltört kalóz változata, amik titokban adatokat lopnak tőlünk, de akár további kártervőket is telepíthetnek a gépünkre.
Annyi mindent írtam már a szerzői jogokról, hogy ennél jobb írást aligha választhattam volna a szezrői jog mai világnapjára. Egy játékfejlesztő cég nem mindennapi társadalmi kísérletbe fogott, ami igazán vicces eredményt hozott.
Úgy tűnik, hogy aki a bőrén érzi a problémát az mindjárt nem olyan elnéző és szabad szellemű a kalózkodással szemben, mint amikor saját cselekedeteire keres mentségeket.
A tolvaj nagyvonalúan párszáz dollárral akarta kiszúrni a fotós szemét egy engedély nélkül felhasznált képért. A szerzői jogi per végén kénytelen volt százsorosát ajánlani ennek a korábban ajánlott összegnek – és tízszeresét annak, amit a fotós eredetileg kért volna.
“Bostoni robbantás (Az első fotók)” címmel jelent meg egy online megvásárolható fotóalbum a tragikus robbantás első hírfotóiból, alig néhány nappal az események után. Jó formán még el sem oszlott az emberéleteket követelő bombatámadás füstfelhője, a világot sokkoló eseményről beszámoló hírfotókból pénzéhes emberek máris pénzért megvásárolható fotóalbumot adtak ki – persze a szerzői jogokkal nem törődve.
Az Internet rohamosan megváltoztatja a világot, főleg ahogyan fogyasztjuk a képeket. Nem csak a hétköznapi olvasók életében, hanem a kiadványok, hírügynökségek és általánosságban a szakma életében is.
Fontos és emlékezetes mozzanata a jelen kori sajtófotó történetének, Adnan Hajj fotó retusálási botránya, melynek nyomán a csalót elbocsátották a Reuters állományából, és minden korábbi fotójától megszabadultak. Így járhat minden fotós, akit csaláson kapnak.