Ismét külföldi munkaút készülődik, de a pontos körvonalai még nem alakultak ki. Nincs leszervezve sem maga az utazás, sem a pontos időpontok, ráadásul több hazai munka függvényében változhatnak mindezek. Így persze szállást foglalni, vagy bármely más részletet pontosan kidolgozni is lehetetlen, az ember pedig úgy érzi, hogy ilyenkor tehetlen. De úgy szép, ha zajlik az élet…
Márciusi bakija utána Hócipő parodikus ÍRásában nevezték az USA jelenlegi elnökét O’blamának. Mint az egy ideje jó hecc téma a nemzetközi sajtónak, és ezt maga is öniróniáva kezeli. Az egyébként vitathatatlanul súgógép-függő Obamát érdekes balesetek szokták érni. Már beiktatásakor is elrontotta előmondott esküje szövegét, és idén Szent Patrik napon felcserélték ő és vendége szövegét, nemrég pedig összetört súgógépe, és ezért zavarodott bele beszédébe.
Áramszünet van. Az egész utcában. Ez okoz némi kellemetlenséget. Pedig nem kéne neki, de mégis megteszi.
Az Index beszámolt róla még június végén, hogy a Gazdaság Verseny Hivatal úgy határozott, hogy a Blikk (és több más lap kiadója a Ringier) nem vásárolhatja meg a Bors napilapot. A döntés oka, hogy ezzel a Ringier kezébe kerülne a bulvár (reklám) piac közel 90%-a, ami nem lenne jó hatással a piaci versenyre. Röviden monopólium születne.
Némi felháborodással hallgattuk egyik kollégámmal a rádióban elhangzó hír fent idézett mondatát. Meglepetést még csak színlelni sem tudtunk, hiszen a magyar sajtóosztályok közt nem ritka ez a jelenség. Én is naponta szembesülök vele, hogy a kapcsolattartó elérhetőségei nem működnek, vagy csak nem szolgáltat információt.
Friss hírként jelent meg tegnap, hogy Automatikus fordítóprogramot indított kísérleti jelleggel a La Tribune című francia gazdasági napilap internetes kiadása, ami a beszámolók szerint hemzseg a tükörfordításból adódó hibáktól. Ebből persze csak az hír, hogy egy online lap fordító programot próbál integrálni kezelőfelületébe – bár ez sem újdonság, hisz vannak már példák erre is. Ahogyan az sem újdonság, hogy az automata fordító programok nehezen küzdenek meg a nyelvtani finomságokkal.
Joggal érhet az a vád, hogy hajlamos vagyok mindenből csak a rosszat kiemelni, és a jót nem nagyon emlegetni. Sajnos van a kritikus szemléletnek egy ilyen kellemetlen mellékhatása. Igaz, hogy én azzal próbálom magam felmenteni ez alól a – vitatlatatlanul jogosan felrótt – hiba alól, hogy építő szándékkal kritizálok. Hogy ez a soraim közt mennyire szokott átjönni az olvasóknak, azt nem tudom, hiszen csak egy egyszerű fotóriporter vagyok, nem szövegmunkás nyelvzsonglőr, még csak nem is média vagy kommunikációs szakember.
Gyakran foglalkoztat a gondolat, hogy mennyi minden történhet egyetlen pillanatban világszerte. Még csak belegondolni is nehéz, hogy több milliárd ember éli az életét a világban, és mindenkivel történik valami az adott pillanatban (sőt minden pillanatban). Még nehezebb felfogni, hogy ezeket a történéseket nemhogy részleteiben, de még felületesen sem tudjuk megismerni, mert egyszerűen képtelen az ember ennyi információt – pláne egyszerre – feldolgozni.
Kereken egy éve jött létre az Apple szoftver boltja, az iPhone és iPod Touch készülékekhez alkalmazásokat árusító App Store. Ez alatt az idő alatt egyre-másra jelentek meg az alkalmazások, és mára több mint 56 ezer alkalmazás érhető el benne. Az üzleti modell nagyban hasonlít az iPod készülékekhez korábban kialakított iTunes Zenebolthoz, ahol a felhasználók zenéket és filmeket vásárolhatnak iPodjaikhoz. A dolog üzleti haszna, hogy az iPhone készülékek csak az iTunes programmal használhatók, és a programok letöltése (akárcsak a zenéké és filmeké) így kézenfekvő és kényelmes.
Nemrég épp a helyesírás és az olvasószerkesztő kapcsolatáról értekeztem, erre most találtam az Indexen egy vonatkozó cikket a helyesírás reformjáról, ami az MTA új nyelvtani reformjait vizsgálgatja, és próbálja új perspektívába helyezni a korrektor és egyéb sajtóban dolgozó szövegmunkások kapcsolatával. Akit csak egy picit is érdekel a téma, érdemes lehet elolvasni, hogy merre is tart a magyar nyelvfejlődés.