2009 január 20-án tett esküt Obama elnök a washingtoni Mall-on összegyűlt hatalmas tömeg előtt. Az USA negyvennegyedik elnökének eskütétele szerencsére nem csak a bakik miatt lett emlékezetes, hanem többek között azért is, mert soha nem dolgoztak még fel elnöki beiktatást ennyi féle módon.
Ezekben a percekben is zajlik a XXVIII. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének munkája a beküldött temérdek fotó értékelésével. Úgy gondoltam, hogy mivel nincs mindenkinek kedve mind a 12 ezer képet végignézni, talán érdemes lehet valamilyen szempont alapján kiemelni néhány figyelemre méltó pályaművet.
Régóta ismerem a Tiszavirágzás szót, de míg élőben nem tapasztaltam meg, elképzelni sem tudtam, hogy milyen csoda is ez valójában.
Meglepő ötlet, hiszen a BKV körül is rengeteg a probléma, előfordulnak sztrájkok is. De még mindig jobbnak tűnnek a megélhetési lehetőségek buszvezetőként, mint fotós munkából.
Elkészült a Vincent Laforet nevével fémjelzett, Vimeo és Canon közös videó pályázatának kiírása. A korábban már publikált nyitó videóhoz elkészült egy új pályázati honlap, ahol megismerhetők a feladat részletei, és az értékes nyeremények is.
Pénteken kezdődik és három napon át tart a XXVIII. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrizése. A péntektől vasárnapig lebonyolításra kerülő 2-3-4-ik fordulóban kb 5000 képet válogat át a zsűri, miután az első, selejtező fordulóban rögtön a nevezések után kirostálták a nem megfelelő képeket.
A héten nyomdába került a Fotós Szem magazin utolsó száma. A próbanyomatok jóváhagyása után pedig megkezdődött a lap nyomtatása, így januárban az újságárusokhoz kerülhet a kiadvány, amivel lezárul a három havonta megjelenő lap három éves történelme.
Véletlenül vettem észre, hogy ma van az Európai nyelvek napja. Nosza, ünnepeljük a sok nyelvű Európát – meg az ebből adódó bábeli zűrzavart.
Ma ismét sztrájkol a BKV, sztrájkolok most én is: nem fényképezem a sztrájkolókat. Pedig elvben akár még egyet is tudnék érteni velük. Csak én olyan érdekes társadalmi csoportba – fotóriporterek – tartozom, ahol nincs mód sztrájkolni. Leginkább azért, mert ha a sajtó sztrájkol, az pont arról szólna, hogy senki nem tudná meg. Annak meg mi értelme lenne?
A megbízók rengeteg dolgot tudnak mondani, amit akkor és ott a munka közben nehéz viccesen felfogni. Utólag viszont jól esik kiereszteni a gőzt és nevetni rajtuk egy jót olyanokkal, akik értik, hogy ez miért vicces.