Ismét a beágyazás engedélyhez kötése és a szerver teszt elvetése mellett döntött egy amerikai bíró. A haldokló jegesmedve videójának beágyazásához is engedély kellett volna a felvétel készítőjétől. Mivel engedély nélkül ágyazták be a videót, megsértették a fotós szerzői jogait.
Megannyi sporteseménynél felvetődik ez a kérdés. Most hétvégén épp a Forma 1 Magyar Nagydíj aktuális, amit korábban nézőként és sportfotósként többször is volt lehetőségem fényképezni. Az aktuális kérdés jogi oldala viszont sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Szokatlan érvelés került elő egy portugál szerzőjogi perben. Ha sikerül érvényt szerezni neki a per során, az elképesztő hatással lehet. A sajtó egésze és akár minden más fotós munkája és megélhetése is veszélybe kerülhet.
Norvégiában kötelező lesz jelezni a reklámokban és influencereknek, hogyha módosított képeket használnak. Talán nem csak a divat és reklám világában, hanem a sajtóban és a politikai kommunikációban is hasznos lenne egy ilyen szabályozás. De azért problémákat is szép számmal felvet. Főleg arról, hogy hol húzódnak a racionális határok.
Röviden nagy változás nincs, csak kis mértékben érinti a fotósokat. A fotók szabályozása java részt változatlan. A jogvédelem nem erősödött, kis mértékben talán inkább gyengült.
Egyikünk sincs nagyon oda a szerződéskötésért. A legtöbb hétköznapi dolgot igyekszünk inkább egymás közt elintézni, “becs’szóra” alapozva. Pedig egy szerződés olykor sok fejfájást meg tud előzni és nem is kell miatta feltétlenül nagy felhajtást csinálni. Persze az is legalább olyan fontos, hogy mielőtt aláírnátok, mindig olvassátok el és értelemezzétek a szerződéseket!
Az oltópontokon kialakult tömegről készült fotókat jogszerűtlenül töröltették a kórházakat őrző katonák. A Helsinki Bizottság most panasztételre hívja fel az érintetteket és jogsegélyt ajánl.
Egyre több szerződésben és pályázati kiírásban is találkozom azzal a teljesen téves megfogalmazással, hogy “a fotós lemond szerzői jogáról”, vagy “átruházza szerzői jogait”. Amikor szóvá teszem, hogy ez jogi nonszensz, akkor pedig értetlenül néznek, mint Ábel, hogy “de miért”? A fotós törvényben rögzített jogait nem csorbíthatja szerződés és nem írhatja felül a jogszabályokat.
Sok más szerzői jogi téma mellett a fotóról másolt festményekről is írtam már a blogon (tulajdonképpen többször is). Most egy újabb csavarral kerüt elő a kérdés: vajon, ha nem festő másolja vászonra a képet, hanem egy tetováló művész varrja emberi bőrbe, akkor vajon létrejön-e olyan új műalkotás, ami miatt nem kellene az eredei kép készítőjének engedélye?
Idén is a szokásos Facebook rémhírrel indult az év. Még mindig nem igaz, hogy a Facebook visszaélhet minden tartalmunkkal, de sajnos még mindig nagyon sokan elhiszik és megosztják újra meg újra. Ezt terjesszétek inkább!