Mielőtt valaki a cím miatt nagyképűnek tartana, nem a saját nagyságom hirdetem. Régóta nézem a nemzetközi hoki képeket, de csak nemrég volt módom testközelből nézni, hogy is fotózik valaki nagyüzemben hoki meccset. Így most a készítésük kulisszatitkait is megoszthatom.

Azt már régóta tudom, hogyan fényképeznek a napilapok, és hírügynökségek fotósai (köztük olykor én is) ilyen-olyan sporteseményeken, a jégkorong viszont ebben (is) különleges. A nemrég Budapesten megrendezett Jégkorong VB során lehetőségem volt nem mindennapi kulisszák mögé bepillantani.
Talán meglepő, hogy a budapesti hoki VB fotózását nem valamelyik sportlap, vagy hírügynökség végezte a legnagyobb technikai rákészüléssel, hanem egy kis magáncég, akik a Jégkorong Szövetség hivatalos fotósaként vannak ott minden fontosabb hokimeccsen (ezekben a percekben éppen Pozsonyban egy másik hoki VB-n). A Rendezvenyfotozas.hu mint nevük is mutatja rendezvényfotózással foglalkozik, ehhez felépített – azt hiszem, hogy Magyarországon ebben egyedülálló – gépparkkal. Ezt az apparátust sikerült a jégkorong fotózáshoz is sikerrel specializálni. Az ötletek közt akad saját, és van ami a komolyabb jégkorong kultúrájú országok fotósaitól ellesett. A technikai megoldások, gyakran egyediek, az eszközök hol gyáriak, hol barkácsoltak, hol gyáriból barkácsoltak.

Bemutatás
A céget alapító Wirth András éveken át kergette maga is a pakkot, de műkedvelő hokisból műkedvelő fotóssá vált, és eleinte társait, majd más mérkőzéseket, egyéb sportágak versenyeit fotózta. Tanuló éveiben egy pár évet eltöltött a Nemzeti Sport fotó rovatánál, és néhány más lapnál, de végül úgy döntött, hogy inkább saját vállalkozást indít. Úgy gondolta, ez megadja a lehetőségeket is, és a szabadságot is. Mint mondja “Nincs főnök, aki letol, nincs képszerkesztő, aki kidobja az ember legjobb képeit. Amit csinálok magamnak csinálom. Ha hibázok, csak magam okolhatom, de a sikert sem más aratja le helyettem.”

Felszerelés
A bemutatásként szolgáló felvezetés után lássuk, mi az a felszerelés, ami miatt Andrásék minden egyes játéknapon órákkal a meccsek kezdete előtt vonulak fel a Sportarénába hokit fényképezni – és ami miatt állandóan vitázniuk kellett a szervezőkkel, hogy márpedig nekik muszáj kocsival behajtani, mert ezt a pár mázsa cuccot képtelenség kézben behordani.
András a hoki játékmenetének adottságait kihasználva 5 fényképezőgépet telepített fixen. Ezek közül hármat a jég körül helyezett el a kaput és közvetlen környezetét figyelve (hátulról, oldalról és szemből), egy negyediket pedig a kapu felett az Aréna mennyezetén. A legizgalmasabb képekhez egy távvezérlésű gépet pedig egyedi fejlesztésű, különleges ütésálló dobozában beszerelte a kapuba, hogy tényleg minden elképzelhető szögből megörökíthesse a gólokat. Ezen kívül ő maga, és egy vagy két kollégája a “hagyományos módszerrel” fotózták a játékot a palánk mögül és/vagy a lelátóról.

A felhasznált géppark lényegesen vegyesebb, mint amivel például a Reuters stábja a királyi esküvőt fényképezte. Igazi profi váz csak kettő van köztük, amivel András fényképezett. A többi részben a vállalkozás fejlesztésének korábbi állomásaiból megmaradt régebbi gépek. Akad köztük 400D és 40D is, az újabbak már 7D-k, de ha nem mondott volna pont a VB első napján csődöt, még az öreg D60 is dolgozott volna.
A használt objektívek közt szinte minden gyújtótávolság előfordult 16 mm-től a 400 mm-es szuperteléig, bár ez utóbbi pont kölcsön darab volt a szettben.
Az egy és háromlábú állványok, satuk és egyéb fotótechnikai tartozékok szinte bármelyik fotóstúdióban megtalálhatók, talán csak a kottatartó lóg ki a sorból. Ezen tartja András a laptopját, hogy fotózás közben tudja a képeket válogatni, áttölteni a többi gépről.

Képfeldolgozás
Mindegyik fényképezőgép memóriakártyára dolgozott, de mindegyik a jég közelében elhelyezett gép vagy közvetlenül csatlakozott az előre lefektetett párszáz méternyi kábeles hálózatra, vagy egy kisebb-nagyobb laptop ált mellette, hogy azon keresztül lehessen a képeket távolról elérni. Egyedül a jég felett, és a kapuba rögzített gépek kommunikáltak WiFi hálózaton, mivel itt a kábelezést nem lehetett volna kivitelezni.
A képek már a mérkőzés során az egy a helyszínre telepített szerverre kerültek, amin egyből elkezdődött a képek rendszerezése, feldolgozása. A csapat egyik tagja pedig rögtön elkezdte feldolgozni a képeket.
Az öt napos világbajnokság alatt mintegy negyvenezer képet készített a csapat. Ezek egy kis részét már a mérkőzések közben átnézték, és a publikáláshoz szükséges néhány megjelent a megfelelő helyeken. A többi kép feldolgozása mintegy öt napig tartott. A végeredmény 11 504 db kép, amik a cég weboldalán mind megtekinthetők.

Mekkora üzlet!?
Felbecsülni sem könnyű a fotózáshoz felvonultatott technika értékét, de vajon megéri, és megtérül-e? “Nyereségről nem nagyon lehet beszélni. Természetesen ingyen nem dolgozunk, de a reális piaci árakat itthon nem fizetik meg. Általában sikerül egy olyan árban megállapodni, amiből az alkalmazottakat, és a számlákat éppen ki lehet fizetni. Van aki még ezt is sokallja, viszont egy ekkora rendezvény, mint a VB rengeteg egyeztetéssel, előkészülettel, cipekedéssel, szereléssel, és rendkívüli technikai háttér mozgatásával jár, és mindig vannak az utolsó pillanatban nem tervezett módosítások, többlet igények, amit pláne nehezen lehet az árban érvényesíteni. Az öt napos VB fotózásában több mint két hét munkánk van, amit pusztán piaci alapon nem fektetne be az ember a hazai díjazásért. Ehhez megszállottságra van szükség.”

Informatika:

• 7 db laptop
• 1 db szerver
• 1 db monitor
• 1 db szünetmentes táp
• 1 db WiFi antenna
• 4 db switch
• kb 300 m UTP kábel
• kb 300 m hosszabbító

Fotótechnika:

• 10 db fényképezőgép
• 12 db objektív
• 16 db memóriakártya
• 20 db akkumulátor
• 4 féle akkumulátor töltő
• 10 db rádiós távkioldó
• 3 db három lábú állvány
• 3 db egylábú állvány
• 1 db kottatartó

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!