Úgy alakult, hogy egy kedves kollégának kölcsön kellett adnom a MacBookomat. Arra az időre most Mac nélkül maradtam.
Persze nem teljesen. Ott az iPhone (ezt a bejegyzést is azon kezdtem el út közben írni), komolyabb levelekre, meg a blogbejegyzések befejezéséhez, és pár más dologra meg az iPad (ezt is azon fejezem be).
Ha meg nagyon meg kell szerkeszteni egy-egy képet, akkor ott egy netbook Windows-zal. De ezzel a megoldással ma már nem szívesen élek. Ha nem valami irtó sürgős dologról van szó, inkább halogatom, míg a Mac visszatér.
Valójában azon dolgozom, hogy a Windows-t minél előbb teljesen kizárhassam az életemből. Egyre kényelmetlenebb, és zavaróbb két meglehetősen eltérő rendszer közt váltogatva dolgozni. Még inkább vegyes munkamenetet használni, ami mindkét gépen/rendszeren egyformán működik.
Mielőtt Mac vs PC hitvita lenne az ügyből, leszögezem, hogy felőlem mindenki azt használ, amit akar, és amivel boldog. Még csak azt sem állítom, hogy bámrelyik rendszer jobb lenne a másiknál. Egyszerűen a Mac nekem jobban kézreáll, és számomra kényelmesebb, én inkább ezt használom.