Fontos és emlékezetes mozzanata a jelen kori sajtófotó történetének, Adnan Hajj fotó retusálási botránya, melynek nyomán a csalót elbocsátották a Reuters állományából, és minden korábbi fotójától megszabadultak. Így járhat minden fotós, akit csaláson kapnak.

“A becsületét csak egyszer játszhatja el az ember.” – mondás

Régi történet (2006 augusztus), talán éppen ezért sokan nem is ismerik, így feltétlenül ide kell rángatni, hogy minél több helyen fennmaradjon örök emlékeztetőként, mit nem szabad soha, semmilyen körülmények közt elkövetni: A Reuters hírügynökség Bejrútban dolgozó fotóriportere Adnan Hajj lebukott, hogy manipulált képeket adott le. Miután több ízben is világossá vált, hogy a hírügynökség határozott tiltása ellenére tartalmi változtatásokat végzett a képeken. Mivel több hasonló esetre is fény derült Hajj munkáiban, a Reuters 10 év együttműködés után kirúgta, megszakított vele minden kapcsolatot, és az összes valaha általa készített képet eltávolították a hírügynökség archívumából. Sőt mivel a nyilvánvaló – és fontos hangsúlyozni, hogy kontár – hamisításnak szemet kellett volna szúrnia, egy az ügyben legalább hanyagsága miatt érintett képszerkesztőt is elbocsátottak.

A sajtófotó műfajának egyik legalapvetőbb szabálya, hogy a kép tartalmát tilos módosítani, mert a hírképeknek pontosan azt kell tükrözniük, ami történt. A művészi ábrázolás többet megenged az alkotónak, de a sajtóban szigorúan tartózkodni kell a képek módosításától. A kép komponálása, vágása, sőt maga a téma kiválasztása már magában is torzítja valamilyen mértékben a valóságot, hiszen egyes szeleteket ragadunk ki a történésekből. De az elkészült kép egyes elemeit kiszedni, újakat behelyezni, vagy mint Hajj esetében is történt – meglévő képelemeket többszörözni a drámai hatás érdekében, az manipuláció, és mint ilyen megengedhetetlen.

Megengedhetetlen még akkor is, ha valaki olyan ügyetlenül végezte, mint a szóban forgó fotó kontár. Nem nagy csoda, hogy ezzel a PhotoShopban klónozott füstfelhővel lebukott. Ilyet jobb érzésű, munkájára igényes ember nem ad ki a kezéből. Aki használta már az Adobe Klón eszközét, ránézésre látja mit és hogyan rontott el, de aki soha nem látott még számítógépet sem, az is láthatja, hogy ilyen természet ellenes formában füst képtelen felszállni.

Amit még kevésbé értek, hogy mi szükség volt rá, hogy ezt elkövesse? Ha szimplán hazudni akar valaki, annak kell valami motivációja legyen. De itt nem a tényeket próbálta meg elferdíteni. Még csak nem is a bolhából próbált elefántot csinálni. Nem egy tábortűz füstjéből csiholt armageddont. Persze ez nem menti fel, sőt nem is csökkenti az elkövetett hiba mértékét. Épp ellenkezőleg.

A füstfelhő tényleg ott lebegett a város felett, az erről készült eredeti képen is jól – sőt drámaian – látszik a pusztítás. Mi értelme volt ezt a füstöt még egy kicsit feltupírozni? Pláne mi értelme csak alig valamivel feltupírozni? Még ha jól sikerül is kiviteleznie a retusálást, amivel próbálkozott, az akkor sem látványosabb annyival, mint amennyi időt – szerintem teljesen feleslegesen – beleölt. De ha már nem tudta rendesen megcsinálni, akkor miért kellett leadnia? És ha nem bukik le vele, hogy hamisítvány, akkor is mi célt szoltált ez a hamisítás? Arról nem is beszélve, hogy milyen következményei lettek magára az elkövetőre, a hírügynökségre, és a sajtóra, illetve a szakmára nézve is.

Amit csinált kicsit olyan, mintha fogott volna egy ezer forintos bankjegyet, és mielőtt befizetné a bankszámlájára, otthon kicsit átrajzolgatja zsírkrétával és egyéb rajz eszközökkel, hogy 1000 helyett 1001 legyen rajta. Nem csak hitelesre nem sikerült a beavatkozás, de ha nem bukna le a hamisítással az ember, akkor se nyerne rajta túl sokat. Viszont a becsületét, és a hitelességét kockáztatja – ráadásul a szakmai tehetségéről is igen gyenge bizonyítványt állít ki a silány munkával. Nehéz rá mást mondani: ülj le fiam, egyes…

Forrásmegjelölés: A kép a Wikipedia vonatkozó oldaláról származik, és Adnan Hajj alkotása (mind az eredeti, mind a manipulált változat), ami a Reuters hírügynökség rendszerén került terjesztésre, majd a hamisítási botrányt követően az ügynökség eltávolította rendszeréből. Pillanatnyi szerzőjogi státusza kérdéses, de vélhetően továbbra is a Reuters-hez köthető, illetve az alkotó nevétől el nem választható. A képek jelen felhasználása kizárólag a képpel kapcsolatos elmélkedés okán történt.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!