Tegnap elkezdődtek a budapesti Vívó VB csapatversenyei. Ezek a csapatversenyek pont ugyanolyan fotózhatatlanok, mint az öttusa – vagy éppen annak csapatversenyei.

Magával az öttusával sincs bajom, de már korábban megírtam, hogy miért fényképezhetetlen. A vívással épp úgy nincs semmi bajom, mint az öttusát alkotó többi sportággal. Az ilyen összetett sportágak és azok csapatversenyeit viszont egyszerűen nem lehet jól fényképezni – fényképezni lehet, csak azt nem lehet megjeleníteni a képen, hogy ez épp a csapatverseny, nem egyéni.

A vívó csapatversenyt (ahogyan az öttusát is) ugyanis egyéni versenyek formájában bonyolítják le, csak annyi eltérés van, hogy három fős csapatok egyéni versengésének pontjait összesítik.
Ez a vívás esetében azt jelenti, hogy a három fős vívó csapatok minden tagja vív az ellenfél csapatának minden tagjával és nem az egyes vívók egyéni eredménye, hanem a csapat összesített pontszám alapján dől el a verseny. Ez egyrészt szörnyen vontatott versenymenetet eredményez, mivel három helyett kilenc asszót vívnak. Másrészt képileg annyi a különbség az egyéni vívóversenyhez képest, hogy a győztes nem (csak) egyedül örül, hanem a három tagú csapat másik három tagja is vele ünnepel (jobb esetben a kivilágított páston és nem a sötétben), aztán együtt lépnek a dobogóra az eredményhirdetésnél….de vívni ugyanúgy egyedül vívnak.

Nem elírás, direkt írtam a három tagú vívó csapat négy tagjáról. A mai vívó csapatoknak ugyanúgy négy tagja van, mint Dumas: Három testőrében (Athos, Porthos, Aramis és D’Artagnan). Hárman vesznek részt a versenyben, a negyedik a tartalék. Érmet persze mind a négyen kapnak.
Mindezeket figyelembe véve nehéz elvonatkoztatni tőle, hogy a megosztó véleményeket megfogalmazó Puzsér Róbertnek valahogy igaza van benne, mikor a vívást, mint csapatsportot kritizálja – és az öttusát. Sőt abban is lehet valami, hogy Dumas regényére vezeti vissza, hogy miért is rendeznek vívásban csapatversenyeket. Ennyi erővel tényleg rendezhetnének csapat súlyemelést, csapat gerelyhajítást vagy csapat diszkoszvetést is.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!