A web és a magyar sajtó komoly hiányossága, hogy nem nagyon működik a másoktól átvett cikkek és különösen a fotók korrekt forrásmegjelölése. Végre nem csak én piszkálok ezért mindenkit, most egy szakmai szervezet is szót emelt az ügyben. Már ideje volt, remélem, hogy hatása is lesz!
Pár napja épp azt tettem szóvá, hogy nemes dolog arra egy hatásos fotóval felhívni a figyelmet, hogy a háborúfotósok munkája elismerést érdemel, de ha még ehhez a képhez sem írják oda, hogy ki készítette, akkor aligha lehet komolyan venni magát az üzenetet sem.
Persze említhetném hasonló példaként mikor valamelyik lapnak egy pár hírügynökségi fotó mellé pont annyi szöveget sikerült írni, amennyit a képekkel a hírügynökség kiadott. A képeket (és a szöveget is – tehát az egész cikket) készítő fotós nevének feltüntetésére már nem veszik a fáradtságot.
Ennek súlyosabb esete, amikor egyesek nemhogy a fotós nevét nem tüntetik fel, de még a képen található vízjelet is levágják, hogy ne legyen azonosítható.
Én se írom le az elkövetők nevét, mert ők se érdemelnek ennyi reklámot se, meg a szégyenfalakat továbbra sem kedvelem. De azt nem árt tudni, hogy ezek túl azon, hogy ütköznek a szerzői jogokkal, sőt a legtöbb esetben büntetőjogi következményei is lehetnek, szerintem komolyabb gond, hogy igen udvariatlan és szakmaiatlan dolog is, amit magára adó médium már csak azért sem követ el, mert hogy veszi az ki magát. Különösen mivel ő maga is védi és elvárja másoktól saját szerzői jogainak tiszteletét, így ezt magának is illik gyakorolnia – túl azon, hogy ez kötelező is.
A Főszerkesztők Fóruma szót emel
Végre egy szakmai szervezet, akik foglalkoznak a problémával. Sőt ajánlást fogalmaznak meg a szakma számára. Remélhetőleg jelent valamit, hogy ők együtt, összebeszélve, remélem, hogy egyetértésben teszik. Remélem, hogy legalább ők, és azok a lapok, amikhez közük van, eszerint járnak majd el. Meg persze mindenki mástól is ezt várom és remélem:
A Főszerkesztők Fórumának ajánlása a hírinformáció idézésére és átvételére vonatkozóan (2012/I.)
A sajtóban természetes, hogy egyes szereplők hivatkoznak egymás információira. Az idézések, hivatkozások tekintetében egyszerre kell érvényesülnie annak a szempontnak, hogy a köz számára fontos és hasznos információk minél gyorsabban terjedjenek, hogy a piac egyes szereplői által megszerzett és nyilvánosságra hozott információk minél nagyobb közönséget érjenek el és annak, hogy az eredeti információ megszerzésébe fektetett munkért az azt megszerző szerkesztőség kapja meg a szükséges tiszteletet és presztízst.
Az exkluzív információ – és az abból előállított tartalom, legyen az szöveges, hangzó, képes, vagy mozgóképes tartalom – szellemi tulajdon. Ennek idézésénél különös gonddal kell eljárni, hogy a tartalom előállítójának szakmai és üzleti érdekei ne sérüljenek, hiszen anyagi és emberi erőforrásokat vett igénybe a tartalom előállításához, ugyanakkor az információ szabad áramlása előtt ne legyen akadály, tehát a tartalom- előállítással foglalkozó közösségek egymás anyagaira építve biztosítsák az állampolgárok információ-eléréshez való jogát.
Jelen ajánlás minden médiumtípusra (nyomtatott, online, elektronikus) vonatkozik, kivéve azokat az eseteket, ahol a szöveg specifikusan hivatkozik egy-egy platformra. Ugyanakkor nem vonatkozik az átvétel olyan formáira, amely üzleti megállapodás keretében vagy egyedi megállapodás révén jönnek létre.
1. Az eredeti információ forrásának megnevezése
A nem üzleti megállapodás keretében vagy engedéllyel átvett információ esetében mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy az átvevő szerkesztőség hivatkozzon az információt eredetileg feltáró szerkesztőségre. Ez alól nem jelenthet felmentést, ha az eredeti információ közlője az átvevő versenytársa és nem úszható meg a forrás megjelölése egy kategória („egy hírportál”, „egy kereskedelmi televízió”, „egy bulvárlap”) megjelölésével. Nem szabad azt a látszatot sem keltetni, hogy az idéző médium állította elő a tartalom meghatározó részét, és csak egy rövid, hivatkozott rész az idézett médium munkája, amennyiben ez nem fedi valóságot. Online felületeken továbbá elvárható, hogy az idézet vagy az átvétel alapján készülő anyagban az ésszerűség diktálta lehető legkorábban linkkel is kell jelölni az eredeti forrást vagy az eredeti közlés helyét. Televíziós műsorokban az eredeti tartalom forrását szóban és inzertben is meg kell jelölni.2. Az átvétel, idézés formája, terjedelme hírinformációk esetében
Az átvétel jellemzően függő beszédben készült, az eredeti műnél rövidebb ismertetés. Az átvétel formája sosem lehet szövegszerűen megegyező, legfeljebb egyes mondatok, vagy szövegszerűen fontos mondatok vagy szövegrészletek lehetnek pontos idézetek. Az átvétel formáját, terjedelmét befolyásolja, hogy az átvevő szerkesztőség képes-e saját információval kiegészíteni az eredeti közlést vagy a cikk maga pusztán az eredeti közlésre alapul. Amikor az átvevő saját információi kiegészítéseként vesz át más szerkesztőségek által feltárt információkat, nincsenek terjedelmi korlátai az átvételnek, de az átvétel formája minden esetben ismertetés, összefoglalás a forrás megjelölésével és sosem puszta szószerinti átvétel. Ha az idéző médium nem tesz hozzá saját új információt az eredeti közléséhez, az átvétel terjedelme ne érje el az eredeti közlés terjedelmének egyharmadát. Ebben a tekintetben etikai vétség, ha pusztán az eredeti tartalom információinak felhasználásával az eredetivel összehasonlítható terjedelmű új tartalom készül, még ha az átvétel technikailag nem is teljesen egyezik meg az eredeti közléssel, hanem az formailag módosított, átdolgozott.3. Az átvétel, idézés formája szerzői műfajok esetében
A hírműfajon kívüli olyan sajtóműfajokban, mint a véleménycikkek vagy interjúk, az átvétel és idézés etikai környezete problematikusabb. Ha ilyen műfajú anyagok hírinformáció is tartalmaznak (például egy interjúalany az interjú keretében tesz fontos bejelentést), akkor a hírinformációkra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A nem hírjellegű információkra, szövegrészekre tekintettel a hírinformációkra vonatkozó átvételnél szigorúbbak a korlátozások: nem csak az eredeti közlés helyét, hanem természetes személy szerzőjét is meg kell jelölni és az idézet szignifikánsan kisebb részére vonatkozhat az eredeti közlésnek, mint a hírinformációk esetében. Hosszabb terjedelmű átvétel vagy idézet az eredeti közlő és a szerző egyedi engedélyéhez kötött.4. Az átvétel formái sajtószemle-jellegű szolgáltatások esetében
Olyan, a közönségnek szóló, sajtószemle-szerű szolgáltatások esetében, amelyek rutinszerűen gyűjtenek össze a sajtóból, annak egy szeletéből vagy egy adott területre vonatkozó írásokból átvett anyagokat, az átvétel legfeljebb az eredeti terjedelem egyötödére rúgó ízelítő lehet, a lényeg rövid összefoglalója, felkínálva a linket az eredeti közlés helyéhez és megjelölve a forrást.Főszerkesztők Fóruma – 2012. November
Kiegészítés: Az illusztráló képen látható felhívásom jogosan veti fel a kérdést, utánérzése van. József Attila írta, Ne légy szeles című versében: “Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes.” Tulajdonképpen az írásom tartalma, és a korrekt forrásmegjelölés is kapcsolódik ehhez a szállóigévé vált idézethez, de én kicsit mást akartam vele kifejezni.