A héten megnyitott kiállítása kapcsán a motivációról és a képek mögött rejlő történetről beszélgettem Urbán Ádámmal, aki huszonöt ismert fotográfust választott fotóalanyának egy alkotó és képe a képen projekthez, akik az ő munkájára és valószínűleg fotósok egy egész generációjára voltak nagy hatással. Ismerd meg a történetet és az alkotó(ka)t a sorozat mögött!

A HVG Nagyítás galériában közölte a kiállítás mind a 25 képét, míg az Index egy hagyományos galériát állított össze belőlük kicsit más sorrendben. Én ennél kicsit többet, vagy legalább mást akartam a blogon közölni erről a sorozatról.

Urbán Ádám szinte beleszületett a fotózásba és az újságkészítésbe. szülei ezekben a szakmákban dolgoztak. Édesanyja tördelőszerkesztő, művészeti vezető, édesapja szociofotós volt. Fotózás iránti érdeklődése tizenhét évesen kezdett komolyra fordulni. Nyári szüneteit Záray Péter reklámfotós műtermében asszisztenskedve töltötte, ahol beleivódtak a reklámfotó szakmai fogásai. Része volt az első elektronikus zenei magazin (Freee) elindításában, így talán az ország első partifotósa lehetett. Mellette divat-, portré és reklámfotókat készített különféle ügynökségek számára.
Komoly élettapasztalatokat szerzett Faludy György társaságában eltöltött négy hónap alatt, amikor a híres polgárpukkasztó sorozatot készítette a költőóriásról és fiatal feleségéről.

Ádámtól megtudtam, hogy a képet és alkotóját közösen ábrázoló fotók ötlete tavaly jött neki egy nagyszebeni festő portré készítése során. Valamivel utána kezdett hasonló képeket készíteni fotósokról is. Aztán kikristályosodott benne a mostani kiállítás képeinek koncepciója, hogy a munkáját, pályáját befolyásoló mestereket örökítse meg a szerinte legjellemzőbb művükkel, saját alkotó-, életközegükben.

Egy ilyen sorozat kapcsán nehéz nem említeni Tim Mantoani hasonló sorozatát a nemzetközi fotográfia nagy alakjairól, fő művükkel. Persze Ádám érezte, hogy ez a párhuzam rendre fel fog vetődni az ő képei kapcsán, hiszen két külön kontinensen, egymástól teljesen függetlenül, mégis nagyjából egyszerre jutott eszükbe az egyébként kézenfekvő ötlet. “Valami lehetett a levegőben” – mondja, bár ez a kép a képben megoldás a fotótörténetben korábban sem volt példa nélküli, hiszen mások is alkalmazták már korábban is. Ádám is érdeklődéssel nézte a valamivel az övé előtt bemutatott amerikai sorozatot, de mint mondja, nem merített belőle, sőt akkor már nem is változtatott miatta saját elképzelésein, hiszen addigra a sorozat képeinek egy része már elkészült.

Hogyan készül egy ilyen sorozat
A fotóalanyok meggyőzése ugyan nem tartott soká, mivel mind régóta Ádám személyes ismerősei, sőt jó barátai. Ismerkedni sem kellett velük. Munkáját az kicsit megkönnyítette, hogy a fotóalanyok egyben mind fotósok is, így maguk is ismerik a folyamatokat, türelemmel viselték a fotózással járó hercehurcát, rendezkedést, és a megfelelő beállítások, mozdulatok keresésének folyamatát és annak időigényét is mind jól ismerik. Az persze ellene dolgozott azért, hogy nem mind rajongtak feltétel nélkül, hogy most ők kerültek a fényképezőgép túloldalára. Maga a fotózás minden egyes kép elkészítésekor egy 5-6 órás program volt, és összesen mintegy másfél évig tartott, mire az alkotó az összes fotóalanyt felkereshette, hogy a képek mind elkészüljenek, és összeálljon a végleges kiállítási anyag. Vegyesen használta a helyszíneken – mentorai otthonában – rendelkezésre álló fényeket, és saját stúdió technikáját. A képek egy Mamiya 645-AFD III középformátumú géppel készültek, Phase One P 30+ digitális hátfallal.

Sorozatáról az alkotó így nyilatkozik: “A magyar fotóművészet talán utolsó nagy nemzedékének tagjait kértem arra, hogy életművük legkedvesebb felvételével együtt fényképezhessem őket. Képsorozatom szereplői mindig is a példát, a követésre méltót, az eredetiséget, az igényességet jelentették számomra. A PéldaKÉPek sorozat szereplőinek képein nőttem fel, a valóság iránti érzékenységtől és tisztelettől a látásmódig sok mindent ellestem és megtanultam tőlük. E nemzedék tagjai képviselik számomra azt a szakmai és emberi mércét, amelyre mintaként tekintek, valahányszor fényképezőgépet veszek a kezembe. Az ifjabb fotográfus generáció tagjaként bízom benne, hogy kiállításom képei méltó bizonyságát jelentik a sorozatban szereplő fotóművészek iránti őszinte tiszteletnek”.

A sorozat egyik darabja pedig azért kakukktojás, mert azon a sorozat alkotója is szerepel. Baricz Kati ragaszkodott a csavarhoz, hogy a Fonyód melletti búzamezőn – sajátos alkotói közegében – készült képen ne egy képkeret, és benne egy már híressé vált fotó legyen a kezében, hanem egy tükör, amiben a fotós is megjelenik, és ha úgy tetszik  ezzel beleíródik a fotótörténetbe.

Sajnos Mai Manó Házban rendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján sem tudott jelen lenni mind a huszonöt fotós, hogy akár egy közös csoportképen is szerepelhessenek az őket ábrázoló fotók között. Hemző Károly ugyanis sajnos a kiállítás létrejötte előtt, nemrég elhunyt, temetésére hétfőn kerül sor.

Ádám azt is elmondta, hogy nagyon fontos számára, hogy a Mai Manó Házban kerülhettek ezek a képek kiállításra. Hiszen hol máshol lehetne jobb helyük, mint a Magyar Fotográfia Házában? Ő és mások is úgy gondolják, hogy egy ilyen sorozat fontos tulajdonsága, hogy segít összekötni a fotósok ritkábban látott arcát a sokak által már ismert nevekkel és képekkel. Aki pedig nem ismeri ezeket a szakmájukra nagy hatást gyakorló alkotókat, azt segít arra ösztönözni, hogy megnézze őket, életművüket, és ezzel hasznos háttér ismeretekre, akár inspirációra is szert tehessen.
Ebben segíthet az alábbi (persze teljesség igényét nélkülöző) link gyűjtemény, aminek összeállításában Holczer János barátom volt hatalmas segítségemre, amit ezúton is köszönök neki.  Ha tudsz még az alkotókhoz kötődő fontos hivatkozásokat, küldd el, hogy kiegészíthessem a listát!

• Balla Demeter (honlapja)
• Bánkuti András (ArtPortal, ezen a blogon)
• Baricz Katalin (ArtPortal, interjú)
• Barta Zsolt Péter (fotografus.hu)
• Benkő Imre (fotografus.hu, ezen a blogon)
• Déri Miklós (interjú)
• Dozvald János (ArtPortal)
• Drégely Imre (fotografus.hu)
• Féner Tamás (ArtPortal, Wikipédia)
• Friedmann Endre (ArtPortal, MTVA)
• Haris László (ArtPortal)
• Hemző Károly (ArtPortal, Wikipédia, Index, sportfotói, vegyes galéria, ezen a blogon)
• Horváth M Judit (Mediawave, Sulinet, Marie Claire, Fotóművészet)
• Keleti Éva (ArtPortal, Wikipédia, HVG Nagyítás, interjú, ezen a blogon)
• Kerekes Gábor (honlapja, ArtPortal, fotografus.hu,
• Korniss Péter (honlapja, ArtPortal, Wikipédia, interjú)
• Markovics Ferenc (ArtPortal, Wikipédia, HVG Nagyítás)
• Stalter György (ArtPortal, Fotóművészet)
• Szilágyi Lenke (ArtPortal, fotografus.hu)
• Tímár Péter (honlapja, ArtPortal)
• Török László (ArtPortal)
• Tóth György (ArtPortal, Fotografus.hu)
• Tóth István (ArtPortal)
• Tóth József Füles (honlapja, ArtPortal, Fotóművészek Szövetsége)
• Urbán Tamás (honlapja, Wikipédia)

• Urbán Ádám (honlapja, fotóblog, Wikipédia, intejrú)

A kiállítás megnyitója felvételről megtekinthető a FotoKlikk közvetítése révén.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!