Csúnya szakmai bakit követett el az MTI a tegnapelőtti azeri tüntetés kapcsán, és helyrehozniuk sem igazán sikerült sokkal jobban. Még ha kivitelezhető is lenne a panoráma fotók tökéletes illesztése, akkor is etikai kérdéseket vet fel ilyenek közlése.
Mint azt tegnap a Médiajogfigyelő is megírta, az MTI egy hibásan összeillesztett panorámafotót adott ki a tüntetésről az ingyenesen elérhető képek között. Miután észrevették, hogy a kép hibásan lett összeilletsztve, így egyeseknek homlokukból nő füle, másoknak mellkasából keze, a képet visszavonták. Csakhogy a visszavonás sem sikerült hibátlanul. Az eredeti kép még mindig elérhető. Ami talán ennél is nagyobb gond, hogy az ingyenes kiadásban nincs is másik, helyette választható totálkép a tüntetésről.
A hibás képet másnap délután az MTI visszavonta, rendszerükben a más hírügynökségeknél is szokásos képvisszavonási figyelmeztetés olvasható: “Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a DSZZS20120904020-as számú képünket a felvételen látható technikai hiba miatt visszavonjuk, kérjük töröljék a fotót rendszereikből!” De a kép ennek ellenére továbbra is elérhető az MTI archívumban, és még most is bárki számára hozzáférhető, letölthető.
A technikai jellegűnek tűnő probléma valójában sajtóetikai kérdéseket vet fel. Akárcsak a HDR technika alkalmazásánál, a gömb-, és gigapanorámákat alkotó képek összeillesztésének technológiája is szükségszerűvé teszi, hogy különböző pillanatokban készült képeket szerkesszenek egymás mellé. Jelen esetben az MTI képét nem sikerült hiba mentesen illeszteni, ahogy rengeteg másik panorámaképnél is előfordulnak kisebb-nagyobb illesztési hibák. Van ahol csak épületek és egyéb tájelemek vonalai nem stimmelnek, apróbb-nagyobb torzulások láthatók, kerül esetleg valamelyik házra mégegy vagy csak egy fél ablak, megtörnek a táblák feliratai. Van viszont, hogy két fejű, vagy éppen félbe vágott emberek vagy autók látszanak az utcákon.
Tökéletes illeszkedés nincs
Aki rutinos a panoráma fotók összeillesztésében talán meg tudja oldani a tökéletes illeszkedést. Kérdés, hogy mennyi időráfordítással, és milyen lokális beavatkozásokkal tüntethető el minden apró illesztési hiba. A képeket általában egy automata szoftver szokta átfedésbe hozva összeilleszteni. Ha viszont a komponens képeken valaki elmozdul, máshova kerül a két képen, akkor óhatatlanul torzul a kép. Ezt manuálisan beavatkozva, maszkolással, retusálással lehet javítani, és talán akár tökéletesen is eltűnhetnek az illesztési hibák.
De mi a tökéletesség mértéke? Amit a fotós és a szerkesztő nem vesz észre, attól még ugyanúgy lehet szembeötlő hiba másoknak. Amit soksok ember sem vesz észre, az is lehet épp olyan szembeötlő hiba egy sokadik szemlélőnek. És amíg egy apró korrekció, módosítás, hiba javítás elfogadható beavatkozásnak, addig a hitelesség megcsúfolása lehet valaki másnak.
Pontosan ezért nem szokás összeillesztett panorámákat készíteni sajtó megjelenésre. Más lenne a helyzet, ha külön képekként, vagy képpárként közlik a képeket, hogy akár egy újság két oldalán közölni lehessen, de meg sem próbálják őket egybe illeszteni.
Mi a gond ezzel?
Többen gondolják úgy, hogy az ilyen panoráma képekkel nincs gond, hiszen ez csak jelképesen mutatja be, hogy. Többek közt más hírügynökségek adtak ki (hasonló módon készült, és hasonlóan hibásan illeszkedő) gigapanorámákat az Olimpia eseményeiről. Csakhogy egyrészt az azeri tüntetésen készült, sokak által vitatott panorámakép mellett elmúlasztoták feltüntetni a képaláírásban, hogy ez egy összeillesztett kép, hogy az olvasó számára nyilvánvaló lehessen, hogy ezt a képet nem szabad dokumentum értékűnek tekinteni.
Másrészt az ingyenes MTI kiadásban ez az egyetlen kép a téren összegyűlt tömegről, így az ingyenes kiadás szemlélőinek esélye sem volt más képet látni és közölni az eseményről (ami az MTI ingyenesség kapcsán további kérdéseket vet fel, de ez egy külön történet). Arról nem is beszélve, hogy ha egy fotót nem lehet hitelesnek és dokumentum értékűnek tekinteni, akkor mi keresni valója van egy sajtófotó adatbázisban? Így csak egy újabb támadási felület az MTI, az közszolgálati média, és általában véve az egész sajtó, illetve a sajtófotózás, meg a benne dolgozók hitelességén.
