Az oltópontokon kialakult tömegről készült fotókat jogszerűtlenül töröltették a kórházakat őrző katonák. A Helsinki Bizottság most panasztételre hívja fel az érintetteket és jogsegélyt ajánl. És ez a bejegyzés dátuma ellenére sem áprilisi tréfa – az sem, hogy az oltópontokon tolongó tömegről készült képeket katonák töröltetni próbálják és az sem, hogy ilyen felszólításnak nem kell eleget tennie senkinek, sőt még panasszal is élhet miatta.

Korábban írtam róla a blogon, hogy a rendőrök nem töröltethetnek fotókat. Akkor többek közt a rendőrség hivatalos álláspontját is idéztem erről. Katonákról eddig nem volt indokolt írnom, de a járvány miatt elrendelt különleges jogrend bevezetése óta már katonák is járőröznek az utcákon. Sőt nem csak őrzik a katonák a rendet, hanem katonai kórházparancsnokok irányítják a kórházak működését.

Csakhogy a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetésével életbelépett különleges jogrend sem írja felül azokat a törvényeket, amik alapján a rendőrök és katonák számára egyaránt tilos a fotók kitöröltetése. Erre több esetben is sor került a közelmúltban, főleg az oltópontok környékén kialakult tömeg és fejeltlenség dokumentálása során. Ezért a Helsinki Bizottság arra hív fel mindenkit, hogy semmilyen felszólításra ne töröljenek képeket és forduljanak hozzájuk jogsegélyért.

Mint a Helszinki Bizottság fogalmaz:

“A kormány a koronavírus-járvány első pillanatától kezdődően előszeretettel alkalmazott katonákat a veszélyhelyzetben előállott rendkívüli feladatok megoldására. A honvédség közreműködésének jogszabályi alapját a 2020 nyarán elfogadott ún. átmeneti törvény fektette le. Habár a törvény rendkívül széles jogosítványokat biztosított a kormány számára a katonai erők igénybevételére, a katonák polgári személyekkel szembeni intézkedési jogosítványait azonban körülhatárolta, és csak egyes, a rendőröket megillető intézkedési jogosultságokkal ruházta fel őket. Ilyen módon a katonák a rendőrökkel azonos szabályok szerint igazoltathatnak vagy ellenőrizhetik a polgárok ruházatát, csomagjait.

Közterületen fénykép készítését azonban – ahogy a rendőrök – a katonák sem tilthatják meg.
Épp ellenkezőleg: tömegfelvétel esetén a Polgári Törvénykönyv kifejezetten lehetővé teszi felvétel készítését és felhasználását az érintett hozzájárulása nélkül is. Ezt erősíti tovább az Alkotmánybíróság döntése is, amely szerint „a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik”.
[…]

A honvédelmi törvény minden polgári személlyel szemben eljáró katona számára kötelezővé teszi, hogy az intézkedés során tájékoztassa az érintettet a panasztétel lehetőségéről. A katona intézkedésével szemben ugyanis panasznak van helye. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget ajánl azoknak a polgároknak, akiknek alapvető jogát vagy jogos érdekét a veszélyhelyzetben szolgálatot teljesítő katonák intézkedése sértette.”

A Helsinki Bizottság jogértelmezését eddig sem a Rendőrség, sem a Honvédség nem vitatta, vagy cáfolta. A magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára szerint viszont “A kórházakban gyógyítani kell és nem kamerázni”.

Ti mit gondoltok a fotók töröltetéséről? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Kiegészítés: Mivel a kommentek közt igencsak elharapózott a hangulat, fontosnak érzem hozzátenni, hogy a jogaink és érdekeink védelmét sosem érdemes összekeverni az indulatos beszólással és mások sértegetésével. Határozottan, de higgadtan és udvariasan mindig sokkal eredményesebben tudjuk képviselni az álláspontunkat és könnyebben elérhetjük a célunkat, mint támadó, erőszakos hangnemben.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!