Ítélet: a Parlament megsértette a sajtószabadságot

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Kövér László házelnök a Koronaőrök eskütételén
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Az EU strasbourgi emberjogi bírósága hozott elmarasztaló ítéletet a Magyar Országgyűlés ellen, amiért annak házszabálya és az ennek nyomán elrendelt kitiltások sértik a sajtószabadságot. A hivatalt 4574 euró (1,6 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezik. Az ítélet miatt nem változik a házirend, mert az Országgyűlés Hivatala szerint a bíróság több pontban is nekik adott igazat.

Az ítélet kifogásolja, hogy a magyar házszabály nem kínál jogorvoslati és fellebbezési lehetőségeket, nem felel meg a hatalom megosztás elvének, nem felel meg az arányosság követelményének, mivel sem a szabályszegés és a büntetés súlyosságát és a büntetés ezzel arányosságát nem vizsgálja, sem azt, hogy a kitiltással milyen további jogok sérülhetnek.

Mint az Index, a HVG, a 24.hu és a perben őket képviselő TASZ is beszámolt róla, EU bíróság ítélte jogszerűtlennek a házelnök újságírókat kitiltó döntéseit. Mivel magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs az Országgyűlés házszabályaival kapcsolatban, a kitiltott szerkesztőségek kénytelenek voltak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulni.

Hol dolgozhat a sajtó a Parlamentben
Részletekért katt a képre!
Forrás: 444.hu

A per amiatt indult, mert az Index, a 24.hu, a HVG és az akkor még létező Népszabadság munkatársait 2016 tavaszán a házelnök kitiltotta a Parlamentből. Az indok a házszabály megsértése volt, ugyanis olyan helyeken próbáltak képviselőket megszólaltatni, ahol a szabályzat szerint nem lett volna szabad forgatniuk.
Magáról a kitiltásról és az azt kiváltó anyagokról annak idején a 444 készített összefoglalót. Egy másik cikkükben pedig a sajtóra vonatkozó területi korlátozások alakulását mutatják be történeti áttekintésben, hogyan szorultak vissza a sajtó munkavégzésének területi lehetőségei a Parlamentben a ’90-es rendszerváltó Országgyűlés óta napjainkig.

Nagyjából fél évvel később pedig a 444 forgatott egy videót, amiben szándékosan gúnyolódtak a kitiltásokkal és az egész helyzettel, amivel siekersen elérték, hogy őket is kitiltsák a Tisztelt házból. Aligha vitatható, hogy szándékosan trollkodtak vele az Országházban, így a kitiltás miatt ők nem is pereltek.

Az ő ügyük máshogyan is alakulhatott volna, mivel ők nem tényleges tudósítást, hanem paródiát forgattak az Országházban. A perben szereplő videókról viszont a bíróság egyértelműen kimondta, hogy tudósítási céllal készültek, az Országgyűlés érveléssével ellentétnben nem képviselők lejáratása, hanem megszólaltatásuk volt az újságírók célja és a tevékenységükkel a hivatalos indoklással ellentétben nem akadályozták sem az Országgyűlés működését, sem a képviselők munkáját.

Az Emberjogi Bíróság közleménye az ítéletről
Részletekért katt a képre!

Az Emberjogi Bíróság ítélete nem csak magukat az egyes döntéseket, hanem a szabályozás és az eljárás általános jogszerűségét is kifogásolta. Az Index és a HVG is megírta azt is, hogy a Magyar Országgyűlés nem fog jelentős változtatásokat eszközölni a szabályozáson, mivel “Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége”, illetve “a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is”. (Az Országgyűlés teljes közleménye a közmédia oldalán hangsúlyos lényegkiemelésekkel, és az írásom végén szerkesztetlenül is olvasható.)

Az újságírókat képviselő TASZ álláspontja szerint A mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket.”

A jogvédő szervezet jogászának, Dojcsák Dalma véleménye szerirnt: “A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. Ezért örülünk annak, hogy az általunk képviselt hat újságíró számára kedvező ítélet született, ami után rendszerszintű változásoknak kell történniük. Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni.”

Az Index cikke azt is kifogásolja, hogy az időközben életbe lépett változtatások formailag orvosolni látszanak ugyan a bíróság által kifogásolt hiányosságokat, tényleges változást azonban aligha jelentenek. Szerintük:

a “sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy

  • a szabályait Kövér László alkotta,
  • Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
  • Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
  • a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni”

Az azóta életbe lépett új szabályozás szerint már “a sajtófőnök kitiltó rendelkezése ellen a házelnöknél lehet fellebbezni”. Ezzel tehát formailag megteremtették a bíróság által kifogásolt  fellebbezési lehetőséget, érdemi jogorvoslatra azonban így sem lesz majd lehetőség.

A koronavírus járvány miatt jelenleg életben levő országos veszélyhelyzet viszont teljesen zárójelbe is teszi mindezt. A járványügyi intézkedésekre való tekintettel jelenleg újságírók csak külön engedéllyel és kivételes esetekben tehetik be a lábukat a Parlamentbe. Például a 2021. évi költségvetés-tervezet átadás-átvételét is a sajtó kizárásával tartották meg.

A konkrét ügyhöz és a fotózáshoz sem kötődik, de ugyanaznap még három másik ügyben mararsztalta el az Emberi Jogok Bírósága a magyar államot hatalommal való visszaélés és a szabadságjogok megsértése miatt.
Az egyik ügyben a strasbourgi bíróság ítélete egybehangzik a magyar bíróság által is kimondott ítélettel, a kártérítési igény teljesítését a magyar rendőrség megtagadta, így strasbourg most €2600 megfizetésére kötelezte a rendőrséget. A két másik ügyben további €13 000 kártérítésre kötelezték az államot.

Az Országgyűlés MTI-hez eljuttatott közleménye:

“A jog által előírtan és a megfelelő célokat szolgálva avatkozott be a véleménynyilvánítás szabadságába az Országgyűlés sajtófőnöke akkor, amikor felfüggesztette több újságíró parlamenti belépési engedélyét – olvasható az Országgyűlés Sajtóirodájának az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntésére reagáló közleményében.

    A kommünikében ugyanakkor szerepel az is: a belépési engedélyek felfüggesztése a korábbi szabályozás eljárási garanciáinak hiánya miatt nem volt arányos.
    Az Országgyűlés Sajtóirodája közleményében ismerteti: hat magyar újságíró azután fordult a strasbourgi székhelyű  bírósághoz 2016 októberében, hogy parlamenti belépési engedélyüket – az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó házelnöki rendelkezés szándékos megsértése miatt – az Országgyűlés sajtófőnöke felfüggesztette.
    A bíróság a kérelmező újságírók nem vagyoni kártérítésre vonatkozó fejenként 5000 eurós igényét elutasította, és csak a perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot.
    A közlemény szerint az ítélet több ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját: az újságírók kérelmével szemben elismerte, hogy a sajtótudósítás szabályozása a magyar jogban előrelátható, “a jog által előírtság” követelményének megfelelő volt.
    A bíróság az újságírók kérelmével szemben azt is elismerte, hogy a sajtó felvételkészítésének korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt. Így a bíróság kimondta, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indok.
    Az Emberi Jogok Európai Bírósága a meghozott intézkedés arányosságának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a belépési jog felfüggesztésére vonatkozó korábbi, a konkrét ügyben alkalmazott eljárási szabályok nem voltak kellően részletezettek, így egyebek mellett nem szabtak határidőt a felfüggesztésnek és nem adtak lehetőséget az újságírónak álláspontja ismertetésére.
    A bíróság elismerte, hogy a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is. Mivel azonban ezen új szabályok a kérdéses ügyben még nem voltak hatályban, az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az aránytalanságot, kimondta a jogsértést.
    A bíróság rögzítette azt is, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a Parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.
    A bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is: az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
    Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége – zárul a közlemény.”