Egyre gyakrabban előfordul, hogy fotózás közben zavar valakit a tükörreflexes fényképezőgép kattogása és megkérnek, hogy kapcsoljátok ki a hangját. A fotós meg van, hogy csak pislog, mert a kattogás ezeknél a gépeknél nem csak effekt, mint az okostelefonok és a kompakt gépek esetében, hanem a működéssel jár. Sok fotós viszont nem is sejti, hogy bizony a tükörreflexes gépeket is le lenet halkítani. Sőt illik és ajánlott is! Ha pedig nem lehet, akkor mégfontosabb a rutin és a szaktudás, amivel elkerülhetitek, hogy zavarjátok a kattogással a nézőket.

Amikor csendben kell lenni!
Nem minden helyzetben egyformán zavaróak a fotózással járó hangok. Olyan is előfordul, hogy szinte fel se tűnik a kattogás. Vannak viszont olyan heyzetek, amikor nagyon zavaró lehet minden apró nesz. Különösen ilyenek a halk szavú beszélgetések, video és filmfelvételek, komolyzenei koncertek, balett és más csendes táncelőadások. Lehetnek ilyenek a temetések, esküvők, egyéb szertartások és halk ceremóniák, ahol a szervezők, vagy a résztvevők úgy érezhetik, hogy zavarja őket egy (pláne több) fényképezőgép kattogása, villogása, minden egyéb hang és fény hatásai.

A fotós ne zavarja az eseményt!
Egyre nagyobb számban akadnak olyan fotósok, akik ilyen helyzetekben sem zavartatják magukat diszkréciós aggályoktól és bátran nyomják a gombot gyors sorozatban. Sőt olyannal is találkoztam, hogy a fotós kikérte magának, hogy rászóltak, mert “nekem fotóznom kell”. Egyrészt nem kell. Nem nagyon van olyan fotós, akinek a képei sokkal fontosabbak, mint maga a produkció és a nézők zavartalan szórakozása. De amelyik fotó ilyen, azt is el lehet általában készíteni ennél jóval diszkrétebben, csak a megfelelő fotóst kell felkérni, akinek van megfelelő felszerelése, szaktudása és tapintatos munkavégzési rutinja.

A résztvevők és sokszor a szervezők is hajlamosak ellenségesen reagálni a kattogásra és általában még igazuk is van benne. Volt már olyan, hogy kidobták,  kitiltották, de minimum csendre intették a túl hangosan dolgozó fotóst. A nagyobb gond ezzel, hogy minden ilyen atrocitás a fotósok általános megítélésének árt és a következő hasonló munkánk lehetőségeit rontja majd. Ugyanis, ha egyszer egy fotós zajongott, akkor a következő alkalommal a másik fotósra már eleve gyanakodva néznek és akkor is szigorúbb feltételeket szabnak, ha nem vele volt gond legutóbb és akár legközelebb sem lenne vele gond. A szervezőknek viszont a csend még a fotóknál és a publicitásnál is fontosabb. Tiltani és korlátozni meg általában egyszerűbb, mint kivárni, hogy lesz-e újra gond. Egyes műintézményekben emiatt a fotósok már a karzatra szorultak, van ahova meg már be sem engedik a fotósokat. Érdemes hát óvatosan és főleg csendesen kezelnünk az ilyesmit!

A zárhang komoly probléma
Különösen csendes templomokban, temetésen, színházi előadáson, vagy komolyzenei koncerteken és a filmforgatásokon okoz nagyon régóta problémát a gépek kattogása. Számtalanszor megesett már, hogy a “hangoskodó” fotóst inkább kiküldték, mert tűrhetetlen a zajongása és inkább ne készüljön kép, mint zavarják az eseményt.

Jobb helyeken általában a fotósokat csak nekik fenntartott fotóspróbákon engedik fényképezni. Ennek oka pont az, hogy a sok fényképezőgép kattogása ne zavarja a próbát vagy előadást. Előfordult már persze a történelem során, hogy a fotóspróbára nézőket is beengedtek – akik ugyanúgy felháborodtak a kattogás miatt, mintha rendes előadáson történt volna. Az ilyen félreszervezés a szervezők felelőssége, de a fotósoknak ugyanúgy kellemetlen tud lenni. Amikor viszont előadáson fotóz valaki, akkor mindenképpen a fotós fellelőssége, hogy ne zavarja az előadást, a fellépőket és a nézőket sem!

Léteznek hangtompítók
A tapintatosabb fotósok az idők során mindenféle megelőző megoldásokkal törekedtek a gép zajának csökkentésére, hogy az ilyen konfrontációkat megelőzzék. Hangfogó bőr vagy vászon huzatokkal dolgoztak, vagy ormótlan, búvártok szerű szivacsozott belsejű blimp dobozokba zárták a gépet, hogy az felfogja a gép zaját és próbáltak szinte levegőt sem véve akkor exponálni, amikor hangosabb a zene, vagy megnő az alapzaj, hogy minél kevésbé legyen zavaró a kattogás. Olyat is hallottam már, hogy valaki sálat, törölközőt, pulóvert vagy más hasonló ruhadarabot tekert a gépére. Amikor nem maradt más megoldás, akkor meg próbáltak minél távolabbról – szükség szerűen minél nagyobb teleobjektívekkel – dolgozni, hogy minél távolabb legyenek azoktól, akiket zavarhatnának és így kevésbé okozzon gondot a kiküszöbölhetetlen kattogás.

Kikapcsolható hangok
A digitális kompakt gépek elterjedésével a kattogás és egyéb fényképezőgép hangok is egyre gyakoribbak és egyre zavaróbbak lettek. Sőt egyre többen kezdtek úgy fotózni, hogy mit sem törődtek azzal, hogy másokat zavarhatnak ezzel. Szerencsére a legnagyobb tömegben előforduló kompakt gépek és okostelefonok többségén egyszerűen ki lehet kapcsolni a mesterséges hangeffektet, ha leveszed a telefon hangerejét. iPhoneok esetében erre többnyire még fizikai kapcsoló is van a hangerő szabályzó mellett (egy ideje már a menüben átállítható a kapcsoló funkciója).
A vaku  automata helyett teljesen kikapcsolásával pedig megelőzheted, hogy csak úgy elkezdjen  villogni fényképezéskor a mobilod. Érdemes alap állapotban így használni a telefont, de legalább amikor ilyen helyzetben fényképezni kezdenél mindig ellenőrizni, hogy fog-e villanni vagy sem. Akinek ez magától nem jut eszébe, azt meg mások emlékeztetni szokták erre és jobb esetben meg is találják a megfelelő beállítást, vagy rájönnek, hogy nem kellene zavarniuk az előadást.

Tükör nélkül csedesebb
A tükör nélküli MILC gépkategória (amiről már írtam, hogy érdekes a névválasztása) megjelenésével és gyors terjedésével ez a probléma is elkezdett megoldódni. A mozgó mechanika elhagyásának egyik fontos előnye, hogy a hangos tükör is kimarad a gépből. Itt is van még mechanika, de jóval kevesebb és kisebb zajt is csap fotózás közben. Sőt vannak olyan típusok (sajnos nem minden MILC ilyen), amiknél akár teljesen kikapcsolható a mechanikus zár, hogy még csendesebb legyen a gép. Az objektívben levő motorok, blende és egyéb mechanikák még inlyenkor is előfordul, hogy adnak ki némi halk hangot. Egyes nagyon csendes eseményeknél még ez is lehet akár gond, de lenyegesen kisebb a kockázata így, mint a tükörreflexesek kattogasával.

Tükörreflexesnél is van megoldás
Aki tükörreflexes fényképezőgéppel fényképez, az gyakran furcsán néz, amikor azt mondják neki, hogy halkítsa le a gépét. Sokan nem is értik, hogyan gondolják ezt, hiszen a gép működésének része, hogy a tükör felcsapódik és a redőnyzár lefut minden egyes exponáláskor. A filmes korszakban alkalmazott hang tompító megoldásokat ma már egyre kevesebben ismerik és alkalmazzák. Pedig van, amikor jól jön, sőt egyenesen szükség is van rá. Az újabb és pláne a komolyabb tükörreflexes gépek viszont rendelkeznek csendes üzemmóddal. Ez csak tompítja a gép hangját, teljesen nem veszi el. De az esetek többségében csendesebb tőle annyival a gép, hogy megérje használni. Még akkor is, ha a csendes üzemmódban nincs minden gépnél sorozat és a gép reakció ideje (más néven shutter lag) is megnőhet, ami megnehezítheti a hirtelen pillanatok elkapását.

Gond lehet az LCD-k fénye is
A legtöbb MILC-nél a kereső hiánya miatt a hátsó LCD használata okoz inkább gondot. De a tükörreflexesekkel ugyanúgy felmerülő probléma, hogy a képek visszanézésekor világít az LCD képernyő. A sötét koncert/színház teremben világító képernyők majdnem annyira zavarhatják a közönséget, mint a gépek kattogása. Csak ez egy másik érzékszervvel kapcsolatos probléma. Amelyik gépnél van elektronikus kereső és nem a hátaó LCD-n kell komponálni, ott csak arra kell figyelni, hogy a gép ne váltson át folyton a keresőről a képernyőre, amikor épp nem a gépbe nézünk. Szerencsére ezt be lehet állítani a legtöbb gépnél, de egy a kereső melletti érzékelőre tapasztott ragasztó darab is megoldja, ha inkább a barkács megoldást választjuk a menüben kotorászás helyett.

AF visszajelző csipogás, AF segédfény és a hangos objektívek
A blogon alapvetően a profi, vagy hivatásos eszközökkel és felhasználással szoktam foglalkozni. Viszont témába vág és egyre gyakrabban jelentenek problémát az amatőrök bizonyos hibái is. Egy gondolat erejéig kitérnék erre is. A legtöbb gépen van egy ciripelő AF visszajelzés, hogy tudjátok, a gép megtalálta az élességet. Ezt egyébként a keresőben vizuálisan is jelezni szokta valamilyen módon (felvillan, vagy színt vált az AF mező, kigyullad egy kis jelzőfény, vagy kiírja, hogy élességet talált az AF, gyártótól, géptípustól és beállításoktól is függ, hogyan jelzik). A ciripelő hangra szerintem nincsen szükség.

Lehet, hogy valakinek mégis jól jön a hangos megerősítés, ebbe nem szólok bele. Semmit nem jelent, hogy én elképzelni sem tudom, mikor kellhet a hangjelzés is a vizuális jelzés mellett. Egy csomó csendes eseményen viszont irtó zavaró tud lenni, ha egy fotós minden képnél belecsipog a beszélgetésbe, előadásba, színházi, vagy komolyzenei darabba. Legyetek szívesek, legalább ilyenkor fotózzatok diszkréten és kapcsoljátok ki a gép csipogását! Általában is hasznosabbnak tartom kikapcsolni, de csendes eseményeken mindenképpen tegyétek meg!
A kattogásoknál már csak egy rosszabb van egy színház teremben. Még a kizárólag, vagy első sorban a fotósok számára tartott fotóspróbákon is, nyilvános előadáson meg különösen zavaró minden fotósnak és videósnak, de a szereplőknek és a nézőknek se kellemes, ha valaki belevillog a darabba. Bár fényerőben komoly különbség van, zavaró jellegében nem sok különbséget jelent, hogy vakuval villantasz bele a darabba, vagy csak a fényképezőgép gyengébb, általában fehér vagy piros AF segédfényével világítjátok meg a darabot, amit mások is szeretnének lefotózni. Hogy máskor használjátok-e, az a ti dolgotok, de legalább színházi és koncert fotózáskor kapcsoljátok ki, hogy ne zavarjátok vele mások fotóit – na meg a darabot és a közönséget sem!

Figyeljetek oda, hogy ne zavarjatok másokat a fotózással!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!